Botrány Iowában – Összeomlott a szavazatszámlálás az előválasztáson
November első keddjén – idén ez harmadikára esik – tartják az Egyesült Államokban az elnökválasztást. A két nagy párt, a republikánus, amely a mostani elnököt, Donald Trumpot adja, valamint az ellenzéki demokrata párt mind az ötven tagállamban előválasztást rendez a párt elnökjelöltségére pályázó politikusok között. Ezek az előválasztások döntik el, hogy az egyes államok pártküldöttei melyik pályázó mellett teszik majd le a voksot az elnökjelöltet állító országos kongresszuson.
A hagyomány szerint az első előválasztást mindig a Közép-Nyugatként emlegetett térségben található, leginkább a végeláthatatlan kukoricaföldjeiről ismert Iowa rendezi. A kicsinyke Iowára ilyenkor – négyévenként egy napra – odafigyel a világ, mert az első előválasztás megnyerése a tapasztalatok szerint olyan pszichológiai előnnyel jár, amely – ha nem is feltétlenül juttatja a jelöltet a Fehér Házba – kimutathatóan javítja az esélyeit a következő előválasztásokon a korábbi közvélemény-kutatási adatokhoz képest.
A republikánusok esetében minden úgy zajlott, ahogy az a nagykönyvben meg van írva: a jelölőgyűléseken (caucus) Donald Trump lett a győztes a szavazatok 96,6 százalékával. Ez már alig félórával az urnazárás után tudható volt. A párt jelölőgyűlései ugyanis – a Demokrata Párt híveiével ellentétben – titkos szavazással zajlottak az egyes településeken, azaz a szavazócédulát egyszerűen el kellett helyezni az urnákban. Ami pedig a politikai tartalmat illeti, nem is volt kétséges, hogy a republikánusok gyakorlatilag egy emberként sorakoznak fel a Fehér Ház jelenlegi lakójának újabb négy évre szóló elnöki mandátuma mellett.
Demokrata párti szavazók várják az eredményhirdetést Iowában 2020. február 4-énA demokrata pártszimpatizánsok jelölőgyűlései ennél sokkal bonyolultabbak. Az egyes pályázók támogatói a helyszínen – a terem különböző sarkaiban – először egymástól elkülönülten csoportosulnak, félórán át lehet érvelni, agitálni, átcsábítani embereket egyik csoportból a másikba. Akkor megszámolják, melyik pályázó támogatására mekkora csoport gyűlt össze. A legtöbb helyen az a szabály, hogy aki összegyűjtötte a megjelentek legalább 15 százalékát, arra lehet szavazni a második fordulóban. De valójában még az így kialakuló sorrend sem a tulajdonképpeni végeredmény, csak ennek alapján állítják össze az Iowa állambeli demokrata pártkonvenció küldötteinek listáját, ahol aztán valóban eldöntik, melyik pályázót támogatja az állam.
A módszer bonyolultsága ellenére eddig nem történtek fennakadások. Lapzártánkkor még nem volt világos, hogy mi okozta a mostani gondot. Állítólag ellentmondás volt egyes adatsorok között, más értesülések arról szóltak, hogy túl szoros eredmények születtek, illetve elterjedt, hogy gond volt egy bizonyos szavazási mobilalkalmazással.
A pályázók közül az előzetes közvélemény-kutatások alapján a 77 éves Joe Biden látszott a legesélyesebbnek. Ő csaknem öt évtizede politizál, 1972-től a kongresszusban. Barack Obama demokrata párti elnök mellett két cikluson át az Egyesült Államok alelnöke volt. A kampányában leggyakrabban éppen a több évtizedes politikusi tapasztalataira szokott hivatkozni, ám egyre többen vonják kétségbe alkalmasságát, részben gyakori elszólásai miatt. Elemzők szerint a Demokrata Párt balra tolódik, és ebben a helyzetben a régi vágású Bidennek kevesebb tér jut.
A hetvenéves Elizabeth Warren az északkeleti Massachusetts szenátora. A Harvard jogi karán oktatott, később Obama elnök gazdasági tanácsadója lett. A 2009-ben kitört bankválság után jelentős szerepe volt a helyzet rendezésében és az új banki szabályzók kidolgozásában. A Wall Street kemény hangú kritikusa, szavakban erőteljesen fellép a korrupció ellen, és rendszeresen hangoztatja, hogy az országnak „nagy szerkezeti változásokra van szüksége”. A mérsékeltek túlságosan baloldalinak tartják, mert a gazdagok megadóztatását ígéri, a baloldaliak viszont úgy vélik, túlságosan is mérsékelt, mert az egészségbiztosítási rendszerben a nagyobb állami szerepvállalás mellett továbbra is teret engedne a magánbiztosítóknak.
A 78 esztendős Bernie Sanders vermonti szenátor önmagát demokratikus szocialistaként jellemzi, és egyenesen „politikai forradalmat” ígér arra az esetre, ha ő lenne az Egyesült Államok elnöke. Ennek a „forradalomnak” a lényege a mindenkinek járó állami egészségügyi ellátás és az ingyenes felsőoktatás. A demokrata párti elnökjelölt-aspiránsok közül ő az, akinek a legtöbb kis összegű adományt ajánlották fel hívei. Látványos a támogatottsága az ifjabb nemzedékek körében.
Az 59 éves Amy Klobuchar Minnesotában – amelynek szenátora a washingtoni kongresszusban – rendkívül népszerű, egymást követően több választást nyert nagy fölénnyel. A The New York Times című lap a napokban őt és Elizabeth Warrent biztosította támogatásáról.
Számottevő támogatottságot élvez a 38 éves Pete Buttigieg, egy indianai kisváros, South Bend volt polgármestere is. Több nyelven beszélő, diplomás politikus, a haditengerészet veteránjaként megjárta Afganisztánt. Ő az első nyíltan vállalt homoszexuális jelölt, aki férjének is nevezi a partnerét. Elemzők az amerikai politika paradoxonjaként értékelik, hogy miközben Buttigieg a fiatal nemzedékek képviselője, a fiatal választók rokonszenvét mégsem ő, hanem Bernie Sanders élvezi.
Bizonyos értelemben kakukktojás a demokrata elnökjelölt-aspiránsok között a 77 éves milliárdos, New York volt polgármestere, Michael Bloomberg. Viszonylag későn, tavaly novemberben jelentette be, hogy indul a demokraták elnökjelöltségéért. Részben ennek tudható be, hogy ő nem is kampányol azokban a tagállamokban – például Iowában vagy New Hampshire-ben –, ahol már most februárban megtartják a jelölőgyűléseket és előválasztásokat.
