Összesen mintegy ötvenezer, vagyis évente 12 500 menekültet toloncolnak ki Ausztriából 2019-ig a belügyminisztérium hétvégi közlése szerint.

A január elején elhunyt rocksztár, David Bowie százmillió dolláros vagyont hagyott hátra a New Yorkban letétbe helyezett végrendelete szerint. A vagyon fele az özvegyéé lesz.

Az American Enterprise Institute elemzője először is azt javasolja, hogy árazzák be a Bizottság által felvetett kvótarendszert, azaz mondják meg pontosan, mennyibe kerül pl. Magyarországnak, ha nem kívánja befogadni az adott számú migránst.

A hetilap igen tekintélyes szemleírója azt jósolja, hogy össze fog omlani az unió, de nem látványosan, hanem lassanként. Először a széleken bomlik meg és belülről kiüresedik. Wolfgang Münchau úgy véli, hogy a bukásban nem csupán egyes államok téves magatartása játszik szerepet.

„Ez valóságos csoda” kommentálta mindenki a 36 nap után egy kínai gipszbányából kimentett bányász esetét. Az emberek több mint 200 méterre a föld alatt kerültek bajba, s több mint 2 óráig tartott, amíg a hozzájuk lejuttatott mentőkabint felhúzták a felszínre.

A berlini ügyészség pénteki bejelentése szerint egy 19 éves barátjához menekült el az orosz származású, 13 éves Liza, miután a szüleit bekérették az iskolába.

Egy Thomas Becketnek tulajdonított csonttöredéket visz magával a magyar köztársasági elnök tavaszi, egyhetes Londonba és Canterburybe vezető zarándoklatára. Az esemény célja az Anglikán és a Római Katolikus egyház közötti megbékélés kifejezése, melyen részt vesznek a két egyház magas rangú klérusai is. Az esztergomi bazilikában őrzött relikvia 800 év után tér haza Angliába.

Január 6-án Észak-Korea hidrogénbombát robbantott. Legalábbis saját állítása szerint, amit a tudományos világ erősen kétségbe von. A föld alatti robbantások helyszíne és ereje ma már könnyen azonosítható. Az a rengés, amelyet az észak-koreai robbantás előidézett, még csak nem is hasonlított arra az erőre, amit egy termonukleáris fegyver alkalmazása előidézni képes. Sokkal inkább egy atombombáéra. De ha ez így igaz, akkor is aggasztó, mert nagyon is meglehet, hogy a Kim Dzsongun irányította ország tett egy lépést miniatürizált atomfegyverek előállítása felé. Azok meg éppenséggel arra jók, hogy ballisztikus – akár interkontinentális (ICBM) – rakétákra szereljék őket. Sikeres rakétakísérleteket pedig már végrehajtottak az észak-koreaiak. Még tengeralattjáróról is – állítólag. Ez az, ami igazán félelmet kelthet.

Lesz európai megoldás, mivel Merkel megállás nélkül fokozza a nyomást az uniós országokra. Tisztában van ugyanis azzal, hogy senki sem hajlandó bedönteni az uniót a menekültválság miatt – jósolja a Die Zeit, bár megállapítja, hogy Európa idáig rettenetesen szerepelt a migránsügy kapcsán.

A német lakosság elöregedése olyan mértékű, hogy azt várhatóan még tömeges bevándorlás sem tudja kiegyenlíteni, tűnik ki a Szövetségi Statisztikai Hivatal jelentéséből.

Ferenc pápa január 17-én felkereste a Tiberis partján álló 111 éves római Nagy Zsinagógát. Ő volt II. János Pál huszonhat és XVI. Benedek hat évvel ezelőtti látogatása után a harmadik katolikus egyházfő, aki belépett az olasz főváros zsidó imaházába. A pápát Riccardo Di Segni főrabbi fogadta. Jelen voltak az olasz kormány, a Zsidó Világszövetség, a diplomáciai testület képviselői és a muzulmán főmufti is. A hívek – köztük a holokauszt néhány túlélője – tapssal köszöntötték a szentatyát.

A 168 Óra címlapján a most hetvenéves Várszegi Asztrik. A főapát missziójáról szóló írás szerzője Békesi László, aki úgy látja, hogy a katolikus főpap élete és munkássága a nemes, önzetlen szolgálat, a jó képviselete. Békesi szerint ha hiteles közvélemény-kutatást végeztetnénk, valószínűleg Várszegi Asztrik lenne a legnépszerűbb közéleti szereplő napjainkban.

Teljhatalmú állam? A 168 Óra stúdiójában Jolsvai András, Krug Emília, Lampé Ágnes és Pungor András.

A svéd kormány Marokkóval, Afganisztánnal és Németországgal tárgyal a visszafogadásról. Bár a korábbi szabályok szerint a deportálásokat menetrend szerinti repülőjáratokon kell végrehajtani, a svédek azt tervezik, hogy bérelt gépeken viszik vissza a kiutasított menedékkérőket.

Egy Thomas Becketnek tulajdonított csonttöredéket visz magával a magyar köztársasági elnök tavaszi, egyhetes Londonba és Canterburybe vezető zarándoklatára. Az esemény célja az Anglikán és a Római Katolikus egyház közötti megbékélés kifejezése, melyen részt vesznek a két egyház magas rangú klérusai is. Az esztergomi bazilikában őrzött relikvia 800 év után tér haza Angliába.

Paweł Załuska lengyel fotós készítette ezt a videót, mégpedig azért, hogy így segítsen megértetni hároméves kislányával, mennyire hideg van kint, ezért rétegesen kell felöltözni.

Rendkívüli visegrádi csúcstalálkozót hív össze február 15-re Csehország a migrációs válság megvitatására – jelentette be a cseh kormányfő twitteres bejegyzésében.