Strasbourgban küzdenek Amanda igazáért

A nyíregyházi Huszár-telepen korábban működött iskola, ahová a telepi cigány gyerekek jártak, de azt 2007-ben az akkori városvezetés éppen azért zárta be, mert szegregáltan működött. A jelenleg Sója Miklósról elnevezett görögkatolikus intézmény 2011-es megnyitása után az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) pert indított a romák oktatási elkülönítése miatt, de nem csak a fenntartó egyház, hanem már az új önkormányzat ellen is, amely éppen az iskola újranyitásának évében szüntette meg az iskolabusz üzemeltetését. Ez a busz addig ingyen vitte a gyerekeket a város iskoláiba, ezzel biztosítva a deszegregációt, vagyis az ingyenes utazás és a szabad iskolaválasztás lehetőségét.

A roma iskola újranyitása mellett kampányolt Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere is, mert az szerinte szeretetteljes környezetben készíti fel a gyerekeket az integrációra.

A per jogtörténeti eseménnyé vált Magyarországon: az első és a másodfokú bíróság is szóról szóra megegyező ítéletben mondta ki, hogy a Sója iskola jogellenesen különíti el a roma gyerekeket. A verdikt illeszkedik a korábban, hasonló ügyekben indított perek ítéleteihez, a már kialakult bírói gyakorlathoz. A Kúria azonban ezekkel minden szempontból ellentétes ítéletet hozott, amikor lényegében azt mondta ki, hogy a felekezeti oktatás örve alatt igenis szabad szegregálni. A Kúria megdöbbentő döntése miatt a CFCF az Európai Bizottsághoz fordult, amely – többek között a nyíregyházi ügy miatt is – idén májusban

A Sója Iskolába íratták be Kósa Amandát is, mert az iskolabusz megszüntetése miatt a szülők nem tudták kifizetni a helyi járatot, amivel a körzetes iskolába járhatott volna nap mint nap a kislány. Az apa, Glonczi László a harmadik félévkor érezte, hogy nem tesz jót, hogy csak roma gyerekekkel találkozik a lánya, ezért kérelmezte, hogy a körzetes iskola vegye át Amandát. Ezt elutasították – ami önmagában jogellenes –, csak ügyvédi segítséggel sikerült az átíratást elintézni. A kislányt új iskolájában emiatt „papíros gyereknek” csúfolták. Apja elmondása szerint azóta már beilleszkedett, és nagyon szereti új iskoláját.

– A Kúria döntése miatt közérdekű perben nem lehet a stasbourgi bírósághoz fordulni, csak úgy, ha az ügy valamely érintettje lép. Így találtuk meg Amandát. Tavaly októberben nyújtottuk be a keresetet, amelyet a bíróság most befogadott – mondja Kegye Adél, a CFCF ügyvédje. Amanda esete azért is érdekes, mert a Kúria az egyházi köntösbe csomagolt szegregációnak utat engedett Magyarországon, ezért a gyerek nevében nincs értelme magyarországi bíróságokhoz fordulni. A Kúria ugyanis a Sója iskolával kapcsolatos ítéletét elvi döntéssé nyilvánította, ami az alsóbb bíróságoknak is útmutató. Így Amanda anélkül fordult Strasbourghoz, hogy nem ment végig a hazai igazságszolgáltatás buktatóin. Az, hogy az EJEB befogadta a keresetet, jelzi: Strasbourgban is úgy látják, a Kúria döntése nyomán Amanda nem lelheti igazát a honi igazságszolgáltatásban, holott bizonyosan hátrányos megkülönböztetés érte.

– A keresetben annak megállapítását kértük, hogy a kislányt hátrány érte, mert egy csak romák által látogatott iskolába volt kénytelen járni. Nem csak azt állítjuk, hogy Amanda szegregált iskolába járt, hanem azt is, hogy az iskolabusz megszüntetésével az önkormányzat megfosztotta a kislányt attól a lehetőségtől, hogy integrált oktatást kaphasson – mondta Kegye Adél, hozzátéve: a magyar kormánynak szeptemberig kell Strasbourgot értesítenie az esettel kapcsolatos érveiről.

Az ügynek tétje óriási: Strasbourg kimondhatja, hogy a Kúria döntése semmis, vagyis azt, hogy még vallási köntösben is jogsértő az elkülönítés.