V után W, de lesz-e fűrészlap?

A koronavírus tavaszi, Európába és az Ázsián túli világba betörő hulláma után a szakértők és a közgazdászok, valamint az elemzők gyors ütemben kezdték gyártani prognózisaikat a gazdaság alakulásáról. Ezeket azonban rendre felülírta valami: a járvány.

2021. január 11., 07:15

Szerző:

2020 második negyedévében a tavaszi leállások miatt minden átmenet nélkül földbe állt a gazdaság. És mi máshoz is lehetett ezt hasonlítani, mint 2008-hoz? A hasonlóság addig biztosan áll, hogy akkor és 2020-ban is egyik negyedévről a másikra szakadtak be az indexek, és zuhant a GDP. Ám mivel a kiváltó okok egészen mások voltak, ezért a kilábalásnak is szükségszerűen eltérőnek kell lennie. 2008-ban egyik pillanatról a másikra eltűnt a bizalom a pénzügyi világból, 2020 tavaszán viszont az emberek tűntek el a gazdaságból. S míg a bizalom elillanása eltérő hatást gyakorolt az egyes államokra, az elnéptelenedő utcák lényegében ugyanazt eredményezték.

A 2008-as pénzügyi összeomlás eltérő mértékben sújtotta az államokat a kitettségüktől függően. Európában a Baltikumot ütötte meg legjobban a 2009-es év, a GDP mindhárom államban 14 százalékot meghaladó mértékben zuhant. Ehhez képest az unió átlaga csak mínusz 4,3 százalék volt, közte a görög adattal, amely éppen az átlagos szintet érte el. Ám amíg a három balti állam 2010–11-ben maga mögött hagyta a mínuszt, addig Görögország kínlódása lényegében azóta is tart. Görögország esete persze speciális, ám az jól látszik, hogy több európai állam is a későbbi években szembesült azzal, hogy a pénzügyinek gondolt válság milyen pusztítást vitt végbe a reálgazdaságban. Az EU-államok átlagát nézve 2012. még negatív GDP-vel zárult, ám az országok között jelentős eltérés volt tapasztalható: a déli államok, Magyarország vagy Horvátország még ekkorra sem heverte ki a sokkot, a Baltikum vagy éppen Málta régen maga mögött hagyta a gyengébb éveket, Németország, Franciaország és a legtöbb közép-európai állam pedig alacsony növekedési pályán ragadt.

Ehhez képest

2020-ban szinte együtt mozgott valamennyi európai állam, sőt lényegében a világ minden országa,

hiszen nincs olyan állam, amelyet ne rohant volna le a vírus. Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy 2020-at kivétel nélkül minden állam méretes zakóként könyvelheti el.

A tavaszi „földbeállást” követően született gazdasági prognózisok szinte az ábécé összes betűjét végigvették, így a V-t, az L-et, az U-t is. A V, az egyszerű beesés és visszapattanás modellje igazán optimista forgatókönyv, ehhez képest az U szerint a súlyos zuhanás után a gazdaság egy ideig fekve marad, ezt követően azonban gyorsan felível a pálya. Az L pedig az igazán pesszimista verzió: e szerint az esés súlyos, ám ezt követően sem sikerül a talpra állás, helyette elhúzódó válsággal kell szembenéznie a világ gazdaságainak.

Ősszel kiderült, hogy egyik verzió sem jön be. A számításokat és a várakozásokat azonban nem a gazdaságok teljesítőképessége húzta át, hanem a vírus. Pontosabban annak második, sőt az Egyesült Államokban immár harmadik hulláma. A zuhanás után, a vírus visszaszorulásával párhuzamosan, az országok elkezdtek nyitni, aminek az lett a következménye, hogy egyrészt a gazdaság kezdett magához térni, másrészt a vírus terjedése ismét felgyorsult.

A GDP negyedéves mutatója szinte minden országban az első negyedévben mért adathoz képest a második negyedévben óriási zuhanást hozott; a nyári hónapokban a vírus visszaszorításával a várakozásokhoz képest jelentősebb fellendülés jött, hiszen mindenki szerette volna bepótolni mindazt, amit elmulasztott a karantén idején. Ez az idilli állapot egészen őszig tartott, amikor a második hullám miatt ismét bezártak az éttermek, iskolák, visszatért a kijárási tilalom.

Fontos változás volt ugyanakkor, hogy ebben az időszakban a feldolgozóiparban és az élelmiszeriparban már volt munka, nem álltak át könnyített műszakra. Magyarországon az autógyárak a tavaszi járvány kikényszerítette leállást, majd a csökkentett kapacitást követően a tervezett ütemben működtek, vagyis ősszel nem kényszerültek leállásra. Mindez azzal járt, hogy a harmadik negyedév felpattanása után a negyedik negyedévre újabb, de a második negyedévben mérthez képest kisebb mértékű visszaesés prognosztizálható Európa valamennyi országában, illetve az Egyesült Államokban. Ezt követően pedig 2021-ben újabb emelkedéssel számolnak.

Képünk illusztráció

Ez az ábécében továbblépdelve tehát W alakú kilábalást mutat, azaz zuhanást, felpattanást, újabb zuhanást, majd még egy, remélhetőleg végleges emelkedést 2021-től. A várakozások szerint az első zuhanásnál a második valamivel kisebb lesz, vagyis egy kicsit csálé W-ről van szó. Ezzel együtt nyilvánvaló, hogy a gazdaság szerkezetében nem következett be változás, vagyis amint levonul a vész, a kerekek gőzerővel forognak tovább.

Különösebb összefüggés nincs a vírus pusztítása és a GDP alakulása között, bár azokban az országokban, ahonnan a legrosszabb hírek érkeztek, a visszaesés is nagyobb volt. Tipikusan ilyen Olaszország, Spanyolország vagy Franciaország, ahol az előző év azonos időszakához képest 18–21 százalék közötti eséssel számolnak. Az uniós átlagot meghaladó mértékben csökkent ugyanakkor a GDP például Görögországban és Portugáliában is, pedig ott nem is robbant be annyira a fertőzés. Magyarország nagyjából az átlagot hozta ebben az időszakban mind a visszaesés, mind pedig a felpattanást illetően, miközben az országban augusztus végéig lényegében alig volt fertőzött.

A járványügyi adatok szerint a negyedik negyedévben kiegyenlítettebbé vált a helyzet Európában, a lezárások pedig az iskolakezdéssel nagyjából egyidőben a terjedés ütemében alakultak. A negyedik negyedévben a GDP az IMF várakozásai szerint az eurózónában mínusz 6,6 százalék lesz 2019 utolsó negyedéhez képest. Tíz százalék körüli mínusz várható Spanyolországban, Portugáliában és Olaszországban, a legkisebb mínuszt pedig a Baltikum, Ciprus és néhány északi állam könyvelheti majd el.

A járványügyi szempontból különutasnak számító Svédország nem „gurított” valami nagyot, hiszen az IMF ott is mínusz 5,5 százalékos GDP-változást vár a negyedik negyedévre, ami nem számít kiugróan jónak. Tehát a laza zár, a gazdaság látszólagos megvédése nem hozott különösebben jó eredményt. Egész évre egy kicsit jobb a helyzet, de diadalmenetről nem lehet beszélni. A többi északi állam mind sokkal kevesebb fertőzöttel és halottal zárja az évet, mint Svédország. A 2020 egészére várt GDP mínusz 4,7 százalék Svédországban, miközben mínusz 2,8 százalék a várakozás Norvégiában, mínusz 4,5 Dániában és mínusz 4 Finnországban. Az eurózóna átlagos teljesítménye ugyanakkor mínusz 8,3 százalék lesz a prognózis szerint, vagyis a svéd modell azért összességében nem tekinthető totális kudarcnak.

Európa mellett a világ vezető gazdaságai is vaskos mínuszokat könyvelhetnek el 2020-ra.

Az Egyesült Államok mínusz 4,3 százalékkal, India mínusz 10,3 százalékkal zárhatja az évet. Kína is belesétált a parasztlengőbe, ám az ázsiai óriás a nagy gazdaságok közül egyedüliként pluszban zárja 2020-at. Igaz, a 2019-es GDP-adathoz képest (6,1 százalékos növekedés) a 2020-as 1,9 százalék mégiscsak rosszabb eredmény.

A nagy kérdés persze nem az, hogy mi volt nyáron és ősszel, hanem hogy mi lesz 2021-ben. E tekintetben a prognózisok mind ugyanazzal számolnak: a vírus kordában tartható. Ez a kiindulás látszott egyébként minden korábbi számolgatásnál is, így lett például a V-ből W. Ez azt jelenti, hogy 2021-re is rendre azzal számolnak az elemzők, hogy véget ér a lockdown időszaka. Ha ez így lesz, akkor az unióban 5,2 százalékkal bővülhet a GDP, az Egyesült Államokban 3,1 százalékos plusz várható, Kínában 8,2, Indiában pedig 8,8 százalékos.

Ehhez az kell, hogy a december végén elindult oltási kampány sikeres legyen. Ez biztosan hosszadalmas lesz, a számítások szerint az év közepére alakulhat ki olyan állapot, ami lehetővé teszi a lockdown részbeni vagy teljes elhagyását. Ekkor indulhat be újra a turizmus és a jelenleg takaréklángon működő szolgáltató szektor. Ha mégsem e szerint alakul a forgatókönyv, és a járványgörbe nem laposodik el globálisan, akkor a V, majd a W alakú GDP-görbe lassan egyfajta fűrészlappá alakulhat, követve a folyamatos lezárás-nyitás ütemét. Ha az oltás nem szorítja vissza a vírust, hanem állandósul egyfajta fél lockdown, akkor pedig alacsony szinten ragadt kínlódás vár a gazdaságra.

 

A cikk a 168 óra hetilap 2021. január 7-i számában jelent meg.