Vona Gábor már az LMP–Momentum-tengelynek cukiskodik

Most már kormánykoalíciós ajánlatokat is osztogat a szélsőjobboldali Jobbik nagy fordulaton átesett elnöke. Kérdés, hogyan reagál erre bármely demokratikus elkötelezettségű párt. Valószínűleg nem úgy, ahogyan az LMP egyik társelnöke.

2017. november 21., 21:22

Szerző:

Ha a történelmi helyzet ezt követeli meg, és a választási eredmény erre készteti, hajlandó lenne az LMP-vel és a Momentummal is koalíciós megállapodást köti a Jobbik. Vona Gábor pártelnök a Magyar Nemzet Online-nak azt mondta, az emberek többsége kihívót keres, és különösen Botka László szocialista jelölt visszalépése óta szerinte a Jobbik az egyetlen esélyes vetélytársa a kormánypártoknak. 

A lap – ma már nyíltan a Jobbikot támogató Simicska Lajos érdekeltségébe tartozik – ezután feltette a kérdést, hogy mindez hogy áll összhangban a közvélemény-kutatásokkal, amelyek a Fidesz jókora fölényét mérik. Vona Gábor erre azt mondta, a társadalom félelmei sosem voltak ennyire erősek, mint most. 2017-ben a demokrácia mélypontját éli Magyarországon, sokan nem merik elmondani valódi véleményüket. 2018 azonban meglepetést fog okozni – vélte Vona Gábor.

Már kormánykoalícióban gondolkodik

Az MNO megkereste mindkét említett pártot. Hadházy Ákos, az LMP társelnöke döbbenetes módon úgy fogalmazott: koalíciós tárgyalásokról választás után érdemes beszélni, pártjuk mindazonáltal a gyökeres változásban érdekelt.

„Egy korábbi, most is érvényben lévő kongresszusi határozat azt írja csak elő, hogy az LMP olyan koalícióban nem vehet részt, amelyben egy korábbi miniszterelnök is szerepet vállal" – állította az LMP társelnöke.

Ungár Péter már nem volt ennyire nyitott. „Hétfőn este Mirkóczki Ádám, a Jobbik képviselője a Budai Liberális Klubban még arról beszélt, hogy nincs értelme összefogni. Úgy látszik, ez a közeg nagy hatással van rájuk, és átvették a retorikájukat is” – mondta szintén Simicska Lajos lapjának az LMP elnökségi tagja. Ungár szerint az esetleges későbbi koalíció kérdése ugyanaz a technikai beszélgetés, amire most nincs szükség.

A Momentum Mozgalom szintén nem a teljes elzárkózást választotta a radikális szélsőjobboldali Jobbiktól. „Jelenleg nem folytat a Momentum koalíciós egyeztetéseket egy párttal sem, mivel a küldöttgyűlésünk eddig nem vette napirendre a kérdést” – mondta Papp Gergő, a párt kommunikációs igazgatója az MNO-nak. A politikus hangsúlyozta, hogy a lehetséges koalíciós partnerek köre még nincs meghatározva, ennek megfelelően felesleges kormánykoalícióról beszélni a választás előtt öt hónappal.

„Ha a magyar közélet csak különböző összefogás-forgatókönyvekről szól, az ország jár rosszul” – tette hozzá a Momentum tagja. Ha másban nem is, ez utóbbi kijelentésével vélhetően sokan egyetértenek Papp Gergővel. A 168 Óra is írt például arról: az ellenzéki oldalt tovább erodálja, hogy folyamatosan az egyezkedésről esik szó, miközben a szakpolitikai kérdések, valamint a kormány tevékenységének kritikái mintha elsikkadnának.

Ezt bizonyította a Budapesti Corvinus Egyetem Politikatudományi Intézetének oktatója is, Róna Dániel ugyanis nemrég részletes elemzést tett közzé a blogján arról, hogy októberben a médiában megjelenő ügyek miként jutottak el az egyes pártok szavazóihoz, s mindennek milyen összefüggései lehetnek a pártok támogatottságával. Az adatokból Róna azt a következtetést vonta le, hogy amíg az ellenzék nem az oktatás, az egészségügy és a korrupció témáival foglalkozik, hanem az összefogásról és az össze nem fogásról szólnak a hírek, addig a kormánynál marad a lehetőség arra, hogy tematizálja a közbeszédet.

Róna ugyanakkor elemzésében arra is kitért, hogy a Jobbik e problémái – vélhetően éppen Simicska médiafelületeinek hála – eltörpülnek a többi ellenzéki párthoz képest, ráadásul jelenleg nagy belháborúk sem terhelik.