Az orosz szál – A 007-es ügynök jelenti
Jonathan Steele, a brit hírszerzés korábbi munkatársa rengeteg olyan terhelő adatot gyűjtött, amelyek kirobbantották a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség, a FIFA 2015-ös korrupciós botrányát. A James Bond-filmekből ismerős, külföldi hírszerzéssel foglalkozó brit ügynökség, az MI-6 orosz osztályának hajdani vezetője később azt tárta fel, hogyan próbálja a Kreml már hosszú évek óta megszerezni magának Donald Trumpot. A titkos orosz kapcsolatok botrányába már belebukott a Fehér Ház több vezető embere, miközben az elnök mindent tagad. Különleges ügyész válogatott jogászokkal megerősítve vizsgálódik. Egyikük korábban az amerikai kormány megbízásából éppen Budapesten figyelte Szemjon Mogiljevicsnek, a hírhedt orosz maffiózónak az üzelmeit.
Sok jel utal arra, hogy a Kreml kiterjedt, az elektronikus médiát alaposan kihasználó propaganda-hadjáratot folytatott, amellyel valamennyire befolyásolta az amerikai elnökválasztást. Talán e hadviselés nélkül Donald Trump nem lehetett volna elnök. Az igazi kérdés azonban hosszú távon ennél izgalmasabb. Valóban ott áll-e Moszkva a botrányos előéletű és riasztóan politizáló elnök mögött?
1996 és 2015 között Trump tulajdonolta és rendezte a Miss Universe szépségversenyt, amely egyike a négy nagynak ebben a műfajban. 2013-ban a produkció moszkvai fordulójába befektetett egy Arasz Agalarov nevezetű oligarcha. Fia, Emin, popsztár és nem kevésbé gazdag vállalkozó. 2016 júniusában moszkvai vendégek jártak a New York-i Trump Towerben. Három házigazdájuk az ifjabb Donald Trump, Jared Kushner, az idősebb Trump veje és Paul Manafort, az elnökjelölt kampányfőnöke volt. A vendég pedig az Agalarov-konszern egyik vezetője, Iraklij Kaveladze volt, vele Rinat Ahmetszin lobbista, a szovjet katonai hírszerzés embere és Natalja Veszelnyickaja, a nagyvállalat jogásza. Ott volt még Rob Goldstone zenei producer és egy tolmács, Anatolij Szamocsornov is. A tárgy ezúttal nem a szépségverseny volt. A vendégek Emin üzenetét hozták, amely szerint Moszkvában Trump ellenfelét, Hillary Clintont súlyosan terhelő adatok vannak, és szívesen bocsátanák őket a kedves üzlettárs, immár elnökjelölt rendelkezésére. Az ifjabb Trump válasza később e-mailben ment Moszkvába: „Örömmel, különösen, ha nyár végén kapjuk!” Azaz röviddel a novemberi választás előtt.
Az ifjabb Trump és Manafort előbb tagadták magát a találkozás tényét, majd azt, hogy ott ilyesmiről szó lett volna, de azután előbukkantak olyan e-mailek, amelyekből mindez kiderült. És megtudhatunk majd többet is. Manafortot Trump leváltotta, miután kiderült, hogy évekig Viktor Janukovics, a Moszkva-barát, korrupcióval vádolt ukrán politikus jobbkeze volt Kijevben, anélkül hogy megbízását, nemkülönben az abból eredő százmilliós jövedelmét bevallotta volna. Mindezért és pénzmosásért 15 évet is kaphat, de ha kipakol, mint megígérte, jóval kevesebbet. Bár a hírek szerint mindent megúszhat akár elnöki kegyelemmel is, akárcsak Michael Flynn volt nemzetbiztonsági tanácsadó, aki egyébként szintén együttműködik a különleges ügyésszel, hogy mentse a bőrét. Róla az derült ki, hogy titokban Recep Tayyip Erdogan török elnök lobbistája volt Washingtonban. Még súlyosabb, hogy titokban leült Szergej Kiszljak washingtoni orosz nagykövettel háttéralkuról tárgyalni, és amikor orosz kapcsolatairól kérdezték, ezt letagadta. Trump kénytelen volt őt is kirakni, de a „heccsajtót” vádolta azért, hogy hívének menesztésére kényszerült.
Ugyancsak kénytelenségből repült a Fehér Házból George Papadopoulos külpolitikai tanácsadó. Ő egy Moszkva által küldött máltai „professzorral” tárgyalt Hillary Clintonra nézve terhelő e-mailek ezreinek átadásáról, és ugyancsak elfelejtette tájékoztatni a hatóságokat bizalmas kapcsolatairól. Nemkülönben Carter Page, Trump energiaipari tanácsadója. Korábban évekig dolgozott Moszkvában, majd az elnökválasztási kampány idején látogatott ismét oda, hogy a Rosznyefty egyik vezetőjével, Andrej Baranovval találkozzék. Ő Igor Szecsinnek, az olajvállalat elnökének kulcsembere, aki viszont Vlagyimir Putyin orosz elnök első számú bizalmasa. A moszkvai üzenet úgy szólt, hogy ha a jövendő elnök feloldja az Oroszország elleni szankciókat, akkor amerikai cégek is nagy szerepet kaphatnak orosz olaj- és földgázkészletek kiaknázásában. Figyelemre méltó, hogy Page 2016 nyarán Szemerkényi Réka, az akkori washingtoni magyar nagykövet meghívására Budapesten is járt, és fogadta őt Megyesy Jenő miniszterelnöki megbízott. Page aztán később, a szenátus hírszerzési bizottsága előtt elismerte, hogy Magyarországon találkozott „futólag” oroszokkal is.
Steele jelenleg magánnyomozói irodát vezet Londonban, és Trump orosz kapcsolatai után is privát ügyfél megbízásából kutatott. Amikor megdöbbenéssel látta, milyen régen és kiterjedten próbálja Moszkva behálózni a üzletembert, majd a politikust, kötelességének tartotta, hogy figyelmeztesse az FBI-t. Ott nem kevésbé képedtek el a szakmában kitűnő hírű brit exkolléga által feltártakon. Adatai nagy részét a hírszerzés valamennyi ága megalapozottnak találta, azokról tájékoztatták a kormányt, a kongresszusi vezetést, végül Barack Obama akkori elnököt is. Választási év volt azonban, és az elnök nem kockáztathatta, hogy elfogultsággal gyanúsítsák, amiért a kampányban hoz nyilvánosságra a vetélytárs párt jelöltje elleni súlyos vádakat.
A dosszié részleteit ezután a szerkesztői, tartva az orosz veszélytől, kiszivárogtatták a sajtónak. Az új elnök reakciója aggodalmat tükrözött. Amikor tájékoztatták, hogy Flynnt kompromittálták az oroszokkal folytatott titkos tárgyalások, Trump kirúgta a hírhozót, a főállamügyészt. Amikor James Comey, a FBI vezetője vizsgálatot indított az orosz ügyben, Trump ismételten arra ösztökélte, hogy „szálljon le” Flynnről, és kifejezte, hogy lojalitást vár tőle. S vár tőle egy nyilatkozatot is, hogy Trump maga nem érintett. Comey közölte, hogy ő a törvényekhez lojális, így májusban ő is repült.
Máig szívósan nyomoz azonban az FBI egy korábbi, egyébként republikánus főnöke, Robert Mueller. Különleges államügyészként 2017 júniusában kapott megbízást a főügyészségtől, hogy vizsgálja ki átfogóan az elnökválasztás orosz befolyásolását s annak minden személyi és egyéb következményét. Lisa Page, az ügyeket vizsgáló jogásztestület tagja korábban Budapesten dolgozott, Steele szerint az amerikai pénzügyminisztérium és az FBI megbízásából figyelte Szemjon Mogiljevicset, a hírhedt milliárdos banditát, aki évekig múlatta idejét itt. Steele szerint Budapest mind az FBI, mind az orosz hírszerzés számára fontos helyszín.
Trump tervezte, s talán még tervezi is Mueller kirúgását is, de mindeddig visszariadt ettől. A valódinak tűnő James Bond-sztori végétől így még messze is vagyunk. Mueller most Trump üzleti irataiba, bankszámláiba tekint bele, miközben a vádalkut kötött gyanúsítottak vallanak. Meglepetésekben, politikai hullákban továbbra sem lesz hiány, s mint tudjuk, az amerikai törvényes rendnek esett már elnök is az áldozatául.
