Tiszta verseny lesz

–

– ...amit szintén sok tiszteletre méltó személyiség írt alá.

– De azért néhány kivételtől eltekintve többségükben olyanok, akik valahogy függenek a kormánytól.

Ha valaki veszi a fáradságot és legalább egyszer átfutja a támogató nyilatkozatot aláírók, köztük huszonöt Kossuth- és Széchenyi-díjas nevét, akkor rögtön látja, ez az állítás nem igaz. Én az aláírók integritását egyik oldalon sem kérdőjelezném meg: miért ne lehetne kiváló embereknek ebben az ügyben is egymástól eltérő véleményük?

– A tiltakozó petíción érződik, hogy spontán szerveződött, feszültség van mögötte, míg a támogatói nyilatkozat mintha szervezett volna.

– Ön miből érzi, hogy az spontán szerveződött? Egyetlen petíció sem szerveződik „spontán”, a kibocsátó aláírók listája bizony a tiltakozó petíció esetében is intenzív szervezés alapján állt össze: ez ilyen műfaj. Ami pedig a társadalmi „kitapinthatóságot” illeti: a Legyen az akác hungarikum! című petíció mellett két éve például két hónap alatt gyűlt össze hetvenezer aláírás, miközben a Liget-projekt és a Vár átalakítása ellen egybetolt petíció egy hónap után 12 ezer aláírásnál tart, és naponta immár csak öt-tíz aláírással bővül.

– Nem lenne jó népszavazással megtudni a támogatottságot?

– Nem véletlenül nem lett újabb népszavazási kezdeményezés, holott a kezdeményezők szentül fogadkoztak, hogy azonnal benyújtják az új verziót, ami a Kúrián is átmegy: aztán erről azóta is néma csend honol. A színfalak mögött viszont boldogan lélegeztek fel, hisz így elkerülték a nyilvánvaló fiaskót. Ugyanis egyértelműen kiderült volna, hogy nem tudnak 30 nap alatt a Liget-projektet elutasító, a budapesti választópolgárok tíz százalékát kitevő 140 ezer aláírást összegyűjteni, ami szükséges lenne egy érvényes népszavazási kezdeményezéshez.

– Azért egy népszavazás óriási legitimációt adhatna a projektnek.

– De a millenniumi időkben sem volt népszavazás ilyen kérdésekről. Ennek ellenére nagyon sajnálom, hogy a Kúria nem engedte át ezt a népszavazást. Valójában ugyanis nem a Liget-projekt lélegzett fel, hanem annak ellenzői.

– Azt senki nem kérdőjelezi meg, hogy a Ligetet fel kell újítani. Csakhogy az

– Pontosan mi is ne épüljön meg a Ligetben? Ha jól látom, az Állatkertbe tervezett új biodómmal nincs igazán baja senkinek. A Néprajzi Múzeummal sincs. Hiszen itt, a Ligetben mutatkozott be a néprajzi gyűjtemény a millenniumi kiállítás alatt, majd csaknem húsz évig az Iparcsarnok épületében volt látható, ami a Petőfi Csarnok helyén állt, csak a háborúban lebombázták. A Felvonulási téren, ahova most kerül, gyakorlatilag nincs is zöldfelület. Aztán ott van a Zeneház, ami a romos Hungexpo területén épül. Marad tehát az Új Nemzeti Galéria. De miért is ne lehetne az az elaggott Petőfi Csarnok helyén?

– De miért is ne lehetne a Nemzeti Galéria a Várban, talán mert a kormány oda akar költözni? – kérdik az ellenzők.

– A Nemzeti Galéria az egykori Palotában van, korszerű múzeumi célokra alkalmatlan épületben. Oda biztosan nem költözik be a kormány. Ott a tervek szerint egy rekonstruált palotamúzeum lesz, hasonlatosan, mint Bécsben, Prágában vagy Varsóban.

– De ez nem magyarázat arra, hogy a Galéria miért a Ligetbe költözik. Mehetne akár Dél-Pestre is.

– Számtalan ötletet hallottunk már arról, hogy mely rozsdaövezetbe vagy foghíjra „lehetne” telepíteni a Galériát. A Városliget fejlesztése mellett az oda épített tucatnyi intézmény több mint százéves hagyománya és az ehhez csatlakozó új, világszínvonalú intézmények beruházási költségeinek megtérülése szól. Itt egy egész Európában egyedülállóan gazdag intézményi háló, turisztikai vonzerő jön létre úgy, hogy közben a jelenleg 60 százaléknyi zöldfelület is megújul és bővül majd 65 százalékra, miközben az épületek aránya kevesebb marad 7 százaléknál.

– Rozsdaövezet a belvárosban is van. A Nyugati mögött lévő terület fel is akarják újítani. Miért nem ott létesül az új Galéria?

– Ha mindenáron rozsdaövezetet keres, a Hungexpo-épületek területe a Ligetben szintén rozsdaövezet, de az a Petőfi Csarnok is.

– Nem lehet, hogy a Liget-projektet azért övezi bizalmatlanság, mert az emberek úgy látják, hogy a kormány értelmetlen beruházásokra költi a pénzt, amit aztán valakik el is lopnak?

– Ez egy politikai töltetű állítás, amivel sem én, sem a Liget-projekt nem tud mit kezdeni.

– Nem gondolja, hogy sokan eleve a lopás gyanúja miatt utasítják el a projektet?

– Az elutasítás motivációit én nem találgatnám. Azt azonban felelősséggel állítom, hogy mi a tervezésre és a kivitelezésre minden téren tiszta és valós versenyt hirdetünk, s a győztesektől határozottan megköveteljük a legjobb minőséget.

– Ez nyilván legalábbis kétes színvonalú Nemzeti Színház tanulságai miatt lehetett így, amit 1998-ban Orbán Viktor konszenzus nélkül, a házi építészével terveztetett meg, egy lezárt pályázatot felrúgva.

– Azt, hogy ki és milyen tanulságot vont le a Nemzeti Színház példájából, nem tudom, s azt se hallottam, hogy Siklós Mária Orbán Viktor házi építésze lett volna. Az viszont tény, hogy a rendszerváltás utáni első valódi nemzetközi tervpályázatra vonatkozó javaslatunkat a kormány és a miniszterelnök elfogadta.

– Sokan aggódnak a Liget csendjéért, hiszen ez lényegében egy háborítatlan terület a zajos pesti oldalon. Akiknek nincs lehetőségük a budai hegyekbe kirándulni, a Ligetbe jönnek. Ám oda a csönd.

– Nehezen tudnám értelmezni azon budapesti polgárok halmazát, akik csöndre vágynak, de nincs lehetőségük buszjegyet venni a budai hegyekbe, ellenben a Városligetbe tartó járművekre igen. S vajon mennyivel csöndesebb a jelenleg évi ötmillió látogatót regisztráló Liget, mint az ennek töredékét fogadó és a Ligetnél jóval nagyobb Népliget? Ráadásul a Liget nemzetközi összehasonlításban messze nincs olyan intenzíven használva, mint egy hasonló angol, francia vagy holland közpark.

– Igen ám, de az említett országokban hatalmas közparkok vannak, az utak egészséges, élő fákkal szegélyezettek, a légszennyezettség is jóval alacsonyabb.

– Ezek épp a Liget-projekt melletti érvek, hiszen a park megújítását követően az évtizedek óta elhanyagolt Városliget is ilyen lesz. Amszterdam százötven éves városi parkja, a Vondelpark például feleakkora, mint a mi Ligetünk, de azt egy év alatt tízmilliónyian keresik föl, vagyis négyszeres a látogatói intenzitása a mi Városligetünkhöz képest. Mi úgy számolunk, hogy a jelenlegi ötmillióhoz képest évi egy-másfél millióval több látogató lesz, vagyis nem négyszeresére, hanem csak negyedével fog nőni a park látogatottsága. Ezzel nem fog elveszni a Liget jelenlegi intimitása.

– A kortárs építészeti folyóiratok tele vannak olyan épületekkel, amelyeket a fák köré terveztek. A tüntetők azzal érvelnek: a korábbi nagyberuházások tapasztalata, hogy ahol tíz éve fásítottak, ott csenevészek maradtak, elpusztultak vagy nagyon betegek lettek a fák.

– Ez azért is van, mert idehaza általában elválik a fejlesztő és a fenntartó személye. De a Városliget Zrt. nem pusztán a Liget megújításának, de a hosszú távú fenntartásának is a felelőse. Most 6500 fa van a Ligetben, ebből legfeljebb kétszázat kell kivágni vagy áthelyezni, ám ennek a sokszorosát telepítjük vissza – nem máshová, hanem ide, a Ligetbe. Ráadásul nem kis facsemetéket ültetünk, hanem előrenevelt, 10-15 éves fákat.

– A bizalmatlanságot nyilván fokozta a Habony-ügy, vagyis az, hogy képeket adott kölcsön neki a Szépművészeti Múzeumból.

– Ez már a politikai kommunikáció területe, ahol a démonizálás az elsődleges eszköz az ellenvéleményű fél legyőzésére. Az úgynevezett Habony-ügynek semmi köze a Városliget megújításához. A Liget-projektet öt éve készítjük elő, azóta zajlik a legkülönbözőbb hamis, félelemkeltő címkékkel való ellátása. A félelmek és düh felszításával lehet a leggyorsabban valami ellen tábort gyűjteni, s a tényekkel eközben vajmi keveset kell törődni. De nincs új a nap alatt: Magyarországon a Lánchíd vagy az Országház építését is mérhetetlen indulatokkal teli viták és ellenzők szegélyezték, amelyekre és akikre már senki sem emlékszik. Ha az ilyen álmokat a város a viták miatt feladta volna vagy feladná, ma egy végtelenül provinciális, kisszerű és szomorú hely lenne Budapest.

– Mi értelme van a Magyar Zene Házának? A fővárosban van Erkel Színházunk, Operánk, Zeneakadémiánk, ott a Müpa. Mintha egy épülethez keresnének funkciót.

– Pont fordítva van. Előre tudtuk az épület funkcióját, s Fujimoto, akit a Wall Street Journal 2014-ben a világ leginnovatívabb építészének nevezett, ehhez tervezett egy fantasztikus épületet. Nemzetközi szinten Magyarország egyik legsikeresebb művészeti ága a zene. De ma egyetlen olyan múzeumunk sincs, ahol egy izgalmas, interaktív kiállításon át lehetne tekinteni a magyar zenetörténet teljes ívét. A magyar zene és a zeneszerető közönség messze megérdemel egy ilyen, az egész világon egyedülálló intézményt.