Szakértő: Pokol várna a kárpátaljai magyarságra, ha Ukrajna veszítene
Az Oroszország-szakértő szerint ha lesz háború, „az nem lesz sem kicsi, sem korlátozott”.
Rácz András Oroszország-szakértő a Facebookon fejtette ki meglátásait arról, hogy a kárpátaljai magyarokat hogyan érintené a háború kitörése, Ukrajna esetleges katonai veresége és egy oroszbarát ukrajnai bábkormány hatalomra kerülése.
„Ukrajna katonai veresége esetén sajnos valószínűleg a pokol várna a kárpátaljai magyarságra is, gazdasági-infrastrukturális és politikai értelemben egyaránt”
– fogalmaz a szakértő.
A Német Külpolitikai Társaság (DGAP) kutatója szerint ha lesz háború, „az nem lesz sem kicsi, sem korlátozott”.
A szakértő elmondása szerint amennyiben az ukránok elveszítik a háborút, akkor az
azt jelentené a kárpátaljai magyarok számára, hogy működésképtelen rommá válik az ország, ahol élnek.
Szétlőtt erőművek, tönkretett közszolgáltatások, romokban heverő bankrendszer, összeomló gazdaság, elmenekülő külföldi befektetők, tönkrement utak, hidak, vasutak, és persze olyan humanitárius katasztrófa, amit Európában a jugoszláv tragédia óta nem láttunk” – írja posztjában Rácz András, aki egyben az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének munkatársa is.
„Az orosz támogatással hatalomra került rezsimek jellemzően egyáltalán nem barátságosak a nem orosz nemzeti kisebbségekkel szemben.
Meg lehet nézni, hogyan kezeli a Lukasenko-rendszer az ottani lengyel kisebbséget (akik pedig arányosan sokkal többen vannak, mint a kárpátaljai magyarok, kb. 300.000-en a 9,5 milliós Belaruszban.) De Igor Dodon elnöksége alatt sem vált hirtelen sokkal jobbá a moldovai bolgárok vagy épp gagauzok helyzete” – vélekedik a szakértő.
„A legfontosabb példa pedig a Krím. A Krím példája ugyanis azt mutatja, hogy nem igaz az, hogy Oroszország multietnikus országként a liberális kisebbségi szabályozásban volna érdekelt az uralma alá került területeken.
A Krímben ugyanis 2014 után a szovjet időket idéző brutalitással nyomták el a krími tatárokat, betiltva a parlamentjüket, bezárva média-csatornáikat, külföldre kényszerítve vagy börtönbe zárva a politikai vezetőiket. A Krímben olyan dolgok történtek 2014 után – gyilkosságok, eltűnések –, hogy anno még az orosz emberi jogi ombudsman is kritizálta ezeket az éves jelentésében 2015-ben”
– fejti ki bejegyzésében a kutató.
Rácz András szerint egy ukrán vereség esetén
„semmi garancia nem volna arra, hogy egy új, oroszbarát(abb) kijevi (báb)kormány bármilyen mértékben is megengedőbb volna az EU- és NATO-tagországokhoz kötődő nemzeti kisebbségekkel szemben: lengyelek, románok, bolgárok, görögök, stb.
Pont az ellenkezője a valószínű, éppen a biztonsági logika okán”.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: MTI / EPA / Markijan Liszejko)
