Van némi visszatetszés
Budapest–New York-hálózat alakult, amelynek szereplői politikai céllal, szántszándékkal alakítottak ki negatív képet az országról – állítja a Fidesz európa parlamenti képviselője, a London School of Economics egykori politológusprofesszora, aki változatlanul hisz abban, hogy Magyarország érdekeit elsősorban a Fidesz képviseli. LAMPÉ ÁGNES interjújából kiderül: Schöpflin komolyan beszél.
- Találja ki, kérem, honnan idézek: „Az önkorlátozásnak nincsenek erős gyökerei Közép- és Kelet-Európában... Az állammal szemben azonban jogi, valamint politikai, gazdasági, társadalmi megkötéseknek kell érvényesülniük, hogy dinamikus egyensúlyban lévő rend teremtődjék meg.”
– Ez egy ideál. Nincs tökéletes társadalom, bármely országról legyen
is szó.
- Kitől idéztem?
– Sajnos nem tudom. Bárkitől, aki politológiával foglalkozik.
- Ön a szerző, még 1990-ből.
– Időnként azért felismerem magam, de most nem sikerült. Ahogy az angol mondja: Walking the ghost – ön felmutatta a kísértetet.
- Hogyan lesz pártpolitikus egy politológusprofesszorból?
– Nagyon korán találkoztam a Fidesz alapítóival, ők kerestek meg Londonban, az egyetemen.
- Kik?
– Orbán Viktor, Németh Zsolt, Szájer József, Áder János. A nézeteikkel jobbára egyetértettem, láttam bennük Magyarország jövőképét. Aztán egy 1993-as interjúban azt nyilatkoztam: ha így megy tovább, az MSZP nyeri a választást. Ebben történetesen igazam lett – talán ez hatott Orbánékra. Közben lejárt az időm az egyetemen. Tartottam a kapcsolatot a Fidesz vezetésével, többször jártam Tusnádon, 2001-ben pedig felhívtam a figyelmüket a 2004-es európai parlamenti választások jelentőségére, illetve jeleztem, hogy engem is érdekelne.
- Most pedig vehemensen védi Orbánt itthon és külföldön.
– A vehemens az ön szóhasználata. Ami azt illeti: nemcsak védem, érvelek is. Azt persze nem mondom, hogy független entellektüelként teszem, van egy álláspontom, azt próbálom érvényesíteni.
- Méghozzá számos témában: egyebek mellett a médiatörvény, az új alaptörvény és az Alkotmánybíróság ügyében.
– Ezek mind részei a politikai hatalom gyakorlásának. A kormány 2010-ben nagyszabású reformfolyamatot indított el, amiért rengeteg méltatlan kritikát kapott. Ott voltam, amikor Neelie Kroes biztosasszony kijelentette: a médiatörvényt mindössze négy ponton kell változtatni. Mivel a baloldal jóval negatívabb véleményre számított, egymás után álltak fel a képviselői, hogy mekkora a baj. Ez a mentalitás nagyon nem tetszik nekem.
- Amúgy hogy működik a balos aknamunka? Egy szoci Budapestről leadja a drótot a The Timesnak meg a Der Spiegelnek, ők pedig megjelentetik az információkat?
– Ezt a kérdést a szociknak kell feltenni. Csoportgondolkodás jött létre, amelynek során Nyugaton megkérdőjelezhetetlen vélemény rögzült Magyarországról. Médialavina indult, kézről kézre adják a torz híreket az újságírók, akik – valljuk be – lusták, ritkán veszik a fáradságot, hogy utánanézzenek a tényeknek. Mint volt újságíró jól ismerem ezt a területet.
- Ön egy nyilatkozatában a lavina elindítóját is megnevezte: „A magyar baloldal is szerves része a dezinformálás folyamatának. Azt hiszem, leginkább Bajnai Gordon Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány elnevezésű intézménye játszott a legfőbb szerepet ebben, bár ezt bizonyítani nem tudom.” Van már bizonyíték?
– Nincs, de ettől még tartom az álláspontomat. A lavina egyébként már 2011-ben elindult, Bajnai, valamint a Haza és Haladás tevékenysége pedig csak egy darabja a komplex problémának.
- Továbbra is úgy véli, hogy az alapítvány munkatársai titokban híreket gyártanak a The New York Timesnak?
– Miért titokban? Év elején Paul Krugman a blogján átvette Kim Lane Scheppele írását, amely bevallottan a Haza és Haladás információira támaszkodott. Azt állította: ez a jó nevű intézmény megmondta, hogy az új választási törvény bebetonozza a Fideszt.
- Ez csupán annyit jelent, hogy az idézett hölgy olvasta a Haza és Haladás egy blogbejegyzését, és hitelesnek ítélte azt.
– Igen, ez az ő véleménye. De volt más esemény is. Például abból, hogy régi barátom, Charles Gati, Mark Palmer és Haraszti Miklós felvetették a Szabad Európa Rádió újbóli elindítását, lehetett látni: Washingtonban komoly szervezkedés kezdődött. Pont ebben az időben jelent meg Bajnai esszéje, amivel sokak szerint kinyilvánította, hogy ismét miniszterelnök kíván lenni.
- Azt állítja, hogy kialakult egy Budapest–New York-tengely, amelynek szereplői szándékosan negatív képet alakítottak ki az országról?
– Inkább hálózatnak nevezném. Amerikából nézve Magyarország negyedrendű. A washingtoni demokraták előszeretettel emlegetik negatív példaként Magyarországot arra, miként fajulhat el a demokrácia.
- Mit számít nekik egy negyedrendű ország?
– Szimbolikus jelentőséggel bír, hogy lám, milyen veszélyes lehet a kétharmados többség. Ennek pedig fontos szerepe van a megosztott amerikai belpolitikában.
(Az interjút teljes terjedelemben elolvashatja a 168 Óra hetilap legfrissebb számában.)
