Titkosíttatni akarja az Iparművészeti Múzeum, hogy milyen műtárgyakat adott kölcsön Orbán Viktor hivatalának
A Miniszterelnöki Kabinetiroda tavaly mutatta meg néhány újságírónak a volt Karmelita-kolostorban kialakított új miniszterelnöki hivatalt. Kiderült, hogy az épületegyüttes szőnyegeit az Iparművészeti Múzeumból, a festményeket és szobrokat pedig a Nemzeti Galériából kölcsönözték ki Orbán Viktor hivatala számára. Ezután az Átlátszó közérdekű adatigénylésben kérte ki a múzeumoktól az összes 2015 és 2018 között kölcsönadott műtárgy listáját. Az Iparművészeti viszont nagyon nem tűnik közlékenynek az ügyben.
Azt sikerült kiderítenie a portálnak, hogy a Miniszterelnökség a Szépművészeti Múzeumból 34 festményt és 4 szobrot, a Nemzeti Múzeumból pedig 14 festményt kölcsönzött ki.
Az Iparművészeti Múzeum viszont trükkös választ adott. Három külön táblázatban küldték el a kölcsönadott tárgyak nevét, a kölcsönzések időtartamát, és a kikölcsönzők nevét, így nem volt beazonosítható, hogy pontosan melyik műtárgy került a karmelita kolostorba.
Karmelita kolostorEzután az Átlátszó külön is kérte az múzeumot, hogy adja át az adatokat egy összesített listában, amelyről kiderül, hogy mely tárgyakat ki és mekkora időtartamra kölcsönözte ki tőlük. Erre a múzeum nem reagált, ezért a portál panaszt tett ellenük a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (NAIH).
A NAIH válasza szerint azonban az Iparművészeti Múzeum bűnmegelőzési okokból titkosíttatni akarja a kért adatokat.
A NAIH-tól kapott tájékoztatás szerint Cselovszki Zoltán, a múzeum megbízott főigazgatója azt írta a hatóságnak, hogy
„Magyarország bűnmegelőzési tevékenysége a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény alapján minősítéssel védhető közérdeknek nyilvánítható, amely védelem iránti eljárás kezdeményezéséről döntött az Iparművészeti Múzeum”. Az IM álláspontja szerint nem indokolt a műtárgyak fellelési helyeinek és őrzési idejüknek az együttes közlése bűnmegelőzési és biztonsági szempontból.
