Tanári minősítés: nem kérnek belőle a pedagógusok

Az előre jelzett 22 ezer helyett csak 5,4 ezer pedagógus vesz részt a minősítési eljárásban.

2024. január 29., 10:41

Szerző:

Bár eredetileg 22 ezer tanár került be az idei minősítési eljárásba, abban végül csak 5451 vesz részt – tudta meg a Népszava az Oktatási Hivataltól (OH). A résztvevők számának csökkenését az tette lehetővé, hogy tavaly még kötelező volt a Pedagógus II. fokozat elérése, de az idei évtől már nem. Az 5451 pedagógusból csak 1671 vállalta mégis ezt az eljárást, a többség gyakornok lehet, mert nekik még mindig kötelezően minősülniük kell.

Így minősítenek ők

Maga az eljárás egy hosszabb és bürokratikus folyamat, amely rengeteg plusz terhet ró a pedagógusokra a nevelés-oktatással összefüggő munkáik mellett. El kell készíteniük egy részletes portfóliót is, amit később egyfajta szóbeli „vizsgán” kell megvédeniük. Az idei eljáráshoz a portfóliókat 2023. november 25-éig kellett elkészíteni és feltölteni az OH rendszerébe. A magasabb fokozatba lépés magasabb fizetési kategóriát is jelent, igaz, a bérek csak a gyakornokok esetében térnek el jelentősebben.

Az idén januári béremelés után egy gyakornok fizetésének alsó határa bruttó 528 ezer forint (ez nettóban, kedvezmények nélkül 351,6 ezer forint). Ez az összeg Pedagógus I-ben bruttó 538 ezer forintra – nettó 357,7 ezer forintra – nő. A Pedagógus I. és a Pedagógus II. fokozat alsó fizetési határai között viszont már csak bruttó 17 ezer forint a különbség, ami nettóban 11,3 ezer forintot jelent. De a Pedagógus II. fokozat megszerzését célzó eljárás résztvevői számának csökkenésében szerepet játszhat az is, hogy a kormány utólag, visszamenőleges hatállyal módosított a portfóliók elbírálásának szempontrendszerén.

Az új pedagógus életpályatörvény – ismertebb nevén státusztörvény – idén januártól életbe lépett végrehajtási rendeletében található több melléklet is, amelyek a minősítés és a portfóliók elbírálásának szempontjait tartalmazzák. Ezek a pedagógusok digitális kompetenciáinak mérésére vonatkozó tartalmakkal bővültek, ám az új szempontrendszer még nem volt pontosan ismert, amikor a portfóliókat tavaly el kellett készíteni.

„Ez visszamenőleges szabályozásnak minősül, ami az érintettek számára hátrányos, a portfóliók elkészítésekor erről még nem tudtak, ezzel pedig pontokat veszíthetnek”

– vélekedett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője, Nagy Erzsébet. Hasonlóképp látja Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke is, aki azt is megjegyezte, nem túl sportszerű meccs közben módosítani a szabályokon. Sőt szerinte a visszamenőleges szabályozás törvényességi aggályokat is felvet.

A köznevelésért is felelős Belügyminisztérium szerint azonban nincs ok aggodalomra, szerintük így is alkalmazható az idei eljárásban az új szempontrendszer. A Népszava megkeresésére azt írták: az érintetteket az eljárásba bekerülésről szóló levélben, valamint a portfóliófeltöltés határidejének betartására figyelmeztető levelekben is tájékoztatták a szempontrendszer kiegészítéséről. Ezt az OH is megerősítette lapunknak, leszögezve, hogy „a minősülőt hátrány nem érheti.” A szaktárcától pedig azt is megtudtuk, a szempontrendszer változása szerintük azért sem jelenthet gondot, mert a portfóliók szóbeli védésének napjáig még van idejük a pedagógusoknak arra, hogy felkészüljenek, vagyis a védésen és az azt követő szakmai beszélgetésen szóban is „tanúbizonyságát tudják adni digitális kompetenciáik meglétének.”

Még fizetéscsökkentés is jöhet

Ahogyan arról korábban beszámoltunk, az új pedagógusi teljesítményértékelési rendszer idén ősszel tervezett bevezetését követően, 2025 szeptemberétől lesz lehetőségük a munkáltatóknak, így például a tankerületi központoknak arra, hogy egy bizonyos határon belül fizetéscsökkentéssel éljenek azokkal szemben, akik az értékelés során alacsony szinten teljesítettek – derült ki a Belügyminisztérium (BM) Népszava érdeklődésére küldött válaszából.

A BM közölte: a jövő ősszel induló tanévtől a munkáltatók az alacsony szintű teljesítményt nyújtó pedagógusok illetményét a rendeleti sávhatár alatt, de még a törvényi sávhatáron belül állapíthatják meg. A fizetésekről egyrészt a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény, közismertebb nevén a státusztörvény rendelkezik, amely a tanárok besorolásától függően állapítja meg a sávhatárokat. Például egy Pedagógus I. fokozatba tartozó tanár bérezésének alsó határa bruttó 410 ezer forint, egy Pedagógus II. besorolásúé bruttó 430 ezer forint.

A törvény azonban lehetőséget ad arra, hogy az Orbán-kormány rendeleti úton ettől eltérő sávhatárokat állapítson meg.

Idén januártól, uniós források felhasználásával 32,2 százalékos átlag béremelést ígértek a tanároknak, amelyről már kormányrendelet is megjelent. A tervek szerint így például a Pedagógus I. besorolású tanárok bére minimum bruttó 538 ezer forint, a Pedagógus II. fokozatba tartozóké bruttó 555 ezer forint lesz.

A teljesítményértékelés szempontjából mindez azt jelenti, ha mondjuk egy Pedagógus I. besorolású tanár bérét rendeletileg bruttó 538 ezer forintban állapítják meg, de később nem ér el megfelelő pontszámokat a teljesítményértékelés során, fizetését 2025 szeptemberétől a törvényben meghatározott alsó határig, vagyis bruttó 410 ezer forintig lehet csökkenteni.

(Kiemelt kép: Attila KISBENEDEK / AFP)