17 év után ismét baloldali elnöke van Franciaországnak

A francia televíziók által közzétett első becslések szerint a szocialista jelöltet a szavazatok 51,9-53,3 százalékával választották elnökké a franciák. A konzervatív Nicolas Sarkozy leköszönő államfő 46,7-48,1 százalékot ért el. A becslések szerint a választásra jogosult mintegy 46 millió francia állampolgár 80-82 százaléka adta le szavazatát vasárnap este 8 óráig.

Francois Hollande-dal 17 év után tér vissza a francia baloldal a hatalomba. Hollande az V. köztársaság hetedik köztársasági elnöke és a második baloldali államfője Francois Mitterrand (1981-1995) után. A szocialisták ugyanakkor 1997 és 2002 között is kormányon voltak a jobboldali Jacques Chirac államfői mandátuma alatt. A franciák 1958 óta kilencedik alkalommal választották meg közvetlen szavazással a köztársasági elnököt, akinek mandátumát 2000-ben népszavazással hétről öt évre csökkentették.

Hollande: az emberek a változásra szavaztak

"A franciák ezen a május 6-án a változásra szavaztak azzal, hogy engem választottak meg köztársasági elnöknek" - mondta vasárnap este Hollande a választási székhelyének számító Tulle városában. Hozzátette: "Azoknak a választóknak, akik nem nekem adták szavazatukat, azt üzenem, hogy én mindenki elnöke leszek". A köztársasági elnök legfontosabb feladatának Hollande azt tartja, hogy minden állampolgárt bevonjon legfőbb intézkedéseibe. Ezek pedig a francia szociális modell megőrzése, a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés minden állampolgár számára, a Franciaország területei közti egyenlőség, az oktatás, a környezetvédelem, valamint Európa új pályára való állítása.

"Azt kérem, hogy két fő elkötelezettségem, az igazságosság, továbbá a fiatalság szolgálata alapján ítéljenek majd meg. Minden döntésemnek két kritériuma lesz: igazságos-e és szolgálja-e a fiatalságot" - fogalmazott a megválasztott francia elnök. Hollande beszéde elején üdvözölte "Nicolas Sarkozyt, aki öt éven át irányította Franciaországot és ezért minden tiszteletet megérdemel". A leköszönő államfő nevét a szocialista politikus hívei hatalmas búgással fogadták. "A hazánk jövőjéért felelős politikusként azt is érzékelem, hogy most Európa minket néz" - fogalmazott az új francia elnök, aki "biztos abban, hogy az európai országokban megválasztása megkönnyebbülést, és azt a reményt jelenti, hogy a megszorítás nem lehet többé végzettszerűség". Hozzátette: "Az én küldetésem mostantól az, hogy a növekedés, a munkahelyteremtés, a prosperitás, röviden a jövő dimenzióját adjuk meg az európai építkezésnek".

Németország együttműködne

Ezzel egy időben a német kormány szoros együttműködést ígért az új francia elnöknek. "Rendkívül szorosan együtt kívánunk működni Franciaország új elnökével" - jelentette ki vasárnap este Berlinben Guido Westerwelle külügyminiszter. Westerwelle szerint Németország és Franciaország együtt fog dolgozni az adósságválság leküzdése érdekében. Az Európai Unió már rendelkezik egy stabilitási paktummal. Ezt most a nagyobb versenyképesség érdekében egy növekedési paktummal kívánjuk kiegészíteni - hangoztatta a német külügyminiszter, aki ezzel a kijelentésével elemzők szerint Hollande álláspontjához közeledett. A francia reformbaloldalt képviselő Hollande ugyanis a választási kampányban többször is kijelentette, hogy megválasztása esetén újra akarja tárgyalni a márciusban elfogadott európai stabilitási paktumot, és azt egy, a gazdasági növekedést elősegítő passzussal kívánja kiegészíteni.

Hasonló hangnemben nyilatkozott az Európai Bizottság elnöke is. José Manuel Barroso kijelentette, hogy "a közös cél az európai gazdaság beindítása a tartós növekedés érdekében".

Hollande beszéde végén azonnal Párizsba indult, ahol a Bastille téren már több ezren ünneplik a szocialista győzelmet. A helyszín szimbolikus: ugyanitt gyülekeztek 31 évvel ezelőtt a baloldali választók, amikor Francois Mitterrand személyében a háború után először választottak meg baloldali politikust államfőnek Franciaországban.

A francia elitképzőn, az ENA-n végzett 57 éves Hollande 11 éven át irányította a Szocialista Pártot (PS), Correze megyében többször is képviselőnek választották, de kormánytag soha nem volt. Államfőként a rekordméreteket öltő, több mint tíz százalékos munkanélküliség, a deficit és az államadósság lefaragása lesz a legfőbb feladata, valamint kezelnie kell a franciáknak a Brüsszel által megkívánt strukturális reformokkal és megszorításokkal szembeni, egyre növekedő elégedetlenségét is.

Sarkozy elismerte vereségét

Elismerte a francia elnökválasztáson elszenvedett vereségét este a konzervatív Nicolas Sarkozy leköszönő államfő és egyben az "új elnökként" üdvözölte kihívóját, a szocialista Francois Hollande-ot.

"Franciaországnak új köztársasági elnöke van. Ez egy demokratikus, köztársasági szellemű döntés. Francois Hollande Franciaország új elnöke és mostantól ekként kell tisztelni" - mondta Sarkozy hívei előtt Párizsban. Hozzátette: "Most beszéltem vele telefonon, és sok sikert kívántam neki a megpróbáltatások közepette". "Vállalom ennek a vereségnek a felelősségét" - hangsúlyozta a leköszönő államfő, miközben a tömeg azt skandálta, hogy "nem, nem, nem".

"A felelősség értékéért harcoltam, és nem én leszek az, aki nem vállalja most a felelősséget" - válaszolta vissza híveinek Sarkozy. A leköszönő elnök arra is utalást tett, hogy a jövőben "másfajta feladat" várja, de azt nem mondta ki egyértelműen, hogy visszavonul a politikától. A kampányban viszont többször is megemlítette, hogy ha nem választják újra, akkor abbahagyja a politizálást.

"Új korszak kezdődik, és ebben az új életben egy leszek közületek, és számíthattok rám abban, hogy kiállok a meggyőződésünk és a gondolataink mellett, de a szerepem mostantól nem ugyanaz lesz" - fogalmazott Sarkozy. "35 év politizálás és tíz évnyi legmagasabb szintű kormányzati felelősség után a feladatom mostantól más lesz" - fűzte hozzá. Államfői mandátuma előtt a jobboldali Jacques Chirac elnöksége idején Sarkozy több miniszteri posztot is betöltött. Beszéde végén a magyar származású politikus azt mondta, hogy arra vágyik, hogy "ismét csak egy francia legyen a többi francia között".