Az EP-választás csak a kezdet: őrségváltás előtt az unió

A tagországok állam-, illetve kormányfői kedd este kötetlen jellegűnek mondott találkozóra gyűlnek össze Brüsszelben, hogy munkavacsora keretében tekintsék át az európai választások kimenetelét. A csúcsvezetőkre az a feladat hárul, hogy a választások eredményeit figyelembe véve személyi javaslatot tegyenek arra, kit válasszon meg az Európai Parlament a unió végrehajtó intézményének, az Európai Bizottságnak az elnöki posztjára, vagyis ki legyen a portugál néppárti José Manuel Barroso utóda. A kedd esti találkozó informális jellegéből következik, hogy a kérdésben egyelőre nem várható döntés, csupán helyzetfelmérés, az álláspontok lehetőség szerinti tisztázása – számolt be róla az MTI.

A két legnagyobb európai pártcsaládból, vagyis a jobbközép néppártból, illetve a szocialisták soraiból Jean-Claude Juncker volt luxemburgi kormányfőt, illetve a német Martin Schulz eddigi EP-elnököt jelölték az európai bizottsági elnöki tisztségre.

A köztársasági elnökök, illetve miniszterelnökök szintén megvitatják 27-én az ugyancsak vasárnapra beütemezett ukrajnai elnökválasztást, illetve az azzal kapcsolatos fejleményeket. Ha rosszul alakulna a helyzet, és valamilyen sürgős döntést kellene hozniuk az uniós csúcsvezetőknek, akkor a kedd esti találkozó bármikor átalakulhat hivatalos tanácskozássá, a munkavacsora pedig akár hajnalig is eltarthat. Egyelőre azonban nem erre készülnek, és nincs jele annak, hogy például újabb szankciós intézkedést kellene elhatározni Oroszországgal szemben.

Az új összetételű, immáron 751 tagú Európai Parlamentben június 5. és 17. között újjáalakulnak vagy átalakulnak az eddig is létezett pártfrakciók, illetve június 23-ig új frakciók alakításának a szándékát is be lehet jelenteni abban az esetben, ha legkevesebb hét tagország legkevesebb 25 EP-képviselője ebben meg tud állapodni.

Június 26-27-én kétnapos hivatalos csúcstalálkozóra gyűlnek össze Brüsszelben a tagországok vezetői az Európai Tanács keretében. Akkor már lehetséges, hogy a testület európai bizottsági elnököt jelöl, amihez minősített többségnek kell kialakulnia a tagállamok között. A minősített többség kritériumrendszerében az egyes tagállamok eltérő nagysága, súlya is tükröződik. Lehetséges, hogy a csúcstalálkozó résztvevői csomagban hozzák meg egyes tisztségekre vonatkozó állásfoglalásaikat, és az európai bizottsági elnöki posztra jelölt személy mellett megnevezik saját testületüknek, vagyis az Európai Tanácsnak az új elnökét (a belga néppárti Herman Van Rompuy utódját), valamint esetleg az EU új kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét (a brit szocialista Catherine Ashton utódját) is.

Július 1. és 3. között Strasbourgban az Európai Parlament megtartja alakuló plenáris ülésszakát, és azon megválasztja a legfontosabb tisztségviselőket, köztük az EP új elnökét.

Az EP július 14. és 17. között újabb plenáris ülésszakot tart Strasbourgban. Ekkor már elképzelhető, hogy szavaznak az Európai Tanács által az európai bizottsági elnöki posztra előterjesztett jelöltről. A megválasztáshoz egyszerű többségre van szükség.

Ha júliusban sikerül megállapodni az Európai Bizottság elnökének a személyében, akkor a posztot elnyerő politikus megkezdheti a testület összeállítását, vagyis a tagállamok EU-biztosjelöltjei között a nekik szánt tárcák elosztását, illetve az ezt célzó megbeszéléseket. Az EP legkorábban szeptemberben szavazhat az új összetételű Európai Bizottságról.

A Barroso-bizottság mandátuma október 31-én jár le.