Útkeresőben

- Mintha nem lennének jó cimborák Juhász Ferenccel.

– Azok vagyunk.

- Mégis kitolásnak tűnt, ahogyan Juhász kellemetlen helyzetbe hozta önt a kérdésével.

– Egyetértettem azzal, hogy írásbeli kérdést tegyen fel Hende Csaba honvédelmi miniszternek. A Magyar Nemzetben azt olvastuk, hogy 2006. október 23-án kalasnyikovokat és lőszert adott át a honvédség a rendőrségnek. Elvártuk volna a minisztertől, hogy cáfolja a katonákat alaptalanul vádoló híreket.

- Ezzel szemben Hende azt állította, hogy valóban megtörtént a szerinte jogsértő fegyverátadás.

– Ez őt minősíti. A kormány internetes oldalán nyilvánosságra hozott dokumentum szerint „a 2006. szeptember 17. és 23. között az utcán megvalósult cselekményektől a katonák távol tartása az alkotmányosság szempontjából értékelendő és elismerendő tevékenység volt”. A jelentés megállapította, hogy a két szervezet együttműködése értelmében a honvédség raktérkészlet-kiegészítésre adott át mintegy ezer könnygázgránátot és a kilövésükre alkalmas kilenc darab csövet, amelyeket a rendőrök nem használtak. Vagyis szó sincs kalasnyikovokról, éles lőszerről vagy gumilövedékről. Az is kiderült, hogy szabályosan adott át egy teherautót a honvédség a rendőrségnek, ráadásul nem 2006-ban, hanem a következő év tavaszán. Most is biztos vagyok abban: a katonai vezetők minden jogszabályt betartottak, vállalom a felelősséget értük.

- Mégis ügyészségi vizsgálat indul.

– Meglátjuk, hogy mit tesz az ügyészség. A jelentés ugyanis megállapítja, hogy semmilyen bűncselekmény nem történt. Az ilyen lépések csak azt szolgálják, hogy eltereljék a figyelmet a honvédelem ellehetetlenítéséről. Míg 2009-ben és 2010-ben arról szóltak a hírek, hogy Pápán létrejött az E- és a NATO légi szállító ezrede, Budapesten pedig a NATO katona-egészségügyi központja, ma arról beszélünk, hogy palotaőrséget ad a honvédség.

- És arról: a Tárki szerint a Fidesz–KDNP támogatottsága májusra lényegében az MSZP szintjére csökkent. A kormánypárt népszerűségvesztése várható volt, érdekesebb, hogy ebből nem vagy csak alig profitáltak a szocialisták.

– Az biztos, hogy megdőlt a Fidesz legyőzhetetlenségének mítosza. Idő, energia, kreativitás és szorgalom kell ahhoz, hogy a korábban az MSZP-re szavazó választók visszataláljanak hozzánk. Az eddig megtett utat jónak tartom, de nem elegendőnek.

- Orbán a saját kormányának munkáját sokkal optimistábban értékeli: szerinte jó irányba indultak, helyes az út.

– Baj, hogy a miniszterelnök így látja a világot. Még senki nem kapott akkora esélyt, mint 2010-ben Orbán Viktor. Ha nem tesz mást, mint csendben konszolidál, folytatja a Bajnai-kormány és az MSZP által 2009-ben elkezdett gazdaságpolitikát, akkor Magyarország korábban kikerül a veszélyzónából.

- Orbán erre azt mondja, ha az elmúlt nyolc év kamatterhei nem nyomnák a kormány vállát, akkor ma csak jó hírekről, fejlesztésekről, beruházásokról beszélgethetnénk.

– A kamatok éppen a Fidesz kormányzása miatt emelkedtek 3-3,5 százalékponttal. Nem lenne jó, ha ez így folytatódna. A mai magas kamatok miatt nagy bajba juthatunk: csillagászati összegbe kerül majd a kormány rossz gazdaságpolitikája.

- Békesi László árnyaltan látja a múltat. Szerinte 2001-től 2006-ig alapvetően elhibázott volt a fiskális és a monetáris politika. Orbán idején nőtt a hiány, romlott a folyó fizetési mérleg, és ezt a folyamatot csak tovább turbózta Medgyessy és Gyurcsány kormánya. Békesi csupán Bajnait dicsérte.

– Fontos iránymutatás az írása. Akkor kell felhalmozni a tartalékokat, amikor a gazdaság felívelő szakaszban van, és olyankor kell költeni a növekedés érdekében, amikor lejtmenetbe kerül az ország. Viszont vallom, hogy 2002-ben elkerülhetetlen volt a béremelés a közszférában, a minimálbér magasabb volt, mint a közalkalmazotti bérek első három kategóriája. Mégsem ez, hanem az infrastruktúra fejlesztése került sokba, ami csak hosszú távon hozhat eredményt. Elfogadom, hogy nem kellett volna gyorsított ütemben fejleszteni az autópályákat, mert ez jelentősen növelte a hiányt. De erre a dilemmára a jövő fog választ adni.

- Néhány szakember most a korrekció jeleit látja a második Széll Kálmán tervben és abban, ahogy az IMF-szerződést megalapozó tárgyalásokat előkészítették.

– Az új Széll Kálmán terv nem jó válasz a jelenlegi helyzetre, mert többnyire adónöveléssel akarja betömni a hiányt. Arra jó volt, hogy a kormány jelezze, komolyan veszi a valóságot. Ám Orbán Viktor a minap felülírt mindent: közölte, ő majd jól becsapja az uniót.

- Feltehetőleg hazabeszélt a kormányfő, amikor az alkalmazandó diplomáciai fogásokról, taktikákról beszélt. A saját táborának üzent. Eközben biztos benne, hogy meg kell adnia magát Brüsszelnek.

– Nincs rá mentség, elfogadhatatlan. Lejáratja Magyarországot, ha a miniszterelnök kijelenti, hogy azt az uniót, amelynek tagja vagyunk, félre kívánja vezetni. A magyar érdekeket kiszámítható és következetes magatartással lehet eredményesen képviselni.

- Mégis helyreállt az unió bizalma Magyarország iránt. Legalábbis Orbán így értelmezte az Európai Bizottság döntését a kohéziós pénzek felfüggesztésének feloldásáról.

– Üdvözlöm a döntést, mert jó Magyarországnak. Ugyanakkor nem szüntette meg a túlzottdeficit-eljárást Magyarországgal szemben. Az Európai Bizottság e két határozattal azt üzente: ha érdemben változtat a magyar kormány, akkor Magyarország mint tagállam a közösen elfogadott szabályok szerint mentesül a kedvezőtlen eljárás alól. Ugyanakkor jelezte, hogy az egykulcsos adórendszer növeli a különbségeket, nem segíti a foglalkoztatást. Brüsszel nem ért egyet a Költségvetési Tanács hatáskörének szűkítésével sem, kételkedik a közigazgatás, vagyis a magyar állam átláthatóságában. Emellett az oktatási reformot is elfogadhatatlannak tartják: a képzési idő csökkentésével, az inasrendszer kialakításával Magyarország szembemegy saját érdekeivel.

- Mellár Tamás közgazdász azt írta, hogy ez ügyben Európa tanácstalan. Vajon folytatni kellene az ortodox, megszorító politikát, amely eddig nem hozott sokat a konyhára, vagy visszatérni a keynesi élénkítés útjára, amely tovább növelheti az eladósodást? Az MSZP, több uniós országhoz hasonlóan, mintha az utóbbi mellett tenné le a voksát.

– Nincs kiforrott igazság egész Európa számára. A József Attila Alapítvány szakértőivel arra jutottunk, hogy Magyarország számára a helyes út: biztosítani az ország fizetőképességét, a költségvetés egyensúlyát, és emellett tenni a gazdasági növekedés érdekében is. Nem „vagy-vagy”, hanem „és”. Jól érzékelteti ezt az „Ajánlat Magyarországnak” programunk adófilozófiája: igazságosabbá tennénk a személyijövedelemadó-rendszert, vagyis csökkentenénk a kis meg közepes keresetűek, és növelnénk a magas jövedelműek terheit. Az így befolyó összegből ösztönöznénk a munkahelyek létrehozását, és csak ezután jöhetne a járulékcsökkentés vagy az áfa mérséklése. Vagyis egyidejűleg tennénk az emberek többségéért és a fizetőképesség megteremtéséért, de közben folyamatosan, óvatosan tágítanánk a mozgásteret.

- Orbán viszont megtartaná az egykulcsos adót, de a luxustermékekre bevezetne egy negyedik, ötödik áfakulcsot. Mérsékelné a foglalkoztatást terhelő adókat, emelné a minimálbért.

– Eddig ezzel ellentétes politikát folytatott. Ráadásul az általa elképzelt lépések egy része megvalósíthatatlan. Az MSZP teljesen más politikát képvisel, nem csupán a gazdaságban. Az „Ajánlat Magyarországnak” az oktatást helyezi előtérbe. Tizennyolc év lenne a tankötelezettség korhatára, átalakítanánk a szakképzést, hogy általános műveltséget is adjon. A felsőoktatásban egy évig mindenki az államilag támogatott képzésben venne részt, és később – tanulmányi eredményétől függően – maradna a térítésmentes rendszerben, vagy kikerülne belőle.

- Egyelőre kicsi az esély arra, hogy terveiket megvalósítsák. Gyenge az ellenzék, még az is benne van a pakliban, hogy 2014-ben a jobboldal folytathatja.

– Még két év a választásokig. Van remény arra, hogy a Fideszt leváltsuk, mert képesek vagyunk nagyobb teljesítményre. Az MSZP baloldali pártként újra megmutathatja, hogy tud a többségért politizálni. Ha ez sikerül, akkor lesz kormányváltás Magyarországon.