A britek is beszálltak a szíriai hadműveletekbe
Jelentős többséggel jóváhagyta szerdán a londoni alsóház, hogy a brit királyi légierő (RAF) bekapcsolódjon az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorszervezet szíriai állásai elleni nemzetközi légi hadműveletekbe. Az AFP hírügynökség szerint már sor is került az első brit légi csapásra.
A legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt számos képviselője is megszavazta a konzervatívok beterjesztését, annak ellenére hogy Jeremy Corbyn, a Labour vezetője nem támogatta a kormányzati javaslatot. Corbynnal saját árnyékkormányának második embere, Hilary Benn külügyminiszter-jelölt is látványosan szembefordult.
Hilary Benn a vitanap végén szenvedélyes beszédben szólította fel a képviselőket a konzervatív kormány indítványának támogatására, a brit demokráciát fenyegető fasisztáknak nevezve az Iszlám Államot.
A vitanapot David Cameron miniszterelnök indította a kormányzati javaslat előterjesztésével. Cameron kijelentette: a Nagy-Britanniát közvetlenül fenyegető terrorveszély indokolja, hogy a RAF bekapcsolódjon az Iszlám Állam szíriai állásai elleni nemzetközi légi hadműveletekbe. A fenyegetettséget a kormányfő szerint jelzi, hogy tavaly november óta a brit titkosszolgálatok hét különböző nagy-britanniai merényletterv végrehajtását akadályozták meg.
A RAF eddig is részt vett az Iszlám Állam iraki hadállásai elleni támadásokban, ám a szíriai légi hadműveletekben nem, mivel ehhez a brit parlament a szerda esti voksolásig nem adta hozzájárulását.
A brit kormányfő a parlamenti felhatalmazás kiterjesztését kérő kormányindítvány szerdai vitájában kijelentette: az Iszlám Állam elleni küzdelemben nincs értelme figyelembe venni a szíriai–iraki határt, hiszen azt a dzsihadista szervezet maga sem ismeri el és nem is tartja tiszteletben.
Cameron szerint a párizsi merényletek megmutatták, hogy az Iszlám Állam szíriai központja a terrortámadások milyen alapos tervezésére képes. Ennek ismeretében nem meglepő, hogy a brit elhárító szolgálatok megítélése szerint Nagy-Britannia az Iszlám Állam célpontlistájának „felső mezőnyében” szerepel.
Cameron ugyanakkor kizárta a brit hadsereg szárazföldi alakulatainak bevetését.
A vitát lezáró felszólalásában Philip Hammond külügyminiszter elismerte, hogy az Iszlám Államot csak légitámadásokkal nem lehet felszámolni. Hammond szerint azonban a légi hadműveleteknek megvan az az azonnali hozadékuk, hogy csökkentik az Iszlám Állam képességét a külföldi terrortámadások végrehajtására, így Nagy-Britannia biztonságát is erősítik.
A külügyminiszter szerint végső soron szükség lesz szárazföldi offenzívára az Iszlám Állam szíriai központja ellen, de ez akkor lesz lehetséges, ha véget ér a szíriai polgárháború, Damaszkuszban olyan kormány alakul, amelyet a nemzetközi közösség ismét támogatni tud, és így a szíriai hadsereg és a szíriai ellenzéki erők együtt fordíthatják fegyvereiket az Iszlám Állam ellen.
Hammond megerősítette, hogy a brit hírszerző szolgálatok adatai szerint hetvenezerre tehető azoknak a szíriai ellenzéki fegyvereseknek a száma, akik csatlakozhatnak ehhez a harchoz. Vannak köztük iszlamisták is, de „vannak iszlamisták a kuvaiti és a tunéziai parlamentben is, és együtt tudunk működni olyan iszlamistákkal, akik elfogadják a demokratikus eljárásrendet és készek részt venni abban” – fogalmazott a brit külügyminiszter.
A parlamenti jóváhagyás után a brit légierő Tornado és Typhoon típusú harci repülőgépei kapcsolódnak majd be a nemzetközi közösség szíriai légi hadműveleteibe, várakozások szerint akár már csütörtökön.
(MTI)
