Vége a dalnak?

„A hírek szerint az eddig megszokott zenei műsor helyett önök a továbbiakban egy politikai beszélgetős műsort hallhatnak majd... Mivel politikai döntés született, súlyos kárt szenvedett a magyar demokrácia és sajtószabadság” – áll Heal Edina, a Sláger Rádió vezérigazgatójának drámai hangú közleményében.

– Maga Majtényi László közölte, törvénytelen döntés született. Külföldi befektetőink elképedtek. Egyelőre mérlegelik, távozzanak-e az országból.

A Sláger addig is bírósághoz fordul.

– A politikus törvényt sérthet? – jön indulatba Heal Edina. – Zenei rádiónk zavarja a mi kis provinciális pártkatonáink fülét, mert nem azt mondja, amit hallani szeretnének. A társadalom iránt is kötelességünk megvívni ezt a harcot. Nemcsak a befektetőről van szó, sokkal többről: a demokráciáról és a sajtószabadságról.

– Rosszindulatú híresztelés, hogy politikai beszélgetős rádiót szeretnénk – állítja Kádár Tamás, a Sláger frekvenciáját elnyerő FM1 konzorcium tulajdonosa, az Est Média Group ügyvezető igazgatója. – A pályázati anyagunknak megfelelően szórakoztató, kilencven százalékban zenei adót szervezünk.

Az igazgató amúgy nem számított a győzelemre.

– Nem kezdtünk el stúdiót építeni, stábot összeállítani. Most viszont sok a dolgunk, a frekvencián jelenleg még működő rádió munkatársaival is tárgyalunk. Nem forradalom történt, egyszerűen új tulajdonos üzemelteti a rádiót majd a régi frekvencián.

A pályáztatás – mondjuk úgy – nem zajlott zökkenőmentesen.

Majtényi László még a döntés előtt az Advenio Zrt. és az FM1 kizárását indítványozta. Úgy vélte, a két pályázó irreális üzleti tervet készített, és megfizethetetlenül magas éves díjat kínált a frekvenciáért. A testület elvetette az elnök javaslatát.

A teljes fizetnivaló két tételből áll össze: egy egyszeri és egy éves díjból. Heal Edina közleményében azt állítja: „A híresztelésekkel ellentétben a legnagyobb összegű díjajánlatot a Sláger Rádió tette... Az ORTT döntése következtében ezért évi 670 millió forinttól esik el a költségvetés.” Ugyanakkor az Advenio 700, az FM1 355 milliót ígért. Ezen egyszeri öszszegen felül az ajánlat a bevétel bizonyos százalékából áll. Az Advenio ezt 55, az FM1 50 százalékban határozta meg.

– Az összes valódi piaci játékos – Juventus, Danubius, Sláger – 10–15 százalék közötti összeget ajánlott. Ehhez képest a nyertesek 50 és 55 százaléka képtelenség – magyarázza Heal Edina.

A kulcs a sales house, azaz kereskedőház-modell.

– Az értékesítés árbevétele ott jelentkezik. Ebből rengeteg költséget – értékesítői jutalék, ügynökségi kedvezmény – kell levonni. A nettó árbevétel csak ezután jut el a rádió tulajdonosához. Mi ennek a „csökkentett” összegnek az ötven százalékát ajánlottuk fel – magyarázza Kádár Tamás. – Ez olyan üzleti modell, amely tíz-tizenöt éve működik Magyarországon. Épp a Danubius értékesítette ilyen formában a Roxy Rádiót és a Danubius Rádiót. Az EMG is kereskedőház, amely egy helyen árulja a Pesti Est, a Radiocafé, a Facebook és sok más brand reklámidejét vagy felületét. Való igaz, nagy a különbség, ha a csökkentett árbevételre vetített műsor-szolgáltatási díjat vetjük össze a sales house nélküli ajánlattal. De a pályázat erre lehetőséget adott. Ezért nonszensz a vád, hogy irreális üzleti tervet adtunk be.

Kádár hozzáteszi: az utolsó pillanatban, épp Majtényi kezdeményezésére változtatták meg a pályázati kiírást. Az ORTT-elnök – hogy fokozza a versenyt – megszüntette a 15 százalékos plafont. Innentől kezdve szabad verseny alakult ki.

Csakhogy számításon kívül hagyta a sales house-t. Miközben az ötödik jelentkezőt, a Rádió 1 volt ügyvezetőjének Zene Rádió nevű cégét ugyanezért a „megoldásért” kizárták. A két győztes adó viszont versenyben maradt.

Mindehhez képest nem tűnik logikusnak, hogy az Országgyűlés tavaly decemberben a két nagy párt támogatásával elfogadta a médiatörvény módosítását, amely szerint a Sláger és a Danubius – a digitális műsorszórásra való átállásban történt vállalásai fejében – 12 év után újabb 7 évre pályáztatás nélkül nyerte volna újra el a koncessziót. A döntés ellen Majtényi László tiltakozott, Sólyom László előzetes normakontrollt kért, az Alkotmánybíróság megsemmisítette a határozatot. Az ORTT ezért írt ki pályázatot a november 18-án lejáró két országos frekvenciára.

Kérdés: ha a két párt „saját” rádiót akart, néhány hónapja miért támogatta a pályáztatás nélküli hosszabbítást?

– Talán akkor még nem ébredtek fel az urak, és nem látták meg a lehetőséget – véli Heal Edina. – Időközben nyilván rájöttek, hogy a Sláger ugyan zenei, szórakoztató adó, de egyúttal a legnagyobb elérésű médium is. Márpedig a választókhoz az üzenetet csak ilyenen keresztül lehet „eljuttatni”.

A vezérigazgatónő szerint Majtényi a tavaly év végi tiltakozásával talán abban bízott, hogy új piaci szereplők több pénzt ígérnek majd.

– Ő mindig is ezt szerette volna, azonban sajnos nem gazdasági szakember. Mert kérdezem: hol vannak új piaci szereplők? Jelenleg nincs több médiacég, amely üzletet látna a rádiózásban. A már most is a piacon lévő három adón kívül csak a politikusok kezdtek el tolakodni a frekvenciákért.

Heal Edina szerint árulkodó, hogy az Est Média által üzemeltetett Radiocaféban hónapok óta alig tudnak fizetést adni.

– Kérdés, akkor honnan lesz pénzük az új adó indításához. És persze az is, kik lesznek az új tulajdonosok.

Kádár szerint eddig sem csináltak titkot abból, hogy „pénzügyi befektetők” bevonására lesz szükségük.

– Az Est Média Group számára az idei valóban nehéz év volt. Tárgyalásaink a potenciális pénzügyi befektetőkkel talán még idén lezárulnak.

A politikai címkézésre Kádár nem kíván reagálni.

– Annyit azért megjegyeznék: nem a Radiocafé az, amelyik annak idején 1,3 milliárdról egyszer csak 200 millió forintra alkudta le az ORTT-nél a pályázati díjat.

Kádár arra céloz: a Sláger és a Danubius 2002-ben „kilobbizta” a politikánál, hogy koncessziós díjukat 1,3 milliárdról 200 millió forintra csökkentse az ORTT. Arra hivatkoztak, hogy a piac átalakult, és ilyen díjak mellett csődbe mentek volna.

– Most meg az a vád ellenünk, hogy irreális az üzleti tervünk.

Egyelőre annyi biztos: vége a dalnak. Egynek mindenképp.