Sólyom László és a pirézek emberi méltósága
A köztársasági elnök ismét a gyűlöletbeszédnek adott elsőbbséget, amikor az Alkotmánybíróságnak küldött átiratában megvétózta az emberi méltóság elleni megnyilvánulások szankcionálására irányuló újabb próbálkozást, nevezetesen a polgári törvénykönyv ez irányú módosítását tartalmazó törvényt. Elolvasva a beadványt, a következő (nem is annyira elképzelt) történet jutott az eszembe.
Köztudott, hogy pirézek tömegét gyilkolták meg származásuk, vallási-etnikai hovatartozásuk alapján. Erre emlékezve gyűltek össze pirézek és nem pirézek ezrei annak a folyónak a partján, amelybe százával lőtték bele az asszonyokat, gyermekeket, öregeket olyan egyenruhát és karszalagot viselő pribékek, amilyenben ma is bántatlanul lehet masírozni. Összegyűltek mások is – néhány tucatnyian –, gyűlölködő bekiabálásokkal zavarva meg a békés megemlékezést. „Büdös pirézek”, „pirézeket a folyóba”, „indul a vonat...” – üvöltöztek, egyikük – legyen akár X. Y., akár H. L. – megafonnal a kezében adott kellő hangerőt.
Joggal érezték úgy a résztvevők – így N. N. is –, hogy nemcsak a pirézek méltósága általában, de az ő személyes emberi méltóságuk is sérül, ezért polgári keresetet nyújtott be X. Y. vagy H. L. ellen.
A bíróság – az elnöki átirat szellemében – mindenekelőtt azt vizsgálta, vajon N. N. tényleg piréz-e. Mert ha nem, nincs joga keresetet benyújtani, mivel nem sérült emberi méltósága. Ehhez nem elég piréz mivoltunkat hangsúlyozni, de tételezzük fel, N. N. igazolja, hogy például négy nagyszülője közül legalább kettő piréz volt, tehát ő is annak számít. Ez azonban még nem elég. A bíróságnak vizsgálnia kell N. N.-nél a piréz identitás intenzitását is, hogy milyen erős volt kötődése a közösséghez. Ennek módjáról nincs utalás az átiratban, de valószínűleg a piréz szertartásokon való részvételek száma vagy a piréz szokások bizonyított gyakorlása alapján el lehet ezt dönteni.
A továbbiakban a sérelem súlyosságát kell vizsgálnia a bíróságnak. Egy súlyos sértés átsugárzásának mértéke a közösség egyik tagjára attól is függ, hogy hányan tartoznak az adott közösséghez. Ha túl sok piréz van, akkor a sértés akár elhanyagolható súlyú is lehet, míg ha tucatnyian vannak, ez jóval komolyabb sértésnek számít – olvasható ki a beadványból. „Szerencsés” esetben minden öszszejön: N. N. valóban piréz, rendszeresen eljár a piréz összejövetelekre, és a közösség létszáma is elég kicsi ahhoz, hogy még értékelhető legyen a sérelem. Igen ám, de mi van, ha nem minden piréz érzi sértőnek a gyalázkodó kijelentéseket. A köztársasági elnök úr szerint egy esetleges elmarasztaló bírósági ítélet sértené ezen pirézek önrendelkezési jogát, ezért alkotmányellenes. Itt a vége, fuss el véle: N. N. keresetét el kell utasítani.
Ugyanez a Sólyom László nyilatkozta három éve a Népszavának, hogy „minden jogok legalapvetőbbike az emberi méltósághoz való jog”.
Kerekes Ottó
E-mail
