Agyonhallgatni vagy vitában legyőzni?
Éles politikai vita robbant ki Nagy-Britanniában amiatt, hogy a BBC televízió meghívná legnézettebb vitaműsorába a brit szélsőjobb legnagyobb pártjának vezetőjét, akivel a parlamenti pártok képviselői eddig nem kívántak együtt mutatkozni.
A brit politikai élet mindeddig nem nagyon vett tudomást a szélsőséges erőkről. Valamire való politikus még csak foglalkozni sem volt hajlandó velük, a média agyonhallgatta őket, a nyilvánosság előtt pedig eddig általában nem juthattak szóhoz. A brit politika és a társadalom egyaránt elítélte és kiközösítette őket.
Csakhogy az európai parlamenti választásokon – jobbára azért, mert az egymást követő politikai botrányok miatt a választók kiábrándultak a hagyományos politikai pártokból, és alig mentek el szavazni – a szélsőjobboldal hosszú idő után először át tudta törni a választási küszöböt, és két képviselőt tudott küldeni az Európai Parlamentbe. Ezzel a Brit Nemzeti Párt, a BNP legálisan működő parlamenti párt lett. Új helyzet állt elő, amelyben a politikának és a médiának is át kell gondolnia eddigi álláspontját.
Question Time
A BBC így most azt fontolgatja, hogy a tervek szerint a Question Time - A kérdések ideje - című politikai vitaműsorban szerepeltetné Nick Griffint, a BNP első emberét.
E rendkívül népszerű, élőben sugárzott politikai vitaműsorban, melyet alkalmanként akár négy millióan is néznek, politikusok és más közéleti személyiségek válaszolnak a stúdióban helyet foglaló közönség kérdéseire.
A BBC azzal indokolja Griffin tervezett meghívását, hogy miután a BNP mandátumokat szerzett a júniusi európai parlamenti választásokon, a párt demonstrálta, hogy "országos szintű választói támogatottsággal bír".
Ric Bailey, a brit közszolgálati tévé- és rádiótársaság politikai főtanácsadója közölte: a BBC számára kötelező a pártatlanság a választási bizottság által bejegyezett, törvényesen működő összes politikai erővel szemben.
Bailey hozzátette: tárgyalások folynak más politikai pártokkal is, amelyek közül néhány korábban nem volt hajlandó egy műsorban szerepelni a BNP-vel annak rasszista nézetei miatt.
A BBC szóvivője azonban kiemelte: a pártatlanság és a szerkesztői függetlenség alapelve azt is jelenti: egyetlen párt sem diktálhat, nem írhatja elő sem azt, ki legyen jelen, sem azt, ki ne vegyen részt egy műsorban.
A BNP
A brit bal- és jobboldal fő pártjai által egyaránt fajgyűlölő politikával vádolt BNP a júniusi európai parlamenti választásokon - most először - bejutott az uniós törvényhozásba, ahová két képviselőt küldhetett; egyikük Nick Griffin.
A BNP ellen nemrégiben jogi eljárást kezdeményezett a brit Esélyegyenlőségi és Emberi Jogi Bizottság, mert a párt alapszabálya etnikai alapon korlátozza a tagfelvételt, azzal, hogy kimondja: csak fehérek lehetnek a párt tagjai. (Sajtóhírek szerint erre Griffin cinikusan úgy reagált: legfeljebb megváltoztatjuk az alapszabályt. Még mindig olcsóbb, mint a bizottság által kirótt büntetést kifizetni…)
A párt EP-mandátumot nyert másik képviselője, a 61 éves Andrew Brons a brit sajtó beszámolói szerint fiatalkorában csatlakozott a brit Nemzetiszocialista Mozgalomhoz, amelynek tagjai a hatvanas években főként zsinagógák ellen követtek el támadásokat.
Griffin többször megfordult Budapesten is, legutóbb a Jobbik tavaly október 23-i gyűlésén. Három éve bíróság elé idézték faji erőszakra uszítás gyanújával, az eljáró leedsi koronabíróság esküdtszéke azonban akkor felmentette a vádak alól a BNP vezetőjét.
Mi legyen most?
A politika és a sajtó dilemmája érthető, és már az uniós választási kampányban is érzékelhető volt. Egyfelől sokan attól tartanak, ha a BNP képviselője odaül a Question Time műsorában egy miniszter mellé, akkor egyesek azt hihetik, hogy a BNP “szalonképessé” vált, és tulajdonképpen rendben lévő dolog rájuk szavazni, tehát épp az a közeg legitimálja őket, amelynek bírálnia kellene azt.
Ha viszont kitiltják őket a műsorból és a nyilvánosság elől, akkor mártírt csinálnak belőlük, és könnyen az a látszat keletkezhet, hogy nem mernek vitában megmérkőzni velük, így esetleg még erősödhet is a vonzerejük.
A BBC-t már most élesen támadják, különböző antifasiszta csoportok a műsor és az intézmény bojkottját tervezik és tiltakozó kampányhadjárattal szeretnék a BBC-t álláspontja megváltoztatására kényszeríteni.
Közben az ellenzéki konzervatív párt szóvivője a The Observernek - a legnagyobb baloldali vasárnapi brit lapnak - a BBC-műsorral kapcsolatban kijelentette: a toryk készek az árnyékkormány valamely magas rangú tagját delegálni abba a programba, amelyben Griffin is részt vesz. "Érvekkel és vitával kívánunk szembeszállni a BNP-vel, és megmutatni, milyen visszataszító politikai erő” – mondta a konzervatívok szóvivője.
Az Observer szerint a kormányzó Munkáspárt több vezető tagja, akiket a BBC megkeresett - köztük Alan Johnson belügyminiszter -, már visszautasította, hogy együtt jelenjen meg Griffinnel a műsorban. Munkáspárti források azonban a lapnak elismerték, hogy Griffin meghívása esetén a párt rákényszerülhet eddigi hivatalos álláspontjának felülvizsgálatára, mely szerint tagjai nem vitáznak közvetlenül a BNP-vel annak rasszista nézetei miatt.
Alastair Campbell, aki Tony Blair kormányfő idején a Downing Street kommunikációs igazgatója volt, internetes naplójában szintén azzal érvelt, hogy vitába kell szállni a szélsőséges nézetekkel. “Griffin világszemlélete visszataszító, politikai módszerei nem kevésbé azok, de már az európai választások idején is mondtam, szembe kell szállni velük és vitában kell legyőzni őket. A választási kampányban helyi szinten a többi pártoknak nem volt más választása, kénytelenek voltak vitába szállni a BNP-vel” – érvel Campbell, azok táborát erősítve, akik szerint a néma elzárkózás nem lehet célravezető.
Akármelyik nézet képviselői is kerekednek felül, a szélsőségek és a nyilvánosság viszonya bizonyára továbbra is okoz majd konfliktusokat a brit politikai életben.
