Tüntetők bontották meg a kordont a megszállási emlékműnél
Kedd délután 10-15 munkás jelent meg a Szabadság téri helyszínen, kordonokat raktak ki, és megkezdték a szoborállítás előkészületeit. Az emlékműállítás tervét több szervezet és ellenzéki pártok élesen bírálták, azzal érvelve, hogy a magyar állam felelősségéről kívánja elterelni a figyelmet, valamint összemossa az áldozatokat és az elkövetőket. A téren az emlékmű ellen tiltakozó civilek gyűltek össze. DK-s tüntetők megbontották az építkezés kordonját.
A helyszínre a Demokratikus Koalíció (DK) elnökségi tagja, Kerék-Bárczy Szabolcs jelentett be sajtótájékoztatót és villámcsődületet. A politikus sajtótájékoztató elején bejelentette, hogy a felszólalások végén elbontják az építkezést elkerítő mobilkerítést.
Miután a demonstrálók lebontották a kordon egyik oldalát, és bejutottak az elzárt területre, ott kaddist mondtak. A szervezők arra kérték a demonstrálókat, hogy semmit ne romboljanak le, ami az elzárt területen van.
A Kormányzati Információs Központ az MTI-vel délután azt közölte: megkezdődtek a német megszállás áldozatainak tiszteletére állítandó budapesti emlékmű építésének munkálatai. A munkát egy kormányhatározat szerint május 31-ig kell befejezni. A határozat rögzítette: a kormány társadalompolitikai szempontból fontos célnak tartja, hogy Magyarország német megszállásának 70. évfordulója alkalmából megvalósuljon a megszállás áldozatainak emléket állító emlékmű, Budapest V. kerületében, a Szabadság téren.
Eközben a Tiszta Emlékezet csoport aktivistái is megjelentek, hogy tiltakozzanak a korábban civilek által emlékezésként elhelyezett tárgyak eltávolítása miatt. Az Eleven emlékmű – az én történelmem elnevezésű Facebook-csoport márciusban rakott ki deportálásokra emlékező köveket, bibliákat, bőröndöket a területre.
Az emlékműállítás tervét több szervezet és ellenzéki pártok élesen bírálták, azzal érvelve, hogy a magyar állam felelősségéről kívánja elterelni a figyelmet, valamint összemossa az áldozatokat és az elkövetőket. A kormányzat úgy reagált: az emlékmű a náci megszállás minden áldozatáról megemlékezik.
Februárban módosította a kabinet március 19-ről május végére a német megszállás áldozatainak tiszteletére állítandó emlékmű megvalósításának határidejét. Heisler András, a Mazsihisz elnöke a Népszabadságnak akkor azt mondta: a dátum eltolásával nem oldódott meg semmi. A szervezet korábban úgy döntött, hogy nem vesz részt a kormány által szervezett holokauszt-emlékév megrendezésében és eseményein. Három feltételt soroltak fel: Szakály Sándor menesztését a Veritas Történetkutató Intézet éléről, valamint a Sorsok Háza és a megszállási emlékmű leállítását. A kormány ezek közül egy témával foglalkozott, és – mondta Heisler – abban az egyben sem tett eleget a Mazsihisz kérésének.
