A német egység sikerei és gondjai

A szövetségi kormány évente jelentést ad közre arról, hogy alakul a keleti országrészek felzárkóztatása. Erre a célra az egyesülés óta óriási pénzeket, körülbelül 1.500 milliárd eurót fordítottak és a siker nyilvánvaló. Míg korábban az NSZK gazdaságának termelékenysége öt-hatszorosa volt az NDK-énak s az egyesüléskor az egy főre jutó nemzeti jövedelem keleten csak 43 százaléka volt a nyugatinak, az elmúlt év végére elérte a 73 százalékot. Az átlagbérek immár 85 százalékát teszik ki a nyugatinak, míg az átlag nyugdíj 89 százalékot s az elmúlt 20 év alatt megduplázódott a háztartások jövedelme. Ami a társadalombiztosítás nyújtotta egészségügyi ellátásokat illeti, e területen nincs már különbség nyugat és kelet között.

A sokmilliárdos költségvetési (és EU-s) forrásokból finanszírozott gazdasági átalakításnak köszönhetően a keleti tartományok gazdasága jól vészelte át a válságot, hangsúlyozta a jelentést bemutatva Hans-Peter Friedrich belügyminiszter. Az NDK területének közlekedési infrastrukturális felzárkóztatása lényegében befejeződött. A kormány jelentős előnynek tartja, hogy javarészt az új tartományokban honosodtak meg az új energiák felhasználásával kapcsolatos iparágak, amelyek előtt – miután az ország fokozatosan beállítja atomerőműveit – nagy lehetőségek állnak. A gazdasági fejlődés egyébként azt is jelenti, hogy 2013 után ezek a régiók már nem részesülhetnek az EU strukturális alapjaiból – bár a német kormány arra törekszik, hogy a jövőben is kaphasson Brüsszeltől ilyen forrásokat.

Elnéptelenedő, elöregedő tartományok

Az általános haladás ellenére komoly gond, hogy keleten a munkanélküliség 10.2 százalék, ami kétszerese a nyugatinak. Egyúttal az alacsony születés-szám és a lakosság változatlanul tartó elvándorlása miatt egyre csökken a népesség. Az NSZK-ban 1960 óta csökken a születések száma, míg az NDK-ban az 1991-ig magasabb volt, mint nyugaton, majd az egyesülés után gyors csökkenésnek indult és a lakosság gyorsuló ütemben elöregedik. A demográfusok számításai szerint az egykori NDK területén 2050-re az egyesüléskori 17 millió ember helyett csak fele annyi él majd. A kormány ezért fokozott erőfeszítéseket tervez, hogy mind óvodák, iskolák építésével, mind az idősgondozás kiterjesztésével orvosolhassák a gondokat.

Az ellenzéki pártok megtévesztőnek minősítették a kereszténydemokrata-liberális koalíció jelentését. A szociáldemokraták hangoztatták, hogy a keleten és a nyugaton élők szociális helyzete változatlanul nagymértékben eltér, keleten sokkal több a tartósan munkanélküli és sokkal gyakoribb az öregkori szegénység. A Balpárt szerint a keleti tartományokban kirívóan magas az alacsony béreket foglalkoztatottak száma.

További írásokat olvashat Németországról a