Az oroszok és az Iszlám Állam propagandája egyre nagyobb veszély az EU-nak

Az EU-ellenes kampányok ellensúlyozása érdekében a képviselők az EU apró „stratégiai kommunikációs” munkacsoportjának megerősítését, nagyobb befektetést a figyelemfelhívásba, oktatásba, online és helyi médiába, oknyomozó újságírásba és információs műveltségbe javasolnak – közölte az EP Tájékoztatási Irodája.

„Azt a feladatot kaptam, hogy írjam le az állami és nem állami szereplők propagandáját. Sok változást tapasztaltunk. A helyzet most már tiszta az Orosz Föderációt illetően. A Krím félsziget annektálása és a kelet-ukrajnai agresszió óta sok ország teljesen tisztában van az orosz dezinformációval és manipulációval – mondta el az állásfoglalás jelentéstevője, Anna Fotyga lengyel képviselő. – Készítése közben ez a jelentés is az ellenséges propaganda célkeresztjébe került” – tette hozzá.

Az állásfoglalás hangsúlyozza az uniós fellépés szükségességét a dezinformációs kampány és propaganda ellen olyan országokból, mint például Oroszország vagy olyan nem állami szereplőktől, mint például az Iszlám Állam, az al-Káida és más erőszakos dzsihadista terrorszervezetek.

A szöveg szerint az EU és tagállamai elleni ellenséges propaganda arra törekszik, hogy eltorzítsa az igazságot, kétségeket ébresszen, megossza az EU-t és észak-amerikai partnereit, megbénítsa a döntéshozatal folyamatát, hiteltelenítse az uniós intézményeket és félelmet és bizonytalanságot keltsen az unió polgáraiban.

Oroszország megosztásra törekszik

A képviselők arra hívják fel a figyelmet, hogy a Kreml a Krím félsziget annektálása óta fokozta az EU-ellenes propagandáját és hibrid háborút folytat Donbasszban. Megjegyzik, hogy az orosz kormány agresszívan használja különböző eszközök és csatornák széles skáláját, úgy mint agytrösztöket, többnyelvű tévéállomásokat (például Russia Today), a fiktív hírügynökségeket és multimédia-szolgáltatásokat (például Szputnyik), a közösségi médiát és internetes trollokat a demokratikus értékek megkérdőjelezésére, Európa megosztására, belső támogatás szerzésére és olyan kép kialakítására, miszerint az EU keleti szomszédságában hanyatló államok találhatók.

A szöveg hangsúlyozza azt is, hogy a Kreml politikai pártokat és egyéb szervezeteket finanszíroz az EU-n belül, és elítéli, hogy Oroszország olyan unióellenes erőket támogat az EU-ban, mint például szélsőjobboldali pártok és populista erők.

Az Iszlám Állam célpontja az EU

Mivel az EU és polgárai az Iszlám Állam fő célpontja, a képviselők felszólítják az EU-tagállamokat egy szorosabb együttműködésre, hogy megvédjék a társadalmat a toborzó erőktől és erősítsék a radikalizálódás elleni ellenálló képességet. Egy Iszlám Állam elleni narratíva kialakítását is javasolják, többek között olyan elismert muszlim tudósok szerepvállalásának és láthatóságának növelése révén, akiknek megvan a hitelük ahhoz, hogy a terroristaszervezet propagandáját megfosszák legitimitásától.

Információs műveltség

Az EU-ellenes kampányok elleni fellépés érdekében a képviselők a figyelemfelhívás, oktatás, online és helyi média, oknyomozó újságírás és információs műveltség fejlesztését javasolják, hogy a polgárok képesek legyenek kritikusan elemezni a médiatartalmakat. Ugyanilyen fontos a tájékoztatás egyes régióknak megfelelő kialakítása, amely magába foglalja az információkhoz a helyi nyelven való hozzáférést, mondja a szöveg.

Az állásfoglalás az EU és NATO stratégiai kommunikációs együttműködésének mélyítését is javasolja, így erősítve az EU kilencfős stratégiai kommunikációs munkacsoportját, és további támogatást nyújtva növelné a média rugalmasságát az EU-val szomszédos országokban.

A jelentést 304 szavazattal, 179 ellenében, 208 tartózkodás mellett fogadták el.