Tarlós-Sziget: 70 ezer lehet egy hetijegy
Az rendezzen rendezvényt, aki képes rá – üzente többek közt a Sziget fesztivál miatt aggódóknak a főpolgármester. Tarlós István ugyanakkor gáláns: 1,5 milliárdot engedne az eredeti, 2,5 milliárdos közterülethasználati díjból. Gerendai Károly legfeljebb 8-10 milliót tartana méltányosnak. Ha pang a Sziget, akár 70 ezret is elkérhetnek majd egy jegyért.
– Mindenki azt reklamálja, hogy miért nincs pénz. Én meg azt mondom, hogy véget kell vetni az ingyen szolgáltatásoknak – nyilatkozott Tarlós István, így érvelve amellett, hogy ezentúl a fővárostól senki nem kap ingyenes közterület-használatot. Így a Sziget fesztivál sem. Az első hírek még arról szóltak, hogy a hatályos - még az előző vezetés által elfogadott - szabályozás szerint Budapest 2,5 milliárd forint területhasználati díjat kérne a fesztiváltól. Amely olyan számítási módra enged következtetni, mintha a Hajógyári-sziget egyetlen óriási kocsma lenne, minden egyes négyzetméterén kereskedelmi tevékenység folyna – emlékeztet az
Index. A szervezők szerint azonban még 25 millió is sok lenne az infrastruktúra nélküli területért. Az alkudozás tovább zajlik.S bár a főpolgármester ugyan 1,5 milliárd forintot is engedne az eredeti 2,5-ból, Gerendai Károly legfeljebb 8-10 milliót tartana méltányosnak. „Megértjük, hogy a főváros bevételt kíván növelni, de elfogadhatatlan, hogy még a csökkentett összeg is kitermelhetetlen számukra a 80-100 milliós haszonból, amit a 2,5 milliárdos költségvetésű rendezvény hoz” - nyilatkozta a Népszavának. Gerendai szerint a méltányos bérleti díj a nyereség körülbelül tizede lenne.
Kétszázötvenszer többet, mint a sportarénáért
A szervezők azzal is érvelnek: ha a Papp László Sportarénát teljes infrastruktúrával, áramszolgáltatással, a rendezők biztosításával kevesebb, mint 10 millió forintért lehet kibérelni egy napra, akkor az infrastruktúra nélküli Szigetért nem lehet kétszázötvenszer ennyit kérni egy hétre.
Ők ráadásul évente 30-40 millió forintot költenek a fesztivál után a terület helyrehozatalára, az elmúlt években pedig további 200 millió ment olyan fejlesztésekre, amelyeket szerintük valójában a fővárosnak kellett volna finanszíroznia: ilyen a közvilágítás fejlesztése, gátépítés a sziget egyes szakaszain, de a szúnyogokat és a kullancsokat is évek óta a „szigetesek” irtják a területen.
A felek, Gerendai és Tarlós, utóbbi Csomós Miklós főpolgármester-helyettes és Atkári János pénzügyi főtanácsadó társaságában a jövő héten tárgyalnak az ügyről.
„Nem fognak politikailag gusztustalan kivételeket tenni”
Tarlós ugyanakkor hangsúlyozta: a város nehéz költségvetési helyzete miatt „nincs ingyen ebéd”. Tavaly 4,5 milliárd forinttól esett el Budapest az ingyenes közterület-használat engedélyezése miatt, de idén senki nem kap erre lehetőséget. Ám valamennyi rendezvény szervezőivel nyitottak a tárgyalásra a kiszámított díj esetleges mérsékléséről. Viszont "nem fognak politikailag gusztustalan kivételeket tenni”. Így például fizetnie kell a jövőben a Hősök terén rendezett Nemzeti Vágtáért és a Felvonulási téri plakátkiállításért, sőt a közelmúltban a kulturális államtitkár ingyenes közterület-használati engedélyét utasította el Tarlós – írja a
Népszava.Azzal kapcsolatban, hogy kisebb rendezvények is veszélybe kerülhetnek, Tarlós kijelentette: „az rendezzen rendezvényt, aki arra képes”. A Sziget kapcsán pedig összefogást javasolt: a támogatási igénnyel nemcsak a fővárosi önkormányzatot, de akár az V. kerületet vagy vidéki városokat is meg lehet keresni. „Ki lehet húzni a kardot a haza védelmében, a belváros és Szeged is beszállhat a Sziget támogatásába.”
Egekbe szökhetnek a tarifák
Anno Demszky Gábor is próbálkozott a 2,5 milliárdos elméleti díj bevetésével. 2008 tavaszán önkormányzati érdeksérelemre hivatkozva megvétózta a közgyűlés illetékes szakbizottsága által a Sziget Fesztivál Kft. részére biztosított három évi ingyenes közterület-használati engedélyt. A számítás alapja ugyanez volt: egy évre a több mint 60 ezer négyzetméternyi közterület használatáért áfával együtt 2,6 milliárd forintot kellene fizetni. Ám akkor Demszky csupán azt akarta elérni, hogy ne csak mindig megújítsák az egyoldalú támogatást, hanem kössenek egy tíz évre szólót, amelyben szabályoznák, hogy a fővárosi támogatásért „cserébe” mit vállalnak a szervezők. Végül meghátrált, így maradt a hároméves engedély, ami viszont tavaly lejárt, így merülhetett fel az új városvezetésben a közterület-használati díj újbóli bedobása.
Így viszont egekbe szökhetnek a tarifák. Amelyek mértékét egyrészt a részvétel nagysága, másrészt a területhasználati díj befolyásolja. A jelenleg 6 ezer forintot kóstáló, a mínusz 1., illetve a 0. napra szóló jegyár –1 milliárd forintos területhasználati díj esetén, amennyiben optimális a részvétel – mintegy 10360 forintra kúszhat fel – így számol az
atv.hu. Ha azonban a magas árak miatt sokan elrettennek a rendezvénytől, akkor 13500-14 ezer forintra is ugorhat a díj.A jelenleg 12 ezer forintos napijegyért – szintén 1 milliárdos területhasználati díjjal kalkulálva – jó látogatottság esetén majdnem 19 ezer, gyér érdeklődés esetén pedig több mint 22 ezer forintot kérhetnek el. Az ottalvós hetijegyek ára népszerű rendezvény esetén 54 ezer forintról mintegy 66500 forintra módosulna, ha viszont pangás van, akkor ez a tétel máris majdnem 70 ezer forint. A hazamenős hetijegyek ára pedig 46 ezer forint helyett 60 és 64 ezer közé ugrana.
A Sziget különböző tanulmányok szerint jelentős bevételt hoz – nemcsak a szervezőknek. A rendezvény több mint 3,5 milliárd forint pozitív GDP-hatással bír, 1,4 milliárd forint addicionális adó- és járulékbevételt eredményez, és több mint kétmilliárd forint munkajövedelmet generál. A Magyar Turizmus Zrt. egyik tanulmánya szerint a külföldiek több mint fele a rendezvény kezdetét megelőzően érkezik Magyarországra, és 40 százalék hosszabbítja meg tartózkodását a Sziget befejezését követően. A fesztiválra látogatók négyötöde érdeklődik további látnivalók, programlehetőségek után, a legtöbben budapesti városnézésre mennek, de 14,3 százalék a Balatonra is ellátogat.