Nyeregben érezheti magát, aki szkítának tartja magát
Kezdődhet az aláírásgyűjtés, legalább ezer érvényes szignóra van szükség annak érdekében, hogy a szkíták nemzetiséggé váljanak, de a kérdésben végül a parlament dönt.
A Nemzeti Választási Iroda átadta az íveket, kezdődhet az aláírásgyűjtés annak érdekében, hogy honos népcsoporttá, azaz törvényben elismert nemzetiséggé nyilvánítsák Magyarországon a szkítákat – írja a Népszava.
A szkíták nemzetiséggé válását Pócs Alfréd egri önkormányzati képviselő kezdeményezte, aki a pandémia idején ortopéd szakorvosként áltudományos nézeteket hirdetett, majd munkásságával elnyerte a Laposföld-díjat is.
A nemzetiséggé nyilvánításhoz legalább ezer olyan személy érvényes aláírására van szükség, aki az adott nemzetiséghez tartozónak vallja magát. Ez azonban csak az első lépés, a döntő szót a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalása ismeretében az Országgyűlés mondja ki.
A szkíta nyelvet beszélő ókori kelet-európai és közép-ázsiai etnikai csoportokról sok elmélet, legenda és téveszme kering, jórészt a szélsőjobboldalon. Annak, hogy a magyar parlament nemzetiségi státuszt adjon az állítólagosan ma is létező szkítáknak, egészen kicsi esélye a lap szerint. A kisebbségi törvény tizenhárom nemzetiséget sorol fel: ez a szám a kilencvenes évek első fele, a törvény elfogadása óta változatlan.
(Fotó: Szkíta lovast ábrázoló festmény a berlini Martin-Gropius-Bauban múzeumban. A szkíták és a velük rokon nomád népek az i.e. 8–3. századi eurázsiai sztyeppék meghatározó történelmi ereje volt. Forrás: AXEL SCHMIDT / DDP / AFP)
