Valaki megint hatalmasat hazudik a magyar oktatásról, és nem valószínű, hogy a KSH az

Miközben az oktatási rendszer a nemzetközi mérések szerint egyre rettenetesebb színvonalú, addig a Klebelsberg Központ (KK) elnöke hurráoptimista interjút adott a hét elején a Magyar Hírlapnak.

Solti Péter ebben négy évvel az államosítás és hat évvel a nemzeti köznevelési törvény megalkotása után azt nyilatkozta, hogy a KK-nak „a szervezeti hatékonyság kialakítása az elsődleges feladata”, és az elnök szerint ebben nem is állnak rosszul. Hozzátesszük: ahhoz képest nem állnak rosszul, hogy 2013-ban, az iskolák államosításakor még fideszes politikusok is elismerték, semmi nem volt előkészítve, és még a költségvetést sem biztosították ahhoz, hogy több ezer intézményt átvegyen az önkormányzatoktól az állam. 

Palkovics László oktatási államtitkár a helyettese, Sipos Imre és Solti Péter között, januárban

Fotó: MTI/Kovács Tamás

Solti Péter arról is beszélt, hogy mit fog kezdeni a kormány a pedagógushiánnyal. „Jelenleg építünk egy adatbázist, amely megmutatja, hogy az egyes tanároknak mekkora terhelése van, hány osztállyal, hány gyerekkel, hány órában, milyen tantárgyakat oktatnak. Decemberre pontosan fogjuk látni, hol érdemes kicsit máshogyan szervezni a munkát. Ellátatlan órák most sincsenek, mindenütt sikerül áttanítással vagy többletmunka-elrendeléssel megoldani az ellátást. Másrészt azonban a gyermeklétszám csökken, a pedagóguslétszám viszont emelkedik, csaknem kétezerrel nőtt tavalyhoz képest a tankerületekben dolgozó pedagógusok száma. Tehát vannak iskolák, ahol a gyereklétszámhoz képest kevés a tanár, másutt ez fordítva van. Azt gondolom, egy-két éven belül ki tudjuk ezt egyenlíteni” – nyilatkozta.

Szakemberek szerint ha az állami fenntartónak 2017 novemberében még dolgoznia kell azon, hogy decemberig összesítse az adatokat, akkor ez azt bizonyítja, hogy teljesen alkalmatlan feladatának ellátására.

Ennek megértéséhez érdemes visszanyúlni a ma már fényévnyi távolságnak tűnő pedagógustiltakozások, a kockás inges tüntetések idejére, vagyis 2016-ra. A konzervatív-liberális értelmiségieket tömörítő Eötvös csoport akkor az oktatás kérdéseiről szervezett egy konferenciát, amelyen Porogi András, a Toldi gimnázium igazgatója hosszasan elemezte, miért dühösek a pedagógusok. Egyebek mellett az adminisztrációt említette a kiváltó okok közt, ezen belül is a munkaidő-nyilvántartást. Ebben a dokumentumban kell nyilvántartani, hogy épp mit csinál a pedagógus, továbbá azt is jeleznie kell, mit/min dolgozik, amikor nem tanít. Az államnak tehát elvileg pontosan tudnia kellene, hol van súlyos pedagógushiány. Azt már megemlíteni is alig érdemes, hogy a közigazgatási portálon az álláshirdetések háromnegyedében már a tanév kezdetekor pedagógust kerestek.

A tanárhiány valóban súlyos probléma, és megjósolható, hogy az is marad. Ennek egyik oka, hogy az Orbán-kormány a 2010 óta hozott intézkedéseivel tovább mélyítette a szegregációt, a következménye pedig, hogy a legszegényebb gyerekek (köztük sok roma) egy-egy iskolába szegregálódnak, ahová még nehezebb pedagógust találni. Ezekben az iskolákban krónikus a szaktanárhiány, és a helyzet folyamatosan romlik.

A helyzetet súlyosbítja az egyházak kétes szerepe, amelyek nemcsak a jobb helyzetű tanulókat, hanem az állami rendszer miatt menekülni akaró pedagógusokat is elszipkázzák.

A pedagóguséletpálya-modell is rátesz a problémára egy lapáttal: a mesterpedagógus kategóriát elért tanár ugyanis órakedvezményre jogosult. Ők 18 órát taníthatnak a többieknek előírt 22–26 helyett. Ezért ha egy iskolában négy-öt mesterpedagógus is van, biztosítani kellene egy plusz állást, hogy a le nem tanított órákat valaki átvegye. „Természetesen” az állam sem túlórát, sem plusz álláshelyet nem finanszíroz.

– Az állami intézményfenntartó a pedagógus minden adatát ismeri. Évek óta rendelkezésükre állnak az információk. Törvényi felhatalmazása van az adatgyűjtésre – erősíti meg Szüdi János jogász, hozzátéve, hogy az állami fenntartó határozza meg, milyen feladatokat enged finanszírozni egy iskolában (például szakkört), és milyet nem. Ahogyan azt is az állam határozza meg, hány pedagógus-álláshelyet finanszíroz. Szüdi szerint Solti azon mondata, hogy decemberre látja majd az állam, hogyan szervezhető meg a pedagógusok munkája, arra enged következtetni, hogy tankerületen belül irányítgatják majd át a pedagógusokat egyik iskolából a másikba tanórákat tartani.

– Ezt azt jelentené, hogy a munkáltatói jog gyakorlását tankerületi szintre emelnék. Decemberben az intézményrendszer és a foglalkoztatás ilyen fokú átalakítását tervezik?

– kérdezi Szüdi János.

Az interjúban Solti Péternek volt még egy értelmezhetetlen mondata. A KK elnöke azt mondta: „A gyermeklétszám csökken, a pedagóguslétszám viszont emelkedik, csaknem kétezerrel nőtt.” Nos, a KSH oktatásról szóló legfrissebb kiadványában, amely a 2016/2017-es tanévet elemzi, azt írják, hogy 1,6 százalékkal csökkent a gyerekek száma a tavalyi tanévhez képest, és 170 fővel nőtt a pedagógusok létszáma. A KSH elemzése konkrétan így szól: „Jelen tanévben a köznevelési intézményekben 154,4 ezer pedagógus dolgozik, számuk 170-nel emelkedett. A szakiskolákban és készségfejlesztő iskolákban 2,6, gimnáziumokban 1,8, az általános iskolákban 0,6 százalékkal több pedagógus végzi az oktatást. Ezzel szemben a szakgimnáziumokban 3,2, a szakközépiskolákban 0,9 százalékkal zsugorodott a pedagógusgárda.”

Valaki nem mond igazat, és ami a 168 Órát illeti, nem a KSH-ra tippelünk.