Miközben a szakértők arról elmélkednek és vitatkoznak, hogy Borisz Nyemcov orosz ellenzéki politikust vajon Putyin elnök megbízásából vagy egyéb okból gyilkolták-e meg, a politikát máris az ügy szálai közé vehetjük – az orosz hatóságok nem adták meg a beutazási engedélyt a temetésre utazó lengyel delegáció vezetőjének, Bogdan Borusewicznek, a lengyel parlament felsőháza, a szenátus elnökének. A lengyel küldöttséget visszahívták, nem vesznek részt a keddi temetésen.

Több mint kétszáz csontvázat találták tömegsírokban régészek egy belvárosi áruház alatt Párizsban. A gondosan elrendezett maradványok arra utalnak, hogy egykor kórházi temető lehetett a helyszínen, de a tömeges halálozás okát még vizsgálják a szakértők.

Miközben a szakértők arról elmélkednek és vitatkoznak, hogy Borisz Nyemcov orosz ellenzéki politikust vajon Putyin elnök megbízásából, vagy egyéb okból gyilkolták meg, a politikát máris az ügy szálai közé vehetjük – a lengyeleknek a temetésre utazó delegációt vezető Bogdan Borusewicznek, a lengyel parlament felsőháza, a szenátus elnökének az orosz hatóságok nem adták meg a beutazási engedélyt. A lengyel küldöttséget visszahívták, nem vesznek részt a keddi temetésen.

Két férfit vett őrizetbe az elmúlt két napban a washingtoni Fehér Háznál az elnök biztonságáért felelős Secret Service – közölte hétfőn a CNN amerikai hírtelevízió.

Minden komoly lengyel lap és hírportál részletesen beszámolt a magyar kormányfő évértékelőjéről. Az onet.pl azt emelte ki, hogy Orbán megint az illiberalizmus mellett tette le voksát, a Gazeta Wborcza szerint beszédében Európa sikertelenségét jósolta, a Rzeczpospolita című jobboldali lap azt írta, a beszéd tele volt optimizmussal és meggyőzte hallgatóságát politikája helyességéről.

Érdeklődéssel és helyenként teljes egyetértéssel olvastam a 168 Óra 2015. február 5-i számában Pungor András Oknyomozó kollégáink című írását. A maintsream média manapság valóban nem tartozik a sajtó fősodrába. Sokkal inkább az elkenő, semmitmondó, mellébeszélő közlés a trendi.

Minden komoly lengyel lap és hírportál részletesen beszámolt a magyar kormányfő évértékelőjéről. Az onet.pl azt emelte ki, hogy Orbán megint az illiberalizmus mellett tette le voksát, a Gazeta Wborcza szerint beszédében Európa sikertelenségét jósolta, a Rzeczpospolita című jobboldali lap azt írta, a beszéd tele volt optimizmussal és meggyőzte hallgatóságát politikája helyességéről.

Iszlamista merényletek veszélyére figyelmeztetett vasárnap a német belügyminisztérium, miután Brémában terrorellenes akciót hajtott végre a rendőrség.

A péntek este meggyilkolt ellenzéki politikus és párttársai eredetileg mára terveztek volna egy tüntetést az ukrajnai háború és Putyinák gazdaságpolitikája ellen, de a tragédiát követően a sokak által politikai gyilkosságnak tartott merénylet elleni tüntetéssé alakult a rendezvény.

Javarészt rablott volt a náci arany, mint azt a független svájci vizsgálóbizottság utóbb megállapította, hiszen részben Európa – túlnyomórészt zsidó – polgáraitól, részben az elfoglalt, megszállt országok bankjaiból származott. Aranyat értek a rablott drágakövek, műtárgyak is, ám a többmilliárdos kincs jelentős része a háború befejeztével eltűnt; máig kutatnak utána. Igaz, jól értesült kincskeresőknek, nemkülönben az NDK titkosszolgáinak sikerült egyet s mást megtalálniuk.

A lengyel főváros óvárosának főterén a lengyel ateisták főpatronjára, Kazimierz Lyszczynskire emlékező ünnepség díszvendége a Charlie Hebdo francia szatirikus hetilap főszerkesztője, Gerard Briard lesz.

Nem volt könnyű a törvény előkészítése, viták előzték meg elfogadását. Az új iszlám törvény, amely az 1912-ben a Monarchiában elfogadott és egészen 2015 februárjáig érvényes törvényt váltja fel, most a jelen igényeihez igazodva szabályozza az Ausztriában élő iszlám hitűek jogait és kötelességeit.

Koszovó hét éve kiáltotta ki függetlenségét, ám örömre azóta is alig van okuk polgárainak: szegény az ország, a gazdaság nem működik, az albán–szerb ellentétek sem csitultak. Az utóbbi időben pedig egyre tömegesebb méreteket ölt az illegális kivándorlás.

A világ legkülönlegesebb sorsú antifasiszta ellenállójának méltó emlékhelye lehetne jó barátja szülővárosa, Pápa. Így vélekedik Cserépfalvi-Galligan Katalin, aki a kutatók közül először bukkant rá azokra az aktákra, amelyek egyértelműen bizonyítják, hogy Albert Göring, a Harmadik Birodalom marsalljának öccse elévülhetetlen érdemeket szerzett az üldözöttek mentésében. A „jó Göring” különös története majd fél évszázaddal halála után újból és újból helyet követel magának újságok hasábjain, könyvekben, filmeken, egyre több részlettel gazdagodik. Sajátos mozgalom bontakozott ki annak érdekében, hogy az izraeli Jad Vasem intézet ismerje el a világ igazának.