Úgy költi az uniós pénzt a kormány, mintha nem lenne holnap
Az Európai Uniótól kapott egyik forrás a költségvetésen keresztül érkezik Magyarországra, ezeket a magyar kormány osztja szét a pályázók, illetve a kiemelt projektek között. A támogatások kifizetése a magyar költségvetésből történik, ahova az Európai Bizottság utalja a korábban kialkudott források ellentételezését. A programokat az EU-s források és a hazai költségvetési támogatások finanszírozzák, ezért nyilvánvalóan nem a teljes támogatást utalja a bizottság, hanem támogatási ciklusonként változó arányban teszik ezt meg – vázolja fel a rendszert elemzésében a Policy Agenda.
A magyar kormánynak természetesen van arra lehetősége – és gyakran él is ezzel a lehetőséggel –, hogy előleget adjon a támogatott félnek. Ezt nyilvánvalóan a hazai költségvetés terhére teheti csak meg. Amíg a projekt nem jut elszámolható fázisba (akár részben), addig az előleget csak és kizárólag a magyar adófizetők állják.
Könnyű belátni, ha a magyar kormány – akár politikai okokból – sok pénzt fizet ki előlegként a nyertes pályázóknak, akkor nagy a költségvetés kockázata. Ha jobban vigyáz a költségvetés egyensúlyára és óvatosabban bánik a pénzekkel, akkor adott éven belül kisebb pénzekkel kell kiegészítenie az EU-tól érkező támogatásokat.
2004-től 2017 júliusáig az európai uniós fejlesztési forrásokra körülbelül tízezermilliárd forint érkezett a magyar költségvetésbe. Ez éves átlagban 750 milliárd forintot jelent.
Európai uniós fejlesztési programok bevételei az Európai Bizottságtól (millárd forint)
[wpsm_comparison_table id="6" class=""]
*2017. évi adat az I–VII. hónap alapján
Meddig ér a takaró?
A költségvetési törvény, majd a zárszámadások megmutatják, hogy a kormány hogyan bánik, meddig nyújtózkodik az Európai Uniótól érkezett pénzekkel. Másként fogalmazva; a szükséges állami részen túl mekkora összegek mennek el előlegre.
Európai uniós fejlesztési programok éves kiadásai (milliárd forint)
[wpsm_comparison_table id="7" class=""]
*2017. évi adat az I–VII. hónap alapján
Ez idáig összesen 16 600 milliárd forintot fizetett ki az állam olyan programokra, amelyeket részben az Európai Unió finanszírozott. Ez az jelenti, hogy éves átlagban 1256 milliárd forint kiadást jelentenek ezek a fejlesztési programok. Azaz 67 százalékkal többet költött eddig az állam ezekre a programokra, mint amit az Európai Bizottság kifizetett.
A különböző kormányzati időszakok adatainak változását nézve az látszik, hogy az állam 2010-ig mindössze 39 százalékkal többet költött, mint amit az Európai Uniótól kapott, addig ez a szám az Orbán-kormány alatt 77 százalékra ment fel. Így tehát minden száz forintot, amit az Európai Unió a megállapodás alapján küldött, azt az Orbán-kormány 77 forinttal egészített ki. Ez elsőre akár jónak is tűnhet, hiszen úgy látszik, mintha felpörgetné a fejlesztési rendszert az állam. A probléma azonban valójában az, hogy ez a rendszer forrásokat szív el más területek elől, miközben még időben sem hozza előre a fejlesztéseket.
Azzal ugyanis, hogy a kormány bőkezűen előlegeket fizet ki a támogatottaknak, azok valóban előbb jutnak pénzhez, és nem kell meghitelezniük azt a beruházást, amelyet megnyertek. Ugyanakkor a beruházást nem hajtják végre előbb, hiszen az a támogatási megállapodástól függ. Az egésznek a terhét végül is nem kis mértékben az adófizetők állják, és tulajdonképpen az oktatás, az egészségügy elől szívják el ezt a forrás.
Márpedig annyi falusi főteret a világon sehol nem raktak ki viacolorral, mint nálunk. Az erre fordított pénzt sokkal hasznosabban, a gazdaságot felpörgető, az ország lemaradását csökkentő módon is el lehetett volna költeni. Éppen erről szól az EU-s támogatás.
Európai uniós fejlesztésekhez adott kormányzati pénzek (milliárd forint)
[wpsm_comparison_table id="8" class=""]
*2017. évi adat az I–VII. hónap alapján
Érdemes azt is megnézni, mekkora összeggel kell az adófizetőknek egy évben kiegészíteniük a „brüsszeli eurókat”. Itt is jól látszik a különbség a kormányzati időszakok között. Míg a költségvetésnek 2010-ig éves átlagban 151 milliárd forintot kellett hozzátenni az Európai Bizottságtól érkező pénzekhez, addig 2011–2017 között ez 800 milliárd forintra emelkedett. A rendszer dinamikája pedig kifejezetten rossz. Az adatok azt mutatják, hogy 2016-ban és 2015-ben is mintegy 1500 milliárd forint körüli többletigény jelentkezett.
A magyar kormány úgy tesz, mintha a 2018-as választási győzelme azon múlna, hogy minél több pénzt öntsön a gazdaságba. Mindezt azon az áron is, hogy ennek ellentételezéséhez, azaz az Európai Uniótól kapott támogatásokhoz csak késve jut hozzá. Ez azonban nagyon jelentős forrásokat szív el más intézményrendszerektől.
Összefoglalva tehát, ha nem ilyen ütemű lenne a pénz költése, és az jobban igazodna az Európai Unióval kötött pénzügyi tervhez, akkor több száz milliárd forint elkölthető forrás keletkezne évente a költségvetésben – állapítja meg az elemzés.
