A kalapot ne fújja el a szél...
Mit vegyek fel? Ezt a kérdést mindannyian naponta többször is feltesszük magunknak. Képzeljük el, micsoda dilemmát jelenthet a megfelelő öltözék kiválasztása, ha az ember történetesen fiatal, nő – és az egyik legnagyobb birodalom uralkodója. A diplomáciai bonyodalmak elkerülésére szokások és elvárások útvesztőiben kell lavíroznia. A londoni Buckingham Palota kiállítása bepillantást enged abba, miképpen oldotta meg ezt a feladatot II. Erzsébet.
1953-at írunk. A világ izgatottan várja, hogy megpillanthassa a brit birodalom új uralkodóját. Miután vagy fél évszázada öltönyös, középkorú férfiak uralták a politikát, az az elképzelés, hogy a Brit Nemzetközösség élén ezután egy fiatal nő áll, olyan, mint egy tündérmese. Az ausztrálok, kanadaiak, indiaiak milliói számára a frissen trónra lépett 2. Erzsébet a tekintély, az elegancia és a kecsesség megtestesítője. Az akkor 27 éves királynő hat hónapos körútra indul, végiglátogatja a Nemzetközösség országait.
Azóta az első körutazás óta a királynő több, mint 170 alkalommal látogatott el a Nemzetközösség országaiba (a világ többi részeiről nem is beszélve) és ruháival is igyekezett, szavak nélkül is üzenni a világnak: státuszról, hatalomról, a történelemben betöltött különleges szerepéről. Példát mutatni a világnak, azt nyújtani, amit az ő helyzetében elvárnak, közben mindig ügyelni arra, hogy vendéglátói szokásait, hagyományait tiszteletben tartsa, a tőlük kapott ajándékokat viselje, nemzeti kultúrájukat finoman tükrözze.
A fiatal nő álomszép báli ruháitól a középkorú uralkodó kosztümjein át a szinte jelképpé vált, ma ismert uralkodó összetéveszthetetlen, ezrek által csodált következetes stílusáig egyenes út vezetett.
A kor történetét megíró szakemberek nyilván kitérnek majd rá, mennyi munka, milyen sok tervezés, előkészület kellett egy-egy ilyen több hónapos hivatalos utazás ruhatárának összeállításához. A 20. század divattörténetét a brit uralkodó tervezői, például Norman Hartnell nélkül nem lehet megírni.
Pedig nem volt könnyű a feladat. Egy ilyen protokollúton elefántháton kell utazni, hosszú díszvacsorákat végigülni, autókból kiszállni, repülő lépcsőjéről integetni. A ruháknak ezt bírniuk kell, úgy, hogy a fotókon is jól nézzenek ki, és ha lehet, még viselni se legyen kínszenvedés ezeket a kreációkat. És persze a kalapot ne fújja el a szél…
A királynő ráadásul mindig ragaszkodott hozzá, hogy ruhái valamiképpen utaljanak a vendéglátókra is.
1961-ben például Hartnell csodálatos, földig érő elefántcsont színű selyem estélyit tervezett egy Lahore-i díszvacsorára, amit smaragdzöld uszály egészített ki, utalásként Pakisztán nemzeti színeire. Az 1970-es ausztrál körutazásra mimóza-sárga nappali ruhát és kiskabátot tervezett. Ehhez remekül illett az a gyémántbross, melyet a királynő az ausztrál néptől kapott ajándékba. Vagy amikor Montreálba látogatott az 1976-os olimpia megnyitójára, kék selyemruhájába finoman az olimpiai karikák mintáját szőtték bele.
A királynő nappali ruháit tervező Hardy Amies önéletrajzában a ruhák színeinek megválasztásáról is hosszan írt. Ahhoz, hogy a hatalmas rendezvényeken a királynő ne olvadjon bele láthatatlanul a tömegbe, élénk színeket kellett választani, ám ügyelni kellett arra, hogy ezek ne legyenek közönségesek, kihívóak, sokkolóak. Amies szerint az uralkodót “soha nem a divat érdekelte, hanem az, hogy a divat által érje el azt a hatást, amit akart.”
Az eredmény: olyan ruhák, melyek divatosak, de nem kihívóak, láthatóak, de nem sokkolók. Ezek a ruhák ugyanolyan keményen dolgoznak, mint viselőjük.
Most a Brit Nemzetközösség megalakulásának 60. évfordulója előtt tisztelegve, a Buckingham Palota időszaki kiállításán szeptember végéig látható válogatás a királynő hivatalos útjain viselt ruháiból, és azokból az ékszerekből és műalkotásokból, melyeket e látogatások során ajándékba kapott. Körítésként ritkán látható archív felvételeket vetítenek – a háttér pedig a Buckingham Palota pazar bálterme, csodás folyosói, káprázatos lépcsőháza, egy uralkodói élet díszletei. Érdemes ide bepillantani és ha csak rövid időre is, de belülről is megcsodálni azt.
(Queen and Commonwealth: the Royal Tour, London, Buckingham palota. További információk:
www.royalcollection.org.uk)
