Spórolunk
A KDNP frakcióvezetője szerint a társadalmi érdeksérelemmel járó intézkedések miatt támadt néhány nézeteltérés a Fidesz és a KDNP között. Szó esik arról is, hogy a parlamenti pártok közül tavaly egyedül a kereszténydemokraták zártak nyereséges évet. LAMPÉ ÁGNES interjúja.
- Tudtak arról, hogy a kormány megvásárolja az oroszok Mol-pakettjét?
– Az előkészületekről igen, de hogy az üzlet ilyen hirtelen realizálódik, arról nem.
- Mostanában elég sok ügyből marad ki a KDNP.
– Ha a felvásárlás üzleti titok, úgy legfeljebb a legszűkebb kört tájékoztatták.
- Nem az ilyen titkolózások vezettek a két párt közti ellentétek kiéleződéséhez?
– Sokan örülnének a két párt közötti feszültségnek. Rossz hírem van számukra: nincs ilyen. Viták persze akadnak, mint minden szövetségben.
- Pedig még békéltető tanács is létrejött a viták rendezésére.
– Néha valóban előfordul, hogy tisztázó megbeszélést kell tartani. Ilyen az oktatásügy, és ilyen volt a siófoki frakcióülés, ahol a két párt öt-öt képviselője ült le közös ebéden, hogy átbeszélje az alkotmánnyal kapcsolatos kérdéseket.
- Veszekedés volt az, nem beszélgetés. Ahol a Fidesz kukába dobta a kereszténydemokrata Salamon László alkotmánytervezetét is.
– Az ellenzék kivonulása miatt a nulláról kellett kezdeni. Mi pedig azt mondtuk: jó, nyújtsa be mindenki a maga normaszövegét. A szövetség a Salamon-féle anyagot tekintette alapnak. Értem én, hogy szeretné dramatizálni a helyzetet, de végül mindenki számára elfogadható megoldás született.
- Ami pont megegyezett a Fidesz javaslatával. Salamon kétkamarás parlamentet javasolt, amivel már Szili Katalin is felsült.
– A végleges verziónkban nem szerepelt az elképzelés, mert beláttuk: a kétkamarás parlament ma nem valósítható meg.
- Salamon az Alkotmánybíróság feladataként is csak annyit rögzített: „Meg kell tennie a szükséges lépéseket az alkotmányosság védelmében.” A koalíciós álláspontból ez is kimaradt.
– Valóban. Mert időközben az ország gazdasági helyzete miatt bizonyos intézkedések elkerülhetetlenné váltak. Ezeknek az útját pedig biztosítani kellett.
- Mi változott 2010 vége és 2011 áprilisa között?
– Felerősödtek a korábban is létező problémák.
- A KDNP szinte egyetlen terve sem került be az új alaptörvénybe.
– Szinte minden bekerült, amit szerettünk volna. Például az, hogy a magzati élet a fogantatással kezdődik.
- Az abortusztilalom viszont kimaradt.
– A KDNP egyik elvi sarokköve az emberi élet tisztelete, méltósága, ám a magyar társadalom egyelőre nem elég érett a fogantatással kezdődő élet védelmére. Ezt tudomásul vesszük, de az elvet hangoztatjuk. A jelenlegi megfogalmazás kompromisszum eredménye: államcélként, és nem alanyi jogként jelöli meg a magzati élet védelmét.
- Egyik politikusuk úgy nyilatkozott: „Ma a kereszténydemokrata értékeket nem a KDNP, hanem a Fidesz-KDNP testesíti meg.”
– A KDNP önálló pártként következetesen képviseli a keresztény értékrendet.
- A Fidesz rendre rákényszeríti a KDNP-re az akaratát.
– Ne feledjük: a KDNP rétegpárt, míg a Fidesz néppárt. Aminek előnye, hogy mi határozottabban képviselhetjük a kereszténydemokrata értékrendet, amelyet nem mellesleg a Fidesz is vall. Szövetségünkben a cél közös, a stílus viszont valóban különböző.
- Nem mindig. A KDNP a minap kivonult az alkotmányügyi bizottság üléséről. Ez eddig igazán nem a KDNP stílusa volt.
– Valóban kemény eszközhöz nyúltunk. De itt sem tartalmi probléma vetődött fel, csupán az ügymenetben támadt zavar.
- Akkor miért nyúltak mégis ehhez a „kemény eszközhöz”?
– A fideszes bizottsági elnök nem adott szót a képviselőnknek. Mire a két KDNP-s tag úgy gondolta, távozással ad nyomatékot a tiltakozásának.
- A KDNP a kormány tervezett nyugdíjintézkedéseiről sem tudott.
– A két párt közötti egyeztetések a Fidesz elnökségi ülésein történnek, ahol a KDNP elnöke van jelen. Csakhogy arról, amelyen a nyugdíjügy szóba került, Semjén Zsolt épp hiányzott.
- Gondolom, ha nem ér rá, küld egy helyettest.
– Nem így van, egyszemélyes a jelenlét.
- Viccel?
– Eszembe sincs. Kétségtelen, itt mutatkozik némi lehetőség a két párt közötti kommunikáció javítására.
- De szépen mondja. És kívánnak rajta változtatni?
– Szükség lenne rá. Úgy áthidalhatóak a szakmai véleménykülönbségek is.
- Még az oktatásban is? Hoffmann Rózsa és Pokorni Zoltán jó ideje a nyilvánosság előtt szapulja egymást. Sőt Hoffmann pártetikai bizottság elé citálta fideszes riválisát. Ez sem volt eddig a KDNP stílusa.
– Szakmai és eszmei szinten is többféle elképzelés fogalmazódik meg. Pokorni liberalizmusa ütközik Hoffmann Rózsa konzervativizmusával. Ráadásul személyes ambíciók is egymásnak feszülnek. A kihívónak nem lenne szabad azt a hibát elkövetnie, hogy a sajtóban ad hangot ellenvéleményének. Ezzel íratlan szabályt sértett.
- A KDNP-s Szalma Botond is ezt tette: nyilvánosan szólította fel Pokornit, hogy fejezze be „aknamunkáját”.
– Szalma Botond egy megyei szervezet véleményét tolmácsolta, akciója előtt sajnos nem egyeztetett a sajtóosztállyal. Szakmai hiba történt.
- Épp Szalma az, aki a párt belső ellenzékeként a jelenleginél karakteresebb, függetlenebb pártot akar.
– Nézze, mi demokratikus párt vagyunk. Ennek köszönhető, hogy jelenleg egyensúly van a nagyobb önállóság hívei és az együttműködés-pártiak között.
- A kormányváltás után hónapokig hangját sem lehetett hallani a KDNP-nek, csak az elmúlt pár hétben kerültek be a médiába a látványos önállósági akciók. Egyesek szerint a párt így próbálja igazolni, hogy egyáltalán létezik.
– Felgyorsultak az események.
- Ennyi?
– Nincs más magyarázat. A megújulás jelen szakaszában egyes társadalmi csoportok komoly érdeksérelmeket szenvednek el. A KDNP pedig védi az elesetteket.
- Ezért szeretnék, hogy vasárnaponként zárva tartsanak az üzletek?
– Felvetésünkkel csupán rácsatlakoztunk az európai szakszervezetek hasonló tartalmú követelésére. Itthoni partnerünk a baloldali, MSZOSZ-es Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete, ami sokaknak perverz összefogásnak tűnik. Pedig magyarázata csak annyi: a szocialisták nem mozdultak rá a kérdésre. Pedig ebben az ügyben munkavállalók védelméről van szó, a profitmaximálás szándékával szemben.
- A koalíción belül a KDNP az egyházi törvény felelőse. Itt a fő kérdés az: kiből lesz az állami támogatásra jogosult történelmi egyház.
– Először is azt kell meghatározni, mi az egyház. Ha két család zsoltárt énekel, az még nem az. A jelenlegi háromszázból objektív ismérvek, szűrők használata után nagyjából félszáz, azonos jogokkal rendelkező marad. Még nem dőlt el, hogy a történelmi kategória megjelenik-e a törvényben. Annyi bizonyosnak látszik, hogy a regisztrációnál a történelmi jelenlét, a létszám és a társadalmi szolgálatra vonatkozó szerződés szempontjai érvényesülnek.
- A Hit Gyülekezete is benne lesz ebben a szűk körben?
– Ők azt szeretnék, ne szenvedjenek hátrányos megkülönböztetést a többi egyházhoz képest. Nem is fognak. A Hit Gyülekezete az egyszázalékos befizetés összegét tekintve a negyedik legnagyobb, ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni.
- A KDNP sem áll rosszul. Az önöké az egyetlen parlamenti párt, amely tavaly nyereséget produkált. Hogy csinálták?
– Spóroltunk. Szerényen élünk, én például nem Audival járok.
- Az kevés a nyereségességhez.
– Mit iszik? Kávét? Látja, nálunk ennyi a reprezentáció.
- Máshol is hasonló a kínálat.
– Mondom, visszafogtuk a költekezésünket. És kampányra sem költöttünk annyit, mint a többiek. A jobboldali, konzervatív pártok – a baloldaliakkal ellentétben – rendbe teszik az ország anyagi ügyeit, ahogy rendezik saját pénzügyi helyzetüket is.
- A Fidesz komoly mínusszal zárta a tavalyi évet.
– Az élet néha felülírja az alapvető törvényszerűségeket is.