Visszatérés a home office-ból: áldás vagy átok?

Több tízezren térhetnek vissza az irodákba, miután kormányzatilag már nem „ajánlott” a home office. Vannak, akik örülnek, mert így szét tudják választani a munkát és a magánéletet, mások viszont rákaptak az otthoni munkavégzésre, és csak heti 1-2 napot járnának be.

„A magyar dolgozók négyötöde azonnal visszamenne a munkahelyére” illetve „Sokan maradnának home office-ban” – a két hír, egymásnak látszólag ellentmondó tartalommal szinte egyszerre jelent meg a hvg.hu-n illetve hangzott el az ATV-n annak apropóján, hogy május 10-től – a járványhelyzet kedvező alakulása és a növekvő átoltottság miatt – a kormány már nem teszi ajánlottá az otthoni munkavégzést a közoktatásban illetve a gazdaság többi szereplőjénél sem.

A hvg.hu a Randstad Workmonitor – február végi, március elejei – felmérése alapján számolt be arról, hogy a globális munkaerőpiaci átlagnál valamivel többen, a megkérdezett magyarországi dolgozók 80 százaléka azonnal visszamenne a munkahelyére, amint ez lehetséges. Az okok közt említették, hogy az otthon dolgozók felének gondot okoz a munka és a magánélet egyensúlyának fenntartása. A hazai munkavállalók alig több mint egyharmada élvezheti a hibrid (vegyesen otthoni és munkahelyi) munkavégzés előnyeit a válaszok alapján; ezzel az értékkel – Csehországgal együtt – sereghajtók vagyunk, jelentősen elmaradva a vizsgált munkaerőpiacok 53 százalékos átlagától – derült ki.

Az ATV Híradója pedig a Pénzcentrum felmérése alapján jutott arra a következtetésre, hogy sokan nem szeretnének még visszatérni az irodákba, inkább folytatnák otthonról a munkát. A megszólaltatott pszichológus szakember szerint ennek oka lehet, hogy az embereket a visszatérés ugyanúgy megviseli, mint az, amikor a home office-ra kellett berendezkedni. A Pénzcentrum felméréséből egyébként az is kiderül, hogy a legtöbben azt szeretnék, ha csak heti 1-2 napon kellene bentről dolgozni. Több mint 3000 válaszadó majdnem 16 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ő egyáltalán nem térne vissza az irodai munkavégzéshez.

Ha a fenti, heti 1-2 napos „benti munkahét” a legtöbb helyen nem is realitás, a jelenlegi ötnaposnál ténylegesen rövidebb, négynapos munkahét ötlete már kézzelfoghatóbb közelségbe kerülhet. Szintén a Pénzcentrum írt róla nemrég, hogy a koronavírus-járvány, ahogy világszerte, úgy Magyarországon is felülírta a normál munkavégzés módjáról alkotott elképzelésinket. A négynapos munkahét ötlete a pandémia előtt inkább a dolgozókat vonzotta, mostanra talán a munkáltatók is felismerik a rövidebb munkahét előnyeit – írták, hozzátéve: a trendek mindenesetre évek óta egyértelműek, és valószínű, hogy már a munka világa sem lesz ugyanolyan mint régen volt.

Elképzelhető például a Pénzcentrum szerint egy „hibrid” rendszer is. A négynapos munkahét már az 1970-es évek óta a közbeszéd része: többször és sok helyen tettek kísérletet bevezetésére, eltérő sikerességgel. Ennek a rendszernek a versenytársa lehetne a munkába járás racionalizálásával az úgynevezett „3-2-2-es” munkahét, amely elnevezés 3 az irodában töltött, 2 otthon végzett munkanapot és 2 szabadnapot takar. A kulcs itt a rugalmasság, hiszen ebben a rendszerben elviekben a munkavállalók a számukra legmegfelelőbb kombinációt választják, és egyéni, személyes menetrendjük alapján alakítják napjaikat.

(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó | Shutterstock)