Újra egy szép feladat

– Rettenetesen ügyes, mindig a talpára esik, olyan, mint a macska. Remek az ütemérzéke, a legjobb pillanatban tud előre- és visszalépni. Ha pedig hátralökik, nem kezd kiabálni – jellemzi Szabó László Zsoltot egyik médiás ismerőse.

MTVA-vezérigazgatói kinevezése sem igazán okozott meglepetést. Annak ellenére sem, hogy Karas Mónika régről remek viszonyt ápol Gazsó L. Ferenc MTVA-tartalomelőállítási vezérigazgatóval még közös munkahelyükről, a Hírlapkiadóból, a rendszerváltás utáni időkből. Karas Mónika akkor sajtóperes ügyvédként egyik első ügyében épp Gazsót védte. Jó viszonyuk megmaradását jelzi, hogy évtizedekkel később az NMHH elnökjelölési procedúrájában Karas Mónikát kizárólag az a Magyar Elektronikus Újságírók Szövetsége jelölte, amelynek Gazsó az elnöke.

Bár sokan és nagy összeget tettek volna arra, hogy Gazsó lesz Böröcz utóda, a beavatottak jól tudták: valójában labdába sem rúghat, SZLZS a befutó. Böröcz pedig már hónapokkal korábban az NMHH Szalai Annamária halálával megüresedett elnöki székére hajtott nagy elánnal.

Kis háttér az MTVA-n belüli váltáshoz.

Böröcz Szalai Annamária halálakor biztosra vette, hogy ő ülhet a magyar közmédia „trónjára”. Bár – az általa mindvégig határozottan tagadott – állítólagos ügynökmúltja miatt szinte biztosnak tűnt, Orbán nem vállalja fel őt. Ráadásul Böröczöt se Kövér, se Áder, se Habony nem akarta, ám ő rendületlenül nyomult. Pedig sok eredményt nem tudott felmutatni: hatalmas költségvetéssel gazdálkodhatott, a közmédia az összevonás után mégsem erősödött úgy, ahogy tervezték. A sokszorosan megnövelt források ellenére a nézettség érdemben nem javult. A Nielsen adatai szerint 2010 utolsó negyedévében a közszolgálati csatornák – az M1, M2, Duna TV és a Duna Autonómia – közönségaránya a teljes népesség körében 11,9 százalék volt, s 2013. második negyedévében is csupán 14,6 százalékig emelkedett.

– Szalai Annamária ragaszkodott Böröczhöz. Ő Panni nagy tévedése – teszi hozzá másik forrásunk. – Ám az elnök asszony halála után már senki sem védte Böröczöt, még csak nem is vették komolyan. Az utolsó évben be sem jutott a politikai vezetéshez. Miközben önhatalmúan vezérként viselkedett, az MTVA-val kapcsolatos ügyek két pilléren nyugodtak: a politikai és pénzügyi döntéseket a Habony Árpád miniszterelnöki főtanácsadó, Várhegyi Attila, az MTVA marketingkommunikációját külsős cégével irányító egykori Fidesz-pártigazgató, valamint Giró-Szász András kormányszóvivő triumvirátusa hozta meg. A struktúráért és a műsorügyekért pedig Simicska Lajos bizalmasa, Liszkay Gábor felelt. Úgy tudjuk: a Magyar Nemzetben, a Lánchíd Rádióban és a Heti Válaszban résztulajdonos vállalkozó a háttérből irányít, ő a „közszolgálat valódi ura”. Márpedig Böröcz pont az ő embereit vágta taccsra: elüldözte Belénessy Csaba MTI-vezért és Élő Gábor egykori MTVA-hírigazgatót, valamint konfliktusba keveredett a szintén Liszkay embereként ismert Jónás Istvánnal, a Magyar Rádió Zrt. intendánsával.

Böröcz rendesen elszámította magát. A helyzet tehát megérett a változásra.

– Hogy aztán SZLZS mikor hívta fel magára a pártvezetés figyelmét, hogyan került megint előtérbe, nehéz megfejteni. De tény, hogy jól csinálja – mondja informátorunk.
A közgazda, később közgazdaságtanból doktoráló, 1963-as születésű Szabó László Zsolt gazdasági újságíróként kezdte pályafutását a Világgazdaságnál, majd egy nagy ugrással a Sára Sándor által elnökölt Duna Televízió gazdasági elnökhelyettese lett. Utóbb, 1999 júniusában kinevezték az MTV elnökévé.

– Azzal ragadhatta meg Viktorék figyelmét, hogy már akkoriban a Duna TV és az MTV integrációjának híve volt, írt is erről egy tanulmányt. Tulajdonképpen ezért került a pozícióba – magyarázza másik forrásunk. – Csermely Péter hírigazgatóval és helyettesével, Belénessy Csabával együtt ő hívta a köztévébe Gulyás Istvánt, Élő Gábort és jó pár munkatársat. Megvolt a lojális csapat, pénz, hatalom és elképzelés a tévé működtetésére.

SZLZS 1999 szeptemberében félezer embert bocsátott el. Sokak szerint politikai és személyi tisztogatás zajlott. Azonban Szalai Annamária, az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának akkori fideszes delegáltja úgy fogalmazott: „A közszolgálati tévé független intézmény, az elbocsátás nem a Fidesz, hanem az elnök hatáskörébe tartozik. Nevetséges állítás, hogy politikai tisztogatás lenne a Magyar Televízióban. Aki ilyet mond, az csak önmagából indul ki.”

Bár SZLZS-t vitte a lendület, alig másfél év után falba ütközött.

Forrásunk szerint 2001. január végén az MTV akkori kormánytöbbségű csonka kuratóriumában „megpuccsolták” őt. Az akció vezetője az egyik nagy hatalommal bíró fideszes kurátor volt, az ok pedig az, hogy SZLZS állítólag nem hajtotta végre valamennyi „utasítását”. A kuratórium nem fogadta el a Szabó László Zsolt által benyújtott üzleti tervet, mondván, túlzott veszteséggel kalkulál, egyúttal felkérte az Állami Számvevőszéket a Magyar Televízió gazdasági átvilágítására.

Az MTV 2000-ben húszmilliárdos mínuszt halmozott fel, amiből tízmilliárdot a költségvetés átvállalt. Botránykőnek bizonyult, hogy az MTV szegedi, pécsi és miskolci munkatársai öt hónapig nem kaptak fizetést, emiatt a szegedi stúdió az év februárjában két napig demonstrált.

A hullámok összecsaptak Szabó feje felett, ezért 2001. február 28-án „bizalomvesztésre” hivatkozva benyújtotta lemondását. Civil kurátorok és ellenzéki politikusok ekkor már jó ideje a felelősségre vonását követelték. Haraszti Miklós SZDSZ-es ügyvivő és a szintén szabad demokrata Pető Iván képviselő, valamint az MTV felügyelőbizottsága az ingatlaneladások kapcsán, hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt ismeretlen tettesek ellen tett büntetőfeljelentést, a rendőrség pedig nyomozni kezdett.

Lendvai Ildikó akkori MSZP-alelnök hangsúlyozta: a Magyar Televíziót irányító kormánypártoknak a legfőbb gondjuk a felelős vezetők kimenekítése a süllyedő hajóról. Haraszti Miklós és Pető Iván szerint SZLZS menesztése „kísérlet arra, hogy eltüntessék az elnökségi tagok és a leköszönő elnök felelősségét”.

Szabó azért nem jött ki rosszul az ügyből.

A „kimenekítés” célállomása Ausztrália fővárosa, Canberra volt, ahol kulturális diplomata állást kapott. Eörsi Mátyás a parlamentben interpellálta is ezért a külügyminisztert Mivel érdemelte ki az MTV-t csődbe vivő Szabó László Zsolt diplomáciai kinevezését Ausztráliába? címmel. Eörsi így érvelt: „Közel két év alatt a Magyar Televízió legértékesebb ingatlanjait sikerült áron alul értékesítenie, 16 milliárd forintból csupán 11 milliárd forint folyt be bevételként, ezt a folyó kiadásokra sem tudták fordítani... Azt szeretném kérni államtitkár úrtól, árulja el nekünk, hogy ilyen fényes karrierrel, mint ami Szabó László Zsolt mögött áll, mi teszi őt képessé arra, hogy Ausztráliában ezt a kulturális beosztott diplomáciai posztot betöltse.”

A kormányváltás után, 2002 júliusában Kovács László külügyminiszter a nyomozásra való hivatkozással hazarendelte Szabót. Majd jött a némiképp váratlan fordulat: 2003-ban a Fővárosi Főügyészség megszüntette a nyomozást. „Összességében megállapítható, hogy az MTV Rt. 2001 végére bekövetkező helyzete és keletkezett vesztesége nem Szabó László Zsolt kötelességszegő magatartásának következménye volt” – állt a hivatal közleményében. Megállapították, hogy az „MTV Rt. ingatlanjainak értékesítésére az adósságállomány csökkentése miatt került sor, és az ingatlanok eladási ára megfelelt a piaci viszonyoknak...”

– A rendszerváltás óta minden politikai erő agya arra a rugóra jár: ha valaki nem tetszik, megvádoljuk gazdaságilag, mert mire bebizonyosodik az igaza, addigra úgy lejáratódik, hogy képtelen felállni a padlóról. Az ügyeket persze elkenik, tudja ezt előre mindenki. Önmagában az, hogy elmozdították és lejáratták Szabót, nem jelent semmit. Azóta sem tudni, igazak voltak-e a vádak, vagy sima politikai bosszúhadjárat zajlott ellene – teszi hozzá forrásunk.
Úgy tudjuk, Szabót megviselte a hosszú vizsgálat.

– Megtanulta, hogy az egyik szeme mindig a naptáron és az órán legyen. Pedáns, gondos, nem kockáztat. Nem könnyű közel kerülni hozzá. Bár szürke egérnek tűnik, nem az. Nem nevezném munkaőrültnek, talán csak a foci a mániája – mondja médiás ismerőse.
A hazarendelés után egy ideig az Antenna Hungária gyártási részlegét vezette.

Szabó szerencséje, hogy baráti viszonyt ápol Kálomista Gábor Fidesz-közeli filmproducerrel és műsorgyártóval. Az Átlátszó.hu számításai szerint Kálomista és felesége érdekeltségei 2010 óta annyi közpénzt kaptak, mint a korábbi tizenkét évben összesen: 1998–2010 között 2,764 milliárd, 2010 óta 2,722 milliárd forint támogatást és megrendelést nyertek állami szervezetektől.

2007 májusában Kálomista az Echo TV igazgatóságának elnöke lett, és SZLZS-t az Echo TV vezérigazgatói székébe juttatta. Forrásaink szerint Szabó tényleg televíziót szeretett volna faragni az Echóból, birkózott is egy darabig Széles Gábor tulajdonossal, majd feladta a küzdelmet. Régi harcostársa, Belénessy Csaba MTI-vezérigazgató sietett segítségére 2010 novemberében, és az MTI vezérigazgató-helyettesévé nevezte ki SZLZS-t.

– Amúgy simulékony pasi, mindig figyel, kutat, raktároz, elemez. Imázsának része a fura Bundesliga-frizurája. Nem csinált botrányt, amikor elküldték az MTV-ből, az Echóból pedig már annak bedurvulása előtt dobbantott. Soha nem viszi el a balhét – dicséri ütemérzékét forrásunk.
2011 őszén Szalai Annamária felkérésére Szabó a műszaki ügyekért felelős vezérigazgató-helyettes lett Böröcz István MTVA-elnök mellett. Korrekten, csendben végezte a munkáját.

– Panni halála után még arra is komoly esély volt, hogy SZLZS lesz a Médiatanács és az NMHH elnöke. Bár a politika számára emberileg teljesen elfogadható volt, formailag nem felelt meg az előírásoknak. Nem rendelkezett ugyanis „legalább tíz év műsorterjesztéssel, médiaszolgáltatással, a médiaszolgáltatások hatósági felügyeletével, elektronikus hírközléssel vagy hírközlési hatósági felügyelettel összefüggő közgazdasági, társadalomtudományi, jogi, műszaki vagy vezetői, illetve igazgatási gyakorlattal”.
Akkor jött el számára ismét a nagy pillanat, amikor Karas Mónika kinevezésével végre megnyugodtak a kedélyek az NMHH-ban, Böröczre pedig a Fideszben megadták a „kilövési engedélyt”.

– SZLZS-nek kiegyensúlyozott a kapcsolata a Fidesz-vezérkarral és annak médiaguruival, de nem lihegi túl a lojalitást, nem akar mindenáron előtérbe kerülni. Egyelőre megbízott vezérigazgató, a választásig talán az is marad. Aztán kiderül, hogyan teljesít. Az első dolga a béketeremtés, feloldani a zrt.-k és az MTVA közötti, Böröcz idején pattanásig feszült viszonyt.
Azt hallani, hogy SZLZS teendője lesz átrostálni az elmúlt három év személyi döntéseit, korrigálni: hisz túl sok alkalmas kollégát is elküldtek, és túl sok alkalmatlant hoztak.