Új alkotmány: lefejezett bíróságok, birka-állampolgárok

A Legfelsőbb Bíróság, az öt ítélőtábla, a 19 megyei bíróság, a Fővárosi Bíróság és a Magyar Bírói Egyesület elnöke azt írja: aggályaik vannak a bírói nyugdíjkorhatár csökkentése miatt.

"Mélységes aggodalmát" fejezte ki a közjogi méltóságokhoz és az országgyűlési képviselőkhöz intézett levelében a bírói nyugdíjkorhatár új alaptörvényben tervezett csökkentése miatt a Legfelsőbb Bíróság, az öt ítélőtábla, a 19 megyei bíróság, a Fővárosi Bíróság és a Magyar Bírói Egyesület elnöke - írta a

A levél szerint a bírósági vezetők áttekintették a nyugdíjkorhatár leszállításának várható következményeit, különös tekintettel arra, "miként befolyásolják a személyi változások az állampolgárok jogérvényesítésének feltételeit, a bíróságok működésének időszerűségét, az ítélkezés szakmai színvonalának stabilitását".

Az alaptörvény parlament előtt fekvő javaslatához a napokban benyújtott fideszes módosító indítvány szerint a bírákra a jelenlegi 70 év helyett a 62 éves általános öregségi nyugdíjkorhatár vonatkozna. Korábban voltak olyan hírek, hogy ezt a kereszténydemokraták nem szavaznák meg, ám az MTI KDNP-s forrásokból úgy értesült, hogy támogatják a bírói nyugdíjkorhatár alkotmányban rögzített csökkentését a hétfői parlamenti szavazáson.

Kedvezőtlen következmények

A bírósági vezetők Schmitt Pál köztársasági elnökhöz, Orbán Viktor miniszterelnökhöz, Kövér László házelnökhöz és az alkotmányozásban résztvevő országgyűlési képviselőkhöz intézett levelükben arra figyelmeztetnek, hogy a tapasztalt bírák tömeges elküldése olyan kedvezőtlen következményekkel járna, ami "vélhetően nem lehet a törvényalkotók szándéka".

Jelentős nehézségek támadnának az ítélkezésben, lelassulnának az eljárások, országszerte 30 ezer, ezen belül csak a központi régióban, azaz a Fővárosi Bíróságon és a Pest Megyei Bíróságon 14 ezer ügyet kellene a nyugdíjazások miatt új bírói tanácsokhoz kiosztani. Emiatt a jelenleg is nehéz helyzetben lévő központi régióban még súlyosabbá válnának a problémák, de fennáll a veszélye annak, hogy a jól működő bíróságokon is romlik majd az igazságszolgáltatás teljesítménye.

A tervezet szerint 2012. januárjában 228 bírónak menni kellene

A levél szerint amennyiben 2012. január elsején hatályba lép a rendelkezés, nyomban távoznia kell 228 bírónak az igazságszolgáltatásból, az év végéig pedig összesen 274-nek. Ez a mintegy 2900 fős bírói kar csaknem 10 százaléka.

Az MTI érdeklődésére a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) szóvivője elmondta, hogy az új szabályozás különösen súlyosan érintené a felsőbíróságokat, hiszen a Legfelsőbb Bíróság bíráinak közel harmada, a 88-ból 26 kényszerülne távozásra, de az öt ítélőtáblán is messze 10 százalék fölött lenne a fluktuáció, ami már nem csupán az eljárások elhúzódásával fenyeget, de az ítélkezés színvonalára is óhatatlanul negatív következményekkel jár.

Megtizedelhetik a bírák krémjét

Az igazságszolgáltatás működésében különösen nagy jelentősége van a szakmai folytonosságnak, az ítélkező munka tapasztalatai a szervezet jellegénél fogva jelentős részben a hierarchia csúcsán, a felsőbíróságokon összpontosulnak, az egységes ítélkezési gyakorlat kimunkálása a Legfelsőbb Bíróság és a táblák feladata. Ezért a nagy ítélkezési gyakorlattal rendelkező, tapasztalt felsőbírósági bírák, számos esetben a bírói tanácsok élén álló tanácselnökök nyugdíjba küldése beláthatatlan következményekkel járhat - mondta Szűcs Péter OIT-szóvivő, aki szerint tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy ez a nyugdíjazási hullám nemcsak a bírák szakmai krémjét fogja megtizedelni, de a bírósági igazgatási vezetők sorait is vészesen megritkítja majd, hiszen a rendelkezés következtében helyi, megyei és ítélőtáblai elnökök, kollégiumvezetők és helyetteseik fognak távozni nagy számban. Az összesen 26 megyei, ítélőtáblai és legfelsőbb bírósági elnöknek például a harmada, várhatóan 9 kényszerül majd egyszerre távozni.

Gyakorlatilag a bírói kar lefejezéséről lehet beszélni, miközben a bírósági hierarchia alapzata is megrendülhet - közölte a szóvivő.

Arra a kérdésre, hogy mikor volt utoljára hasonló nagyságrendű fluktuáció a magyar igazságszolgáltatásban, a szóvivő annyit mondott: legalább fél évszázada egészen bizonyosan nem.

Megszűnik az adatvédelmi biztos hivatala?

Az LMP szerint a benyújtott és a jelenleg folyamatosan formálódó alkotmány súlyos kihívást jelent az átláthatósággal és az információs önrendelkezési szabadsággal szemben is - jelentette ki vasárnapi, Szél Bernadett választmányi szóvivővel közösen tartott budapesti sajtótájékoztatóján Schiffer András. A frakcióvezető érvei között említette, hogy ha ebben a formában fogadják el az alaptörvényt, akkor megszűnik az adatvédelmi biztos hivatala. Szavai szerint így megszűnik az a végrehajtó hatalomtól független közjogi intézmény, amely egyfelől az információszabadság garanciája, másfelől pedig az elmúlt bő másfél évtizedben ellátta az állami titokfelügyeleti jogkört is.

Schiffer András szerint jelen pillanatban az adatvédelmi biztos a garancia arra, hogy "az állam nem titkosíthat túl" - írta az MTI.

Komoly kihívásnak nevezte azt is, hogy Magyarországon nem rendezett az 1989 előtti állambiztonsági iratok nyilvánossága. Szavai szerint az alkotmányozó hatalomnak biztosítania kellene az aktanyilvánosság kereteit.

Kitért arra is, hogy az információs önrendelkezési joghoz hozzá tartozik a környezeti információk megismerésének szabadsága. Meglátása szerint ez annak a garantálását jelenti, hogy mindannyian pontos információkkal rendelkezzünk a környezetünkről, amikor az utódaink életét tervezzük. Hozzátette, nem tartják elégségesnek, ha ezt pusztán a környezetvédelmi törvényben rendezik.

Minden hiányzik, amiért alkotmányozni kellene

A frakcióvezető felhívta a figyelmet arra is, hogy az alkotmányban nem rendelkeznek a korrupció elleni állami fellépésről. Meglátásuk szerint a korrupció általában helyi szinten jelenik meg, ezért problémának nevezte, hogy a jogszabály tervezetéből hiányoznak a helyi nyilvánosság alkotmányos garanciái.

Kitért arra is, hogy az alaptörvényben az LMP nemcsak a véleményszabadságot, hanem a pártatlan, elfogulatlan tájékoztatáshoz való jogot is deklaráltatná.

Úgy összegzett, hogy az alkotmánytervezetben minden benne van, ami megerősítette őket abban, hogy jól tették, amikor nem tértek vissza az alkotmányozási folyamathoz, és minden hiányzik belőle, amiért érdemes lenne alkotmányozni.

Az ÁSZ lenne a korrupció ellenes hatóság?

Szél Bernadett választmányi szóvivő azt mondta, az LMP saját alkotmánykoncepciójában az információs önrendelkezési jog erősítését szeretné, és a párt egy átmeneti időre beiktatná az alkotmányba a titkosszolgálati akták nyilvánosságát. Emellett megerősítenék a petíciós, valamint önálló alapjoggá tennék a környezeti információkhoz való jogot.

Elmondása szerint az LMP nem szeretné, ha az Állami Számvevőszék (ÁSZ) hatósággá válna, de úgy látják, hogy a szervezet lehetne az állami korrupció elleni fellépés központja. Az ÁSZ elnökének és alelnökének személyével kapcsolatban viszont fokozott politikai összeférhetetlenségi szabályokat érvényesítenének.

Ezek mellett megerősítenék a helyi népszavazás és a népi kezdeményezés intézményét, valamint fokoznák a sajtószabadság helyi érvényesülését is. Az önkormányzati képviselő-testületek számára pedig megtiltanák, hogy a közpénzekkel foglakozó üléseket zárttá tegyék.