A legősibb műalkotások
A petroglifák között van 30 centis és 30 méteres sziklarajz is, amik vadászjeleneteket, őskori állatokat, és különféle vallási és mágikus szimbólumokat ábrázolnak.
Kirgizisztán legnagyobb szabadtéri múzeumában lehet megnézni az emberiség legősibb műalkotásait, a hatalmas vésett köveket, a petroglifákat. Csolpon-Ata (azt jelenti, a csillagok atyja) egy festői kisváros az Iszik-köl tó partján, és már a szovjet időkben is kedvelt üdülőhely volt termálforrásai és a város mellett húzódó, drámai Tien-san hegyvonulat miatt.
A település – ami 2011 óta Zugló testvérvárosa – már háromszor volt rendező helyszíne a Nomád Világjátékoknak, de napjainkban legnagyobb nevezetessége a hatalmas szabadtéri múzeum, ahol közel kétezer, i.e. 800 és i.sz. 1200 között készült petroglifát lehet megnézni. Akad köztük 30 centis és 30 méteres sziklarajz is, amik vadászjeleneteket, őskori állatokat, és különféle vallási és mágikus szimbólumokat ábrázolnak.
Megmutatják, hogyan éltek, hogyan gondolkodtak, miben hittek őseink, és hogy már számukra is fontos volt a kreativitás kifejezése. A krigiziek rokonaiknak tartják a magyarokat, és közös gyökereinkre több bizonyítékot is talált egyik nagy felfedezőnk, Almásy György ázsiakutató, aki 1900-ban bejárta Kirgizisztánt, és útjáról értékes állattani, földrajzi és néprajzi leírásokat hagyott ránk.
(Kiemelt kép: Petroglifák a kirgizisztáni Csolpon-Ata városban fekvő skanzenben, 2018. augusztus 25-én. Fotó: Harangozó Ádám / Wikimedia Commons)
