Trump megduplázza a vámokat, ez mindenkinek fájni fog

Donald Trump amerikai elnök június 3-án bejelentette, hogy 25%-ról 50%-ra emeli az acél- és alumíniumtermékekre kivetett vámokat. A döntést Karoline Leavitt, a Fehér Ház sajtótitkára közölte, hozzátéve, hogy az elnök várhatóan még aznap aláírja a rendeletet.

2025. június 4., 10:58

Szerző:

Amint azt a Portfolio megírta, vámemelés célja az amerikai acélipar védelme és a külföldi versenytársak visszaszorítása. Trump korábban egy pennsylvaniai United States Steel üzemben tartott beszédében hangsúlyozta, hogy az intézkedés megakadályozza az iparág kiárusítását. „Ez azt jelenti, hogy senki sem tudja ellopni az iparágatokat” – fogalmazott az elnök, utalva a japán Nippon Steel vállalat tervezett felvásárlására.

A Trump-vámok az európai autóipart is felforgathatják

A döntés időzítése jelentős, mivel az Egyesült Államok jelenleg több kereskedelmi partnerrel is tárgyalásokat folytat a „kölcsönös” vámok bevezetéséről, a július 9-i határidő előtt. Az elnök egyoldalú vámkivetési képessége azonban jogilag vitatott, miután egy szövetségi bíróság korábban hatályon kívül helyezte a vészhelyzeti törvény alapján bevezetett vámokat. Fontos megjegyezni, hogy a fémekre kivetett vámokat ez a döntés nem érintette.

Trump a közösségi médiában is megerősítette, hogy az alumíniumvámokat is 50%-ra emelik. Az elnök szerint a 25%-os vámok még lehetőséget adnak a versenytársaknak a piacra jutásra, de az 50%-os szint már hatékony védelmet nyújt az amerikai ipar számára.

A vámemelés várhatóan fokozza a kereskedelmi feszültségeket, és hatással lehet az amerikai gazdaság különböző szektoraiban, különösen az autóiparban és az építőiparban, amelyek jelentős mennyiségű acélt és alumíniumot használnak fel. A döntés következményei a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokra is kihatással lehetnek, különösen az Egyesült Államok és főbb kereskedelmi partnerei között.

Bár az intézkedés elsődlegesen az amerikai piacot célozza, a hatása nem áll meg az óceánnál. Az európai gyártók – különösen azok, akik eddig nagy volumenben exportáltak az Egyesült Államokba – könnyen szorulhatnak ki a piacról, a felesleg pedig ide, az uniós régióba áramolhat. Ez rövid távon akár nyomottabb árakat is eredményezhet, ám hosszabb távon ennél összetettebb következmények is várhatók.

Ha a globális ellátási láncban zavar keletkezik, vagy ha a fémárupiacokon újra elindul a spekuláció, annak az európai feldolgozóipar is megérzi az árát – szó szerint. A járműgyártás, az építőipar vagy épp a gépipar már most is komoly nyomás alatt van, egy újabb árfelhajtó tényező pedig könnyen beépülhet a termelési költségekbe. Ha pedig az Európai Unió válaszlépésre szánja el magát – például viszontvámok formájában –, az tovább növelheti a feszültséget és a kiszámíthatatlanságot a nemzetközi kereskedelemben. A hatás így nemcsak makrogazdasági szinten, hanem a végtermékek árában is megjelenhet a kontinensen.

(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: STRINGER / AFP)