Erdőtüzek fűtik a klímavitát – A brazil elnök nem kér a nemzetközi segítségből
Az idén nyáron hatalmas erdőtüzek keletkeztek Horvátországban, Portugáliában, Görögországban és a Kanári-szigeteken. Afrikában most 12 ezer helyen tombolnak a lángok. Mindennél is fenyegetőbb azonban, hogy most egyszerre ég a Föld két legnagyobb erdősége, az Amazonas-medencében, illetve Szibériában. Kutatók szerint ez a két terület nyeli el a globális körforgásból kivont szén-dioxid több mint felét, és párologtatásával a földgolyón lehulló összes csapadék 25-30 százalékának forrása. Az amazóniai tüzek különösen borzolják a kedélyeket, hiszen ezt a területet a világ tüdejének szokták nevezni.
„Pánikra semmi ok” – nyugtatja a közvéleményt számos elemző. Voltak már hasonló helyzetek, és a földi klíma kibírta. 2004-ben és 2010-ben is magasabb karbonkibocsátású tüzek pusztítottak az Amazonas-medencében. Szibériában évszázadok óta ismert jelenség az erdőségek öngyulladása. A szakértők arra is felhívják a figyelmet: csalóka szám, hogy a dél-amerikai esőerdők termelnék a világ oxigénkészletének ötödét. Yadvinder Malhi oxfordi professzor, a Föld ökoszisztémájának szakértője a BBC-nek elmondta: ezek az erdőségek jórészt el is nyelik az általuk termelt oxigént. Malhi professzor azonban arra figyelmeztet, hogy a klímaváltozás és az erdőségek pusztulása együtt mégis nagyon veszélyes kombináció. Az erdőterületek szűkülése csökkentheti a csapadékot, krónikus aszályt idézhet elő, ami újabb és újabb erdőtüzeket okozhat.
Az Amazonas medencéjében van a világ legnagyobb erdősége, a földfelszín édesvizeinek 20 százaléka itt ered. Ez a földfelszín 6-7 százaléka, de az élővilág fajainak több mint fele itt él: 40 ezer növényfajt, 2200-féle halat, 428 különböző emlőst írtak le itt, a rovarfajok számát két és fél millióra becsülik. Malhi professzor arra figyelmeztet, hogy az esőerdőknek már csak 80 százaléka érintetlen. Ha 40 százalékos lesz a pusztulás aránya, akkor megváltozik az egész térség és vele az egész Föld klímája is. Ez húsz esztendő alatt bekövetkezhet. Riasztók a szibériai jelzések is. Az Orosz Tudományos Akadémia szakértői szerint a fenyő- és lombos erdőkben korábban 20–50 évenként voltak nagy kiterjedésű erdőtüzek, a mocsaras területeken ilyesmi csak 100–150 évenként történt. A megváltozott klíma körülményei között azonban 5–15 évre rövidült ez az idő, miközben az erdőségek regenerálódásához 60–100 évre van szükség.
Brazília korábban jelentős erőfeszítéseket tett az esőerdők védelmében. 2004 és 2012 között természetvédelmi területeket alapított, megfigyelőhálózatot hozott létre, és megvonta a támogatásokat, kölcsönöket azoktól a farmerektől, akik égetéssel próbáltak több termőterülethez jutni. A nemzetközi közösség is értékelte ezeket a lépéseket: 2008-ban elsősorban német és norvég adományokból létrehozták az Amazonas Alapítványt az esőerdők védelmére. A 2014-es gazdasági válság hatására azonban változott az állami politika: a hatóságok, ha látták, hogy a szójatermelők, a szarvasmarha-tenyésztők erdőégetéssel szereznek újabb és újabb mezőgazdasági területeket maguknak, elfordították a fejüket.
Jair Bolsonaro brazil elnök januári megválasztásával drámaian változott a helyzet: ő a mezőgazdasági lobbi embere, akinek nem titkolt gazdaságpolitikai terve, hogy az őserdőkből elhódított területeket privatizálja, és az ott létrehozott ipari termelés profitját felhasználva emelje az életszínvonalat. Néhány hónappal a beiktatása után önhatalmúlag leállította az Amazonas Alap igazgatóságának és technikai bizottságának működését. Erre válaszul Németország felfüggesztette 35 millió euró kifizetését, Norvégia pedig körülbelül 30 milliót fagyasztott be. Bolsonaro megüzente Merkelnek: Brazíliának nincs szüksége külföldi alamizsnára, a pénzből inkább Németországban telepítsenek erdőket. Norvégiának azzal vágott vissza, hogy ők az északi tengeri olajat termelik ki, egyébként is bálnákat gyilkolnak.
A brazíliai erdőtüzekre ezen a nyáron az hívta fel a világ figyelmét, hogy augusztus 19-én délután három órakor Dél-Amerika legnagyobb gigantopolisa, a 12 milliós lakosságú São Paulo sötétségbe borult. Hatalmas fekete felhő burkolta be, amelyről a Climatempo időjárási szolgálat bebizonyította, hogy bár a város messze van az erdőtüzektől, a ködöt mégis azok égéstermékei tették átláthatatlanná. A Nemzeti Űrkutatási Intézet, az INPE ekkor publikálta adatait arról, hogy idén 84 százalékkal több az erdőtűz, mint tavaly. Bolsonaro elnök erre csattanós választ adott: kirúgatta az intézet igazgatóját, a jó nevű fizikust, Ricardo Magnus Osório Galvãót, mondván: ártott Brazília nemzeti érdekeinek. Az elnök egyben olyan nyilatkozatot tett közzé, hogy a tüzeket a civilszervezetek okozzák, amelyek megsértődtek azért, mert csökkentette támogatásukat.
Nem járt jól Leonardo DiCaprio sem, aki Instagram-bejegyzésben hívta fel 34 millió követőjének figyelmét arra, hogy „ég a világ tüdeje”, gyűjtsenek pénzt az oltásra. (DiCaprio egyébként eddig több pénzt gyűjtött össze, mint amennyit a G7 országai ajánlottak fel.) A brazil kormány erre dühöngő nyilatkozatot adott ki DiCaprio nevének említése nélkül, e szerint a civilszervezetek az elnök megdöntésére törekszenek. Augusztus 23-án a Twitter üzenetküldő felületén a #PrayForAmazonas (imádkozz az Amazonasért) téma mellett hárommillió bejegyzés volt, 25-én Ferenc pápa úrangyala imájában fejezte ki aggodalmát az erdőtüzek miatt.
Tárgyaltak a G7 országai is az esőerdők megmentéséről, miután a házigazda Emmanuel Macron francia elnök drámai felhívásban kérte őket erre. „Ég a házunk!” – írta Macron a Twitteren. Mint jelezte, ez világválság, ezt a G7 tagjainak első pontként kell megtárgyalniuk találkozójukon. A legfejlettebb országok egy 20 millió dolláros segélycsomagot azonnal meg is szavaztak, Bolsonarót azonban ez sem hatotta meg. A francia elnököt személyes politikai nyereség szerzésének szándékával vádolta meg, szerinte a kérdés megvitatása gyarmatosítói beidegződéseket idéz fel. A brazil elnök attól sem riadt vissza, hogy csatlakozzon azokhoz, akik a Facebookon azon gúnyolódtak: Macron biztosan Bolsonaro feleségét irigyli, mert az ő asszonya 24 évvel idősebb nála. A kedd reggeli jelentések szerint a brazil kormány elutasította a gyorssegélyt.
A vita azonban itt nem ér véget. Számos civilszervezet és több európai kormány vétót jelentett be az EU és a dél-amerikai szabadkereskedelmi övezet, a Mercosur közötti egyezmény ellen, ha a brazil kormány nem tesz megfelelő intézkedéseket a tüzek megfékezésére. Felmerült a brazil szója és marhahús elleni bojkott lehetősége is. Igaz, a Népszava értesülése szerint Magyarország épp most döntött brazil hús behozataláról, és Kósa Lajos szerint nem is ég az őserdő, csak bozóttüzek vannak.
Ám döntenie Macron és Merkel kezdeményezései alapján kell, amelyekhez már csatlakozott Boris Johnson és még Donald Trump is.
