Szamárköhögés: nem indokolt az egészségügyi dolgozók ismétlő oltása
Bár egy szamárköhögéssel fertőzött járványügyi szakember maszk nélkül sétálgatott hosszabb ideig egy gyermekkardiológia intenzív részlegén – ahol szívsebészeti beavatkozásra váró, illetve a műtéten már átesett főként újszülöttek feküdtek –, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ ennek ellenére nem tervezi az egészségügyi dolgozók ismétlő oltását szamárköhögés elleni szérummal.
Nem tervezik az egészségügyben dolgozók ismétlő oltását szamárköhögés elleni szérummal – közölte a Népszava kérdésére a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK). A szervezetet a lap azután kereste meg, hogy kiderült, a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézetben (GOKVI) maszk nélkül hosszabb időt töltött a gyermekkardiológiai intenzív részlegen – a szívsebészeti beavatkozásra váró, illetve a műtéten már átesett főként újszülöttek között – egy járványügyes, akiről később kiderült, hogy szamárköhögése van.
Az NNGYK a nemleges választ egyébként azzal indokolta, hogy nem ismert olyan tudományos adat, amely azt bizonyítaná, hogy az egészségügyi dolgozók széleskörű oltása hatékony védelmet nyújtana a betegség terjedése ellen, illetve, hogy mindez milyen mértékű védelmet biztosítana az újszülöttek, csecsemők fertőzésének megelőzésére.
Hozzátették, az tudományosan igazolt, hogy a felnőttkori ismétlő oltás kiváltotta védelem gyorsan csökken. Az ismételt újraoltások esetén ez a csökkenés még kifejezettebb, azaz az újraoltás viszonylag rövid távú védettséget ad. Ezért az egészségügyi dolgozók kampányszerű oltása nem tervezett. Ám ha mégis indokolt, akkor a hivatal szerint a dolgozók oltásáról az intézmények egyedileg intézkedhetnek.
Azt a Népszavának küldött válaszában az NNGYK is elismerte, hogy az egészségügyi dolgozók fokozottan ki vannak téve a fertőződés kockázatának, és az egészségügyi intézményekben való terjedés elsősorban az ott ellátott csecsemők, illetve immunhiányos betegek számára jelenthet kockázatot. Közölték azt is, az EU számos országához hasonlóan 2024-ben Magyarországon is megemelkedett a jelentett szamárköhögéses esetek száma, de országos járvány nincs.
Az, hogy a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézetben végül a csecsemők közül hányan betegedhettek meg a járványügyi ellenőr miatt, csak a két-négy hetes lappangási idő után derülhet ki. A veszély nagy: a csecsemők immunrendszere még kialakulatlan, és szamárköhögés elleni oltást is két hónapos korban kapnak először. Azaz az intézmény két szintjén lévő csecsemő és gyermekintenzív osztályon lévő kicsik gyakorlatilag védtelenek voltak.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2024. június 22., 09:39
Csak hetek múlva derülhet ki, hogy a szamárköhögés hány csecsemőt fertőzött meg a GOKVI gyermekintenzív osztályán.
Életmód
2024. május 9., 12:37
Rohamosan terjed a szamárköhögés, már nem csak Európában, de Magyarországon is.
Életmód
2024. április 19., 16:14
Horvátországban és Szerbiában is rekordszámú szamárköhögéses esetet jelentettek a helyi közegészségügyi hatóságok.
Ezt jelenti a szamárköhögés
A szamárköhögés vagy pertussis súlyosan fertőző bakteriális betegség. Kezdetben a tünetei megegyeznek az orrfolyással, lázzal és enyhe köhögéssel járó megfázáséval. Ezt később hetekig tartó súlyos köhögési rohamok követik. A köhögési rohamokat követően, a szamárbőgésre emlékeztető magas hang vagy a zihálás általában belégzéskor fordul elő. A köhögés 10 hétig vagy még tovább is eltarthat, ezért nevezik a betegséget bizonyos kultúrkörökben „100 napos köhögésnek”. A beteg köhögése annyira súlyos lehet, hogy ez erőlködéstől hányhat, bordája törhet vagy kimerülhet. Az egyévesnél fiatalabb csecsemőknél előfordulhat, hogy csak kicsit vagy egyáltalán nem is köhögnek, hanem helyette időnként légzéskimaradás tapasztalható náluk. A megfertőződés és a tünetek megjelenése között általában 7-10 nap telik el. A betegséget az is elkaphatja, akit korábban beoltottak, de a tünetei jellemzően enyhébbek lesznek.
(Kiemelt képünk illusztráció. Forrás: Janko Ferlič / Unsplash)
