RENDKÍVÜLI VIDEÓ! Bevetették a hiperszónikus rakétákat az oroszok

Az orosz hadsereg nagy földalatti rakéta- és lőszerraktárakat rombolt le a nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk megyében hiperszónikus rakétával - közölte szombaton az Interfax orosz hírügynökség jelentése szerint az orosz védelmi minisztérium. A tárca közlése szerint az orosz erők katonai rádió és felderítési központokat romboltak le Odessza kikötőváros közelében tengerparti rakétarendszerekkel - írta az Interfax. A bejelentéseket a Reuters brit hírügynökség független forrásból nem tudta megerősíteni.

Oroszország korábban még nem vetett be hiperszónikus rakétát, sem Ukrajnában, sem Szíriában. Első sikeres tesztje - 2018 - óta több hadgyakorlaton felvonultatták. Moszkva szerint ez a fajta nagyon jó manőverező képességégű ballisztikus rakéta minden légvédelmi rendszerrel szemben ellenálló.

Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője közölte, hogy szombatra virradó éjszaka az orosz erők 69 katonai létesítményt támadtak Ukrajnában, közöttük tizenkét katonai raktárt és 43, harci járművek számára fenntartott parkolót. Ezen kívül az orosz légierő légvédelmi egysége lelőtt tizenkét ukrán drónt.

Az ukrán hadsereg 38 órás kijárási tilalmat rendelt el a dél-ukrajnai Zaporizzsja városban, amely szombaton 14 órakor kezdődik és hétfő hajnalig tart.

A megyeszékhely fontos tranzitállomássá vált, miután a becslések szerint mintegy 35 ezer ember menekült el Mariupol kikötővárosból délkelet felé.

Mariupolban az orosz és a szakadár erők az egyik legnagyobb európai acélüzem, az Azovstal ellenőrzéséért harcolnak - közölte Vadim Deniszenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója a televízióban szombaton.

Andrij Szadovij lembergi (Lviv) polgármester azzal vádolta meg szombaton a nemzetközi segélyszervezeteket, hogy nem készültek fel megfelelően az Ukrajna elleni orosz támadásra.

"Egyetlen segélyszervezet sem készült fel, pedig fél éve mindenki csak egy esetleges orosz támadásról beszélt" - mondta Szadovij a Süddeutsche Zeitung című lapnak adott interjúban. "Valószínűleg azért, mert

a nyugati hírszerző ügynökségek azt mondták, hogy a háború valószínűleg két napig tart majd,

és oroszok ellenállás nélkül elfoglalják Ukrajnát" - tette hozzá.

Lemberg a lengyel határtól 80 kilométerre fekszik. A háború február 24-i kezdete óta a város menekültek, diplomaták és újságírók tartózkodási helye lett.

"Az első tíz napban minden menekültet befogadtunk, aki itt akart maradni. Mostanra az összes szálloda, ifjúsági szállás és lakás megtelt" - mondta a polgármester a lapnak. Iskolákban, tornatermekben, kulturális és közösségi központokban is szállásoltak el embereket. A kétszázezer befogadott emberrel túlterheltek a város kapacitásai.

A BBC közben elmagyarázta, mi is az a hiperszonikus rakéta. A hangsebesség ötszörösével repülhetnek a felső légkörben, az ukrajnai fegyverraktár célpontjaira használt rakéta több mint 2000 kilométeres hatótávolságú célokat is képes elérni. Tavaly Oroszország bejelentette, hogy sikeresen tesztelt egy hiperszonikus rakétát egy fregattból a Fehér-tengeren az északnyugati partjainál. Oroszország mellett Kína, az Egyesült Államok és legalább öt másik ország dolgozik hiperszonikus rakétatechnológián.

Még tavaly írt a Rakéta arról, hogy Kína pedig előrébb jár a hiperszonikus eszközök fejlesztésében, mint azt az USA eddig feltételezte – úgy tűnik, elérkezett a nagyhatalmak közt a hiperszonikus fegyverkezési verseny korszaka.

Az oroszok akkoriban jelentették be, hogy sikeresen kilőttek egy 3M22 Tsirkon (angolul Zircon) hiperszonikus rakétát egy nukleáris tengeralattjáróról. A hiperszonikus sebesség az adott közegben – jelen helyzetben tehát a légkörben – a hang terjedési sebességének az ötszörösét jelenti, vagyis az eszköznek 5 Machnál gyorsabban kellett száguldania.

A Tsirkon egyike azon eszközöknek, melyeket az oroszok mint az új generációs hiperszonikus fegyvereket emlegetnek, és 2019-ben maga Vlagyimir Putyin leplezte le ezt a rakétát, és elmondása alapján a Tsirkon akár 9M-ig is képes felgyorsulni. Ekkor derült ki az eszköz több paramétere is, például a hossza, ami 10-11 méter, valamint, hogy 300-400 kg közötti robbanófej célba juttatására képes. Természetesen a Tsirkonra is igaz, ami úgy általában a hiperszonikus támadó eszközökre – tehát még robbanófejre sincs az esetükben feltétlen szükség, hiszen az őrült sebesség miatt a becsapódáskor akkora kinetikus energia szabadul fel, amely szinte bármely célpontot képes elpusztítani. A Tsirkon hatékony mind vízi, mind pedig szárazföldi célpontok ellen, a hatótávolsága pedig 1000 km.

Egy ilyen eszköz és egy ballisztikus rakéta közt a legfontosabb különbség, hogy a hiperszonikus eszköz alacsony magasságban siklik a célpontja felé, és képes változtatni a röppályáján is – vagyis ezzel is nehezíti, hogy az elhárítórendszerek levadásszák. Ehhez jönnek hozzá a hasonló eszközök korábban már részletezett erősségei a radarrendszerek és a sebesség kapcsán, mindez pedig kiegészül még azzal is, hogy ha egy ilyen rakéta a Déli-sark felől érné el az USA-t, az igazán rossz hír lenne, mivel a védelmi rendszerek az északi-sarki útvonalakra fókuszálnak.

Az USA egyébként a 2000-es években fejest ugrott a hasonló, hiperszonikus eszközök fejlesztésébe, amelynek gyümölcse lett a Boeing X–51 Waveridere, amelynek utolsó és egyetlen teljesen sikeres tesztjére még 2013-ban kerül sor. Ezt követően azonban rövidebb „adásszünet” következett, mivel 2013 óta csak idén szeptemberben érte el először egy amerikai fejlesztés a hiperszonikus sebességet.

(Kiemelt kép: Hiperszónikus rakéta. Forrás Ria Novosti)