A lopakodó ukrán csodafegyver, amelytől rettegnek az orosz harckocsizók
Olcsó, gyors, csendes és halálos, még az ukrán nemzeti hagyományokhoz is passzol az az eszköz, amellyel sorra semmisítik meg az orosz tankokat az ukrán ellenállók. Ez pedig nem más, mint az elektromos motorbicikli!
Mintha az eurázsiai sztyeppétől évszázadokig elválaszthatatlan könnyűlovasság helyi képviselői, az ukrán nemzet kialakulásában kulcsszerepet játszó zaporizsjai kozákság éledt volna újra. A függetlenségüket fegyverrel is védő ukránok leporolták hagyományos, villámgyors rajtaütésekből és még gyorsabb visszavonulásból álló, a nagyobb és felszereltebb hadseregeknek is sok bosszúságot okozó harcmodorukat és újra nyeregbe pattanntak, csak ezúttal elektromos motorkerékpárok nyergébe.
Egyre-másra kerülnek fel a közösségi oldalakra képek, amelyen ukrán egyenruhások – jellemzően kitakart arccal – elektromotoros motorbiciklikkel és páncélöklökkel láthatók. Az óvatosság érthető, rengeteg veszteséget okoznak az orosz harckocsizóknak a semmiből feltűnő és gyorsan távozó „szellemek”, amelyek csendességükkel is kitűnnek a robbanómotorral felszerlet járművekhez képest, nem hagyják maguk után a kipufogógáz szúrós szagát sem, azaz valóságos lopakodók.
Már az orosz-ukrán háború elején kiderült, hogy ami az oroszoknak „Tél tábornok”, az az ukránoknak „Tavasz tábornok”. Az olvadás és az esőzések miatt felvonulni kizárólag aszfaltozott úton tudó hadoszlopok rendszeresen elakadtak és feltorlódtak egy-egy felrobbantot híd vagy a kilőtt járművek, csapatszállítók és páncélosok mögött. Azok a tankok pedig, amelyek megpróbálták kikerülni ezeket a forgalmi akadályokat a sárban akadtak el, majd a helyi lakosság által kiszabadítva váltak az ukrán haderő részévé. A Bayraktar drónok, a filléres megoldások és az elakadt tankokat zsákmányoló mezőgazdasági vontatók azóta mémmé és az ukrán ellenállás jelképeivé váltak. Ebben rejlik az eletromos motorkerékpárok egy másik nagy előnye is, ugyanis kitűnően beváltak akkora sárban is, ahol a nagyobb és nehezebb járművek már elsüllyedtek és beragadtak.
Kis méretük nem csak a kötésig érő sárban jelent előnyt. Olyan helyeken is elboldogulnak, ahol a nagyobb közlekedési eszközök már nem, így könnyen kereket tudnak oldani üldözőik elől. Ugyanez a képesség érvényesül abban az esetben is, amikor erdei ösvényeken és csapásokon közelítik meg az ellenséges erőket, csendben és halkan, végig a növényzet takarásában.
Egy autós újság szerint a mesterlövész alakulatok is elektromos motorkerékpárokat használnak. Az ukrajna oldalán harcoló grúz önkéntesekből álló Grúz Nemzeti Légió parancsnoka, Mamuka Mamulasvili úgy nyilatkozott, hogy szükségük van egy gyors és csendes járműre, amellyel a mesterlövészek észrevétlenül tudnak eljutni egy olyan pontra, ahonnét mintegy 5-10 percen keresztül lövéseket tudnak leadni az ellenséges alakulatokra, majd sebesen távozni onnan, mielőtt azok tüzérsége bemérné a rejtekhelyet és lőni kezdené azt.
A Szabad Európa Rádió angol nyelvű oldala, az RFE/RL egy összeállítást is közölt a megosztott képeken felismerhető járművekről illetve azokról a gyártókról, amelyek elismerték, hogy szállítanak e célból Ukrajnának elektromos motorokat. Ezek egyike az egyébként ukrán Eleek egyik modellje, amlyet Mamulasvili is megnevezett, mint olyat, amelyből többre lenne szükségük. A tarnopoli cég Atom típusnevű elektromos krosszmotorjának khakiszínű, „military” változata több képen is feltűnik, sőt a gyártó egyik bejegyzésében köszönetet mond az ukrán fegyveres erők visszaejzéseiért, amelyek segítik a céget abban, hogy még jobb motorkerékpárokat fejlesszenek. A kikacsintós utalásokkal teli poszt zárása így szól: „Слава Богу! Слава Україні! Слава ЗСУ! Разом до перемоги!” (Nagyjából: Dicsértessék az Úr! Dicsőség Ukrajnának! Dicsőség az Ukrán Fegyveres Erőknek! Együtt győzni fogunk!")
Egy másik, a szintén elektromos motorokat gyártó, ukrán-amerikai cég a Delfast, amelynek társalapítója, Daniel Tonkopi Facebook-bejegyzésben ismerte el, hogy szállítanak az Ukrán Fegyveres Erőknek: „A Delfast elektromos kerékpárokkal segíti Ukrajna fegyveres erőit? Igen. Küldtünk elektromos kerékpárokat a frontra a háború első heteiben, csak nem beszéltünk róla – van, amit csendben csinálunk.” Tonkopi egyúttal képeket posztolt a már bevetett e-bike-okról, mint írja, engedéllyel. Ezek egyikén az látszik, hogy arra egy NLAW (Next Generation Light Anti-tank Weapon), azaz könnyű, hordozható páncéltörő rakéta konténere van rögzítve. Ahogy a cégalapító fogalmaz: „Hogy értsd, hol és mire használják a kerékpárjainkat.”
Tonkapi arról is ír, hogy a háború első napja óta az összes bevétel legalább 5 százalékát Ukrajnának adják. Hozzáteszi, hogy teljes mértékben támogatják a konkurrens Eleek kezdeményezését is. „Most minden ukrán cég segít az ukrán hadseregnek” – írja.
(Kiemelt képünk: Az ukrán-amerikai Delfast elektromos motorkerékpárgyártó járművei az ukrán fronton páncéltörő rakétákkal. Forrás: Daniel Tonkopi Facebook.)