Több százezer családot visz csődbe a rezsinövelés
Átlagosan havi 26 ezer forintos költségemelkedésre számítanak a válaszadók a rezsinövelés miatt, a legkisebb jövedelmű háztartások kiadásai több mint harmadával növekedhetnek. A magyar háztartások háromnegyede ki tudja gazdálkodni az áremelés miatti plusz kiadást, de 161 ezer háztartást közvetlenül fenyeget a fizetésképtelenség – derült ki az Intrum felméréséből.
A rezsicsökkentés rendszerének augusztusban bejelentett átalakulása után az Intrum követeléskezelő vállalat és a GKI Gazdaságkutató Zrt. ad-hoc lakossági véleménykutatást indított, hogy felmérje, hogyan érinti az rezsinövelés a háztartásokat – számol be a kutatás eredményéről a Napi.hu. Az ezer fős reprezentatív mintán zajló közvéleménykutatáson a megkérdezettek 70 százaléka válaszolt úgy, hogy a módosult rezsicsökkentési szabályok érinteni fogják családját. A válaszadók átlagosan havi 26 ezer forintos rezsiemelkedésre számítanak, azonban a lakóhely típusa alapján jelentősen változik a plusz kiadás összege: a tégla építésű lakásokban élők átlagosan csak 15 ezres számlanövekedésre számítanak, míg a társasházi panellakásokban élők 17 ezer forintra, a családi házakban élők pedig 30 ezer forintra.
A kiadásokból kiindulva, a háztartások 3,9 százaléka (161 ezer háztartás) számíthat átlagosan 38 százalékos kiadásnövekedésre a rezsiszámlák emelkedése miatt, amelyeket így a bedőlés veszélye fenyeget.
Kevésbé súlyosan, de így is erősen veszélyeztetettnek minősül a háztartások 7,5 százaléka, amelyek átlagosan 12 százalék plusz kiadásra számítanak, kis mértékben veszélyeztetett végül a háztartások további 10,3 százaléka.
A képet árnyalja, ha a rezsiköltség emelkedését a jövedelmekhez kötik. A leginkább veszélyeztetett kategóriába tartozó családok jövedelmének 40 százalékát is elviheti a rezsi a következő hónapokban, aminek hatására nagy részük fizetésképtelenné válhat – az Intrum felmérése alapján mintegy 182 ezer háztartás (a családok 4,4 százaléka) tartozhat ide. A második kategóriába a súlyosan veszélyeztetett háztartások tartoznak, míg a harmadik kategóriába a kis mértékben veszélyeztetett háztartások, előbbiek átlagosan 16 százalékos, utóbbiak 10 százalékos kiadásnövekedést érzékelnek jövedelmük arányában. E két kategóriába a háztartások 4,5 százaléka (186 ezer háztartás), illetve 15,6 százaléka (644 ezer háztartás) tartozik.
