A Die Presse című osztrák napilap szerint úgy látszik, a magyar kormányfő belefáradt a folyamatos bírálatba, amely évek óta zuhog rá és kabinetjére Brüsszelből. A Frankfurter Allgemeine Zeitung arról ír, hogy Orbán Viktor apró lépésekkel közeledik Brüsszel felé, ugyanakkor úgy tűnik, belpolitikailag nem fél az uniós nyomástól. A német közszolgálati rádió „Orbán támogatói rágalomkampányra panaszkodnak” címmel közölt összeállítást arról, hogy Orbán rajongói nyílt levélben három nyelven panaszkodnak a „Magyarország elleni rágalomhadjáratra”. Nemzetközi sajtószemle.

Orbán Viktor miniszterelnök arra utasította Pintér Sándor belügyminisztert, hogy ne engedélyezze a Nemzeti Érzelmű Motorosok vasárnapra tervezett felvonulását – hangzott el az M1 Az Este című műsorának pénteki adásában.

Április 21-én, vasárnap rendezik meg az Élet Menetét Budapesten. Orbán Viktor arra utasította belügyminiszterét, hogy ezen a napon ne lehessen olyan politikai rendezvényeket tartani, amelyek sérthetik a menet felvonulóinak emberi méltóságát. A miniszterelnök ezzel betiltotta a szélsőjobboldal Adj gázt! címen meghirdetett provokációját. A 168 Óra az Élet Menete üzenetéről kérte közéleti szereplők, keresztény egyházvezetők véleményét. HERSKOVITS ESZTER összeállítása.

A Nagy-Britanniában munkát vállalni készülő magyarokat figyelmeztetik a várható nehézségekre a londoni konzulátus munkatársai Facebook-oldalukon, egyebek mellett kiemelve, csökkent az esélye, hogy találnak munkát.

Másfél évtizede idén jelentkeztek a legkevesebben a hazai felsőoktatási intézményekbe. Két év alatt 45 ezerrel kevesebb fiatal adta be felvételi kérelmét és ennek egyértelmű oka az MSZP szerint a kormány kiszámíthatatlan politikája a felsőoktatásban.

Minden ötödik magyarnak nehezére esik, hogy gondoskodjon arról, hogy fedél legyen a feje felett, ruhát és élelmiszert vásároljon – írja a La Libre Belgique belga napilap pénteki számában az újság Magyarországra küldött különtudósítója.

Potenciális kék cédulák százezreinek gyártásával fenyeget a választási eljárásról szóló törvény – vizionálják a született pesszimisták. De lesz-e egyáltalán annyi gyorsított és kedvezményes eljárással honosított határon túli szavazó, amennyi érdemben befolyásolhatja a voksolást? – tamáskodnak a józanabbak. Mire föl a titkosított választói névjegyzék? – kérdezik a gyanakvók. Miért honosíttatják magukat Erdélyben sok tízezren, miközben Felvidék csupán 161 fővel képviselteti magát? Mitől olyan aktívak a kanadai magyarok? Mit ér a honosított szavazat egy éles választási harcban? Milyen eszközökkel szervezi a kormányzat a választások eldöntésére képes elsöprő kisebbséget? BUJÁK ATTILA járt utána.

„Ettől elhányom magam, már bocsánat, hagyják már ki az iskolásokat a politikából” – olvasható Péterfi Csaba Facebookján az üzenet. A Gödöllőhírek.hu beszámolója szerint botrányszagú történetté fajult a hírportál által nyilvánosságra hozott rendkívüli osztályfőnöki óra, amelyet a Pest Megyei Kormányhivatal szervez április 19-én a Gödöllői Királyi Kastély lovardájában.

Az izsáki rendőri „túlkapás” (pontosabban tragikus haláleset) sajátos körülményei az utóbbi években bevezetett rendőri és eljárásjogi szabályok átgondolására ösztönöznék a társadalmat, ha lenne közös gondolkodás ebben az ügyben. Csupán Krémer Ferenc szociológus, a rendőrtiszti főiskola tanára fűzött néhány fontos lábjegyzetet a történethez. A szociológussal Buják Attila beszélgetett.

Bajnai Gordon azt kezdeményezi, hogy az MSZP által korábban javasolt év végi, jövő év eleji megállapodás helyett már nyáron kezdje meg a tárgyalásokat, és őszre hozza tető alá az egyezséget az általa vezetett Együtt–PM-szövetség és a szocialista párt.

Folytatódik a főiskolások és egyetemisták politikai attitűdjét és államhoz való viszonyát vizsgáló „Aktív fiatalok” elnevezésű országos hallgatói felmérés. A 2011 decemberében induló, megdöbbentő adatokat feltáró kutatásból akkor kiderült: a fiatalok körében előretörtek a szélsőjobbos nézetek, és megugrott a Jobbik-szavazók száma. Míg 2008-ban a diákok 52, három év múlva már csak 39 százalékuk gondolta azt, hogy a „demokrácia minden más politikai rendszernél jobb”. 2008-ban 18, 2011-ben pedig már 33 százalékuk értett egyet azzal, hogy „bizonyos körülmények között a diktatúra jobb, mint a demokrácia”. A harminc mélyinterjúval, hat fókuszcsoportos beszélgetéssel, ötszáz személyes és több mint ezer online kitöltött kérdőívvel folytatódó reprezentatív kutatás végeredménye előreláthatóan még radikálisabb lesz. Oross Dávid doktoranduszt, a felmérés egyik szervezőjét kérdeztük.

A miniszterelnök szerint azért támadják az unióban Magyarországot, hogy nyomás alatt tartsák, és eltérítsék a kormány által képviselt irányvonaltól. Orbán Viktor a Kossuth rádióban arról is beszélt, hogy José Manuel Barroso európai bizottsági elnöknek az alkotmánymódosítást érintő felvetései közül a költségvetési hiányfék ügyében nem fog meghátrálni a magyar kabinet.

Az igazságügyi miniszter azt mondta, Viviane Reding részéről az ismétlődő, pontatlan és csúsztatásokat tartalmazó nyilatkozatokat követően már nem félreértéseket feltételez, hanem szándékos támadást.

Reinhold Lopatka ma kezdődő budapesti látogatásán az osztrák gazdasági érdekekre és az antiszemitizmusra kívánja felhívni a vendéglátók figyelmét. Lopatka, aki a konzervatív Néppárthoz tartozik, úgy fogalmazott, hogy Orbán a legvégsőkig kihasználja az európai jogi helyzetet, sőt átlépi a kereteket. A megbeszélések másik témája a magyar zsidó polgárok fenyegetettsége lesz. Lapszemle.

Az MSZP szerint az Orbán-kormány gazdaságpolitikája az elmúlt években eredményeket nem, csak brutális megszorításokat hozott, és a kormányzati sikerpropaganda ellenére úgy tűnik, hogy jön az újabb megszorító csomag – mondta Burány Sándor szocialista országgyűlési képviselő csütörtöki sajtótájékoztatóján.

Vonulhatnak a Nemzeti Érzelmű Motorosok vasárnap, azon a napon, amikor a holokauszt áldozataira emlékező Élet Menetét rendezik a fővárosban. Az elnevezés és az útvonal azonban az „Adj gázt!”-hoz képest más lesz – írja a Nol.hu.

Áder János köztársasági elnök aláírásával csütörtökön megjelent a Magyar Közlönyben a választási eljárási törvény.

Úgy tűnik, az ellenzéki pártok választási szövetsége a politikusok számára inkább logikus kényszer, ami önmagában ugyan nem baj, de az elhúzódása szavazóikat bizonytalanná teszi. Mikor ér össze vágy és realitás? Jávor Benedekkel, az Együtt 2014–PM Választási Szövetség társelnökével beszélget SZÉNÁSI SÁNDOR.