Teljeskörű, Totális, Tényleges központosítás jön a kultúrában

Az Index birtokába jutott a készülő új, átfogó kulturális törvény tervezete, amely alapján – ha elfogadják – totális központosítás és egységesítés jöhet a kulturális életben: a vármegyei hatókörű városi színházak a Nemzeti Színház (Vidnyánszky Attila), a zenekarok a Nemzeti Filharmonikusok (Vashegyi György), az alkotóművészek a Petőfi Kulturális Ügynökség (Demeter Szilárd) alá kerülhetnek.

2024. március 20., 10:17

Szerző: 168

Teljeskörű, Totális, Tényleges központosítás jön a kultúrában

Az Index birtokába került az a törvénytervezet, amely a kulturális élet totális központosítását teszi lehetővé. A központosítás terve eddig sem volt ismeretlen, a készülő kulturális törvényről ennyi információ már korábban is kiszivárgott. Most viszont a kezünkben van a formálódó jogszabály tervezetének azon változata, amelyből világossá válik, hogy a hatálybalépése után a vármegyei hatókörű városi, illetve települési kulturális szervezetek egy-egy nagy „zászlóshajó” kötelékében fognak hajózni a továbbiakban.

Ez nem csupán szakmai módszertani együttműködést jelent, a szervezeteknek a szakmai tevékenység dokumentumait, az éves beszámolót, a munka- és szolgáltatási tervet is

el kell küldeni jóváhagyásra annak az intézménynek, amely alá tartoznak.

A készülő kulturális törvény célja az általános indoklás szerint „a teljes kulturális ágazat egységes rendszerbe helyezése, (...) az intézmény- és tevékenységrendszer, a támogatások és irányítási területeinek összehangolt és egységes keretszabályozása”. Az új jogszabály az alábbi három törvényt váltja ki, illetve integrálja:

Az 1997. évi CXL. törvényt a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és közművelődésről.
A 2008. évi XCIX. törvényt az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól.
A 2019. évi CXXIV. törvényt a Nemzeti Kulturális Tanácsról, a kultúrstratégiai intézményekről, valamit egyes kulturális vonatkozású törvények módosításáról.

Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak

Utóbbira azért is szükség van, mert a tervezetből az derül ki, hogy a Nemzeti Kulturális Tanács (NKT) hatásköre növekedni fog.

Mindemellett egy sor törvényt kell módosítani ahhoz, hogy ez az egységes rendszer ki tudjon épülni.

Kiemelt ágazati intézményrendszert hoznak létre

A törvénytervezet preambuluma meghatározza, mi a kultúra, többek között az „organikusan egymásra épülő szimbólumok és hagyományok rendszere, egymás mellett létező és egymást feltételező tudáshalmaz, amelyet az emberi tanulás és művelődés folyamatában sajátít el az egyén önművelődéssel közösségben, intézményesített és azon kívüli közvetítő közegen keresztül”. A bevezető szerint „e törvény a kulturális alapellátáshoz, a kulturális akadálymentesítéshez, az egyes kulturális ágazatok legalapvetőbb szolgáltatásaihoz való hozzáférést

kiemelt ágazati intézményrendszeren keresztül kiemelt ágazati programokkal biztosítja.”

A kiemelt ágazati intézményrendszer már a preambulumban megjelenik. Eszerint a kultúrpolitikai célok az alábbi területeken és intézményeken keresztül valósulnak meg:

Nemzeti Kulturális Tanács (NKT),
Magyar Művészeti Akadémia (MMA),
Nemzeti Kulturális Alap (NKA),
Bethlen Gábor Alap,
Nemzeti Filmintézet (NFI),
Magyar Kultúráért Alapítvány,
Nemzeti Együttműködési Alap,
külföldi magyar kulturális intézetek,
kulturális örökségvédelem,
régészeti tevékenység,
levéltári tevékenység,
muzeális intézményrendszer,
közművelődés,
könyvtári rendszer,
színház-, tánc- és zeneművészet,
film- és fotóművészet,
alkotó-, építő-, képző-, ipar- és tervezőművészet, valamint az irodalom.

Az több fejezetből is látszik, hogy a közművelődés, a népfőiskolai rendszer és a népi kultúra nagy hangsúlyt kap.

Létrejön továbbá az egységes értékelven működő könyvellátás érdekében a Nemzeti Könyvkultúra Kollégium.

A felügyeleti rendszer

Az 5. Irányítás, felügyelet rész talán a legizgalmasabb, ennek is a Módszertani irányítás fejezete. Ezek alapján:

A Magyar Nemzeti Múzeum koordinálja a vármegyei hatókörű város múzeumok szakmai módszertani együttműködését, amely múzeumok a szakmai tevékenység dokumentumait, az éves beszámolót, a munka- és szolgáltatási tervet jóváhagyásra megküldik a Magyar Nemzeti Múzeumnak.

Hasonló analógiára a vármegyei hatókörű városi könyvtárak szakmai módszertani együttműködését az Országos Széchényi Könyvtár koordinálja, ide kell elküldeni a fent felsorolt dokumentumokat.

A színház területén a Nemzeti Színház látja el a vármegyei hatókörű városi színházi szervezetek szakmai együttműködésének szervezését, koordinálja feladatait, ide kell megküldeni a szakmai tevékenység dokumentumait, az éves beszámolót, a munka- és szolgáltatási tervet jóváhagyásra.

A komolyzene területén a Nemzeti Filharmonikusok látja el a vármegyei hatókörű városi komolyzenei szervezetek szakmai együttműködésének szervezését, koordinálja feladataikat, a dokumentumokat ide kell megküldeni.

A tánc területén a Nemzeti Táncszínház látja el a vármegyei hatókörű városi táncszervezetek szakmai együttműködésének szervezését, koordinálja feladataikat, a dokumentumokat ide kell megküldeni.

Az alkotóművészet területén a Petőfi Kulturális Ügynökség a Magyar Művészeti Akadémiával közösen látja el a települési alkotóművészeti szervezetek szakmai együttműködésének szervezését, koordinálja feladataikat. (Itt nincs szó vármegyei hatókörről.)

Egyelőre kimaradt a törvénytervezetből

A tervezet az Index birtokában lévő változatában még egyáltalán nem szerepel a nemrégiben bejelentett Széchényi Ferenc Közgyűjteményi Központ, amelyhez hat intézmény – a Magyar Nemzeti Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Természettudományi Múzeum, az Iparművészeti Múzeum, valamint a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum – fog tartozni, ezért a jogszabálytervezetnek az ezekre vonatkozó részeit nyilvánvalóan át kell írni. A központ vezetője várhatóan Demeter Szilárd lesz.

(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Freepik)