Angela Merkel népszerűsége egy hónap alatt elmozdult a négyéves mélypontnak számító 46 százalékról, és már újra 54 százalékon áll, írja a Telegraph. Ezzel, úgy tűnik, túljutott a menekültkérdés okozta népszerűségvesztésén.

Folytatódik az észak-franciaországi Calais-ban a migránsok sátortáborának felszámolása, annak ellenére hogy az első nap aktivisták összecsaptak a rendőrökkel – mondta kedden Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter.

A lengyel média részletesen foglalkozott Orbán beszédével is, és azzal, mit mondott a magyar nagykövetekkel való találkozón. Előzőből kiemelik, hogy alapvetően a menekült kérdés és a Brüsszelnek való ellenállás volt a fő témája, utóbbiról a lengyel lapokat az érdekelte a legjobban, hogy a magyarok nem fogják támogatni az Oroszország elleni szankciók automatikus meghosszabbítását.

A lengyel média részletesen foglalkozott Orbán beszédével is, és azzal, mit mondott a magyar nagykövetekkel való találkozón. Előzőből kiemelik, hogy alapvetően a menekült kérdés és a Brüsszelnek való ellenállás volt a fő témája, utóbbiról a lengyel lapokat az érdekelte a legjobban, hogy a magyarok nem fogják támogatni az Oroszország elleni szankciók automatikus meghosszabbítását.

Hevesek az érzelmek és felfokozott a hangulat az elnökválasztásra készülődő Egyesült Államokban az úgynevezett szuperkedd előtt, amikor több szövetségi államban is előválasztást tartanak. Virginiában egy fotóriporter tűzött össze helyi idő szerint hétfőn a titkosszolgálat egyik ügynökével a republikánusok jelöltségére pályázó Donald Trump rendezvényén.

A PiS önkormányzati képviselői Poznanban azzal a javaslattal álltak elő, hogy a Rooseveltről elnevezett utcát kereszteljék át a szmolenszki tragédiában elhunyt államfő, Lech Kaczynski nevére.

De Gaulle tábornok kétszer, 1963-ban és 1967-ben vétózta meg Nagy-Britannia felvételét a Közös Piacba, illetve az Európai Gazdasági Közösségbe. Előbb a britek „atlantizmusával”, egyszóval a brit politika amerikai prioritásaival érvelt, utóbb azt mondta, azzal az európai „építménnyel” szemben, amelyet a Közös Piac alapítói (az NSZK, Franciaország, Olaszország és a Benelux államok) létrehoztak, a britekben „mélyen gyökerező ellenségesség” lakozik. Ami azért száz százalékig nem volt igaz, de a tábornok ösztönei alapjában jól működtek. Az EGK, majd az unió szinte egész története arról szól, hogy London miként kívánt és harcolt ki magának különleges elbánást; miként bújt ki minden olyan kötelezettség és intézmény alól, amely az EGK-ban, majd az unióban tömörülő országok fokozott és „egyre mélyebb” integrációja felé mutatott.

A lengyel lapok egyike-másika éppen csak egy rövid hírben számolt be Orbán javaslatáról, az uniós kvótarendszerről való népszavazásról, a Wprost című konzervatív hetilapban Jaroslaw Gizinski, a magyar ügyek elismert szakértője blogjában ír az ügyről, feltéve a kérdést: „Minek Orbánnak a népszavazás?”

Az Európai Uniónak tíz napon belül „világos és kézzelfogható eredményekre” van szüksége a menedékkérők tagállamok közötti áttelepítésében – jelentette ki az Európai Bizottság migrációs politikáért felelős tagja az uniós tagállamok belügyminisztereinek csütörtöki brüsszeli találkozója után.

Ötnapos mexikói látogatás után, múlt csütörtökön tért vissza Rómába Ferenc pápa. Oda vezető útját megszakította Kubában, és találkozott Kirill pátriárkával, az orosz ortodox egyház vezetőjével. Mexikói körutazása során többször állást foglalt az országban uralkodó korrupció, a kábítószer-kereskedők tevékenysége ellen és a szegények, menekültek megsegítése mellett.

A PiS önkormányzati képviselői Poznanban azzal a javaslattal álltak elő, hogy a Rooseveltről elnevezett utcát kereszteljék át a szmolenszki tragédiában elhunyt államfő, Lech Kaczynski nevére.

Értelmezhetetlen Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnöknek a müncheni biztonságpolitikai fórumon tett kijelentése, miszerint a világ visszacsúszott a hidegháborúba. Egy letűnt, kétpólusú világ arculatának minden kelléke hiányzik, és Oroszország meg az Egyesült Államok szembenállásának foka még csak nem is mérhető a kölcsönös nukleáris fenyegetettségnek ahhoz a szintjéhez, amely hajdanán a szovjet–amerikai viszonyt jellemezte. Amerikai és NATO-oldalról magas rangú katonák és diplomaták tagadják, hogy a mai állapotok a „hidegháború” szóval volnának leírhatók. Valószínűleg Stoltenberg NATO-főtitkárnak van igaza, aki azt mondja, hogy se hidegháború nincs, de már olyan partneri viszony sincs, amilyen a hidegháború végeztével (értsd: a Szovjetunió összeomlásával) jött létre Kelet és Nyugat között. Kérdés: ki a felelős? A felek magától értetődő természetességgel hárítják egymásra a felelősséget.