A magyar alaptörvény hétfőn elfogadott módosításai aggodalomra adnak okot azzal kapcsolatban, hogy megfelelnek-e jogállamiság elvének, az uniós jognak és az Európa Tanács mércéinek – áll José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének és Thorbjørn Jaglandnak, az Európa Tanács főtitkárának közös közleményében.

Guy Verhofstadt, az Európai Parlament (EP) liberális frakciójának vezetője a magyar Országgyűlés által megszavazott alkotmánymódosítás nyomán sajtónyilatkozatban szólította fel az Európai Bizottságot, hogy már ezen a héten, a keddi testületi ülésen kezdje meg a magyar alkotmányos változtatások elemzését.

A szuperválasztási vasárnap politikai bombája már az első trend délutáni nyilvánosságra hozatalakor robbant: a Szabadságpárt elvesztette fellegvárát, Jörg Haider egykori birodalmát. A csakis Karintiában működő FPK második helyre szorult a Szociáldemokrata Párt mögött. Alsó-Ausztriában minden marad a régiben: Erwin Pröll és a Néppárt megőrizte vezető szerepét. Stronach vadonatúj pártja jól szerepelt mindkét tartományban.

A lengyel média a legszélesebb körben beszámolt a magyar alaptörvény módosítása elleni tiltakozásról, elemezte a helyzetet, amely a demonstrációkhoz vezetett és nagy figyelmet szentelt a nemzetközi reakcióknak is. Egyes lapok a PAP lengyel hírügynökség jelentéseit vették alapul, mások kommentárokat és elemzéseket is közöltek, a lengyel köztévé híradója pedig kiemelt helyen foglalkozott az eseményekkel. Ez a lengyel médiafigyelem azért is érdekes, mert két napja a szejmben a Tusk-kormány elleni bizalmatlansági indítvány sikertelenségének bejelentésekor az egyik radikálisan jobboldali képviselő a Kaczynski vezette PiS (Jog és Igazságosság) ellenzéki pártból azzal fenyegette meg a parlamentet, hogy „Lesz még itt Orbán Viktor!”.

Az ügyből nem lett volna botrány, sőt tejmizéria, ha a tartomány (Vajdaság) és a köztársaság (Szerbia) viszonya nem lenne a végsőkig kiélezett. Az utóbbi néhány hónapban ugyanis nem csupán a szerb tejben mértek a megengedettnél magasabb aflatoxinszintet, hanem szinte minden balkáni országban, sőt Németországban is. Csakhogy másutt ez nem okozott politikai bonyodalmat. BÓDIS GÁBOR tudósítása.

Lezárultak a bíborosi testület március 4. óta tartó vatikáni tanácskozásai – jelentette be Federico Lombardi szentszéki szóvivő, aki hétfői sajtótájékoztatóján a kedden kezdődő konklávé részleteit is ismertette.

A Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma (FCRCHM) Szőcs Domokos és Szepesi Sándor tanügyminisztériumi kisebbségügyi igazgatók leváltását kérik egy, a Székelység története című kötet tankönyvként történő használata kapcsán írt levelükre kapott válasz miatt. A civil szervezet egy álláspontot kért a Székelység története könyv kapcsán a minisztériumtól, a Szepesi és Szőcs válasszal úgy tűnik, elégedetlenek.

Csak az erdélyi magyar sajtó foglalkozott véleménycikkekben is a vasárnapi marosvásárhelyi autonómiatüntetéssel, a román lapok rövid tudósításokban számoltak be az eseményről, általában ötezer résztvevőt említve, a Hargita népe a résztvevőkkel kapcsolatban kibontakozott számháborúról írt.

A szomszédos országban arra kényszerítenek osztrákokat, hogy visszamenőleges hatállyal tegyék semmissé ingatlanaik megvásárlását. Fritz Pessl (Budapest, Eisenstadt) a Salzburger Nachrichten munkatársa három földműves történetét írja le. Mindhárom az elviselhetetlen jogbizonytalanságról szól.

Napi esemény-előrejelzésében a Spiegel: „Magyarország irritálja Európát” címmel adja hírül, hogy Áder János ma hivatalos látogatást tesz Berlinben, miközben Orbán kormányfő odahaza megváltoztatja az Alkotmányt és megnyirbálja az igazságszolgáltatás jogkörét.

Konfrontációval és szélsőséges megnyilvánulásokkal semmit sem lehet elérni – hangoztatta Victor Ponta román miniszterelnök egy vasárnap esti tévéműsorban a székely szabadság napja elnevezésű marosvásárhelyi autonómiatüntetésre reagálva.

Jelentős előnnyel a Munkáspárt nyerte meg Máltán a parlamenti választásokat, 15 év után ismét kormányt alakíthat – közölték vasárnap Vallettában

Harminc értelmiségi – 1990-ből. A rendszerváltás tavaszának kiemelt mondatai a 168 Óra rádióműsorból és lapunk második évfolyamából. Különféle világnézetek, eltérő megközelítések, de közös cél: a demokratikus Magyarország megteremtése. Emlékeztetőnek szánjuk. A miniszterelnök ugyanis kitörölte az emlékezetéből az 1990-es rendszerváltást és az alkotmányos demokráciát. Az idézetgyűjtemény memóriapróba az olvasónak, történelmi lecke „a fiúknak”, akik belemámorosodva a hatalomba, elfeledkeztek az Ady-vers legfontosabb soráról: „Ez az ország mindnyájunké.”