Az idő halad!
Hónapok óta csak az Orbán Viktor által „tálcára tett” téma: a menekült-, de szerintük inkább a bevándorlóügy tölti ki a politikai beszédet. Az idő közben vészesen halad 2018 felé, és csak itt-ott hallani a „homályban” arról, hogyan is készül az ellenzék a következő választásra. Amit hallunk, sajnos az is elég kiábrándító.
Nemrégiben olvastam egy interjút Botka Lászlóval. Az MSZP-ből számomra legmeggyőzőbb személyiség arra a kérdésre, hogy „Még mindig tartanak a Feritől? Veszélyes?”, a következőket válaszolta: „Nem tartunk senkitől. De belátom, hogy vele képtelenség lesz valaha is választást nyerni. Össze kell fogni? Össze. Kivel? Az Együtt-tel, amely jó, ha egy százalék »együtt«? A mérhetetlen PM-mel? Fodor pártjával, amely sosem létezett? Gyurcsányról már beszéltünk. Úgyhogy politikai partner híján civil szövetségeseket keresünk.”
Ez a válasz Szanyi Tibortól még csak megszokható lenne, de hogy ezt az MSZP választmányának elnöke mondja, lesújtó. Annak a pártnak az egyik prominens vezetője mondja ezt, amelynek a támogatottsága alig haladja meg a tíz százalékot. Én azt mondom, hogy sokkal szerényebbnek kell lenni, mert lassan az is elképzelhető, hogy most már a Fidesz mellett a szocialisták által is megbélyegzett „Feri” pártja megelőzi a pökhendi MSZP-t. Az a párt, amelyiknek egyik illusztris személyisége a saját pártjával szemben a vasárnapi nyitva tartásról azt mondja: „A szabad vasárnap ugyanis a legősibb baloldali vívmány, amit még a céhek idejéből emelt át a munkásmozgalom, s aminek alapüzenete, hogy nincs mindennap robot és nincs midennap kizsákmányolás!”, az előbb saját háza táján tegyen rendet, és csak aztán bírálgasson másokat.
Visszatérve a Botka Lászlóval készített interjúra, megdöbbentő, hogy arra a kérdésre: „Mire készül a szocialista párt?”, a válasz az volt, hogy mi járjuk a magunk útját. Kérdem én: milyen utat? Csak reménykedni tudok, hogy ez az út nem fogja tartalmazni azt a követelést, amelyet Varga László országgyűlési képviselő fogalmazott meg az azonnali minimálbér-emeléssel kapcsolatban. Azt is csak remélni tudom, hogy nem indítanak harcot a férfiak 40 év utáni nyugdíjlehetőségéért. Bízom abban is, hogy csupán „sajtókacsa”, miszerint a szocialisták csak maguk közül keresik a miniszterelnök-jelöltet, mert ha ez mégis igaz lenne, rögtön felrémlik bennem Szili Katalin köztársaságielnök-jelöltsége.
Jó lesz az idő múlására figyelni, mert esetleg nemcsak az ellenzéki összefogás vezetésének a lehetőségéről, de a kormányváltás lehetőségéről is lemarad az MSZP!
Id. Jókai Oszkár,
e-mail
