Siketpolitika

Még 2009-ben, a szocialista kormányzás idején született meg az a Jelnyelvei törvény, amely előírta: minden siket és nagyothalló évente 120 órás ingyenes jelnyelvi tolmácsszolgáltatást vehet igénybe. Költségeit az állam fizeti. A rendelet a hallássérültek esélyegyenlőségét szolgálta, s azt is, hogy a fogyatékosok önállóbb életet élhessenek.

Hazánkban létrejött 22 jeltolmács szolgálat. (Megyénként egy-egy, a fővárosban három.) A rendszer kitűnően működött: ha egy siketnek segítségre volt szüksége, bejelentkezett a lakóhelyéhez legközelebbi „Szolgálathoz”, amely kiközvetítette neki a tolmácsot.

Az ingyenes lehetőséget egyre többen vették igénybe, s épp ebből lett a baj. A „Szolgálatok,” hogy győzzék a megrendeléseket szabadúszó, külsős jeltolmácsokat is alkalmaztak. Budapesten ma már a legtöbb jeltolmács így dolgozik.

Óradíjukat az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) utólag utalja a „Szolgálatoknak,” akik ebből kifizetik munkatársaikat. Elvileg. Valójában a minisztériumi utalások olykor hónapokat csúsznak. Ráadásul a többletmunkát nem finanszírozza a tárca, mivel havi fix pénzkeretükből erre nem telik. Így áll elő az az abszurd helyzet, hogy minél többet dolgozik a jeltolmács, lényegében annál kevesebb az órabére.

Miképpen lehetne minderre megoldást találni? – kérdeztük e-maiben az EMMI-t. Egyebek mellett azt válaszolták: „Messze nem állja meg a helyét, hogy a jeltolmácsok több munkával kevesebbet keresnénk. Míg 2010-ben megközelítőleg bruttó 6000 forint volt a jelnyelvi tolmácsolás óradíja, addig ez az összeg ma 8120 forint.”

Valóban ennyi jelenleg a jeltolmácsok törvényesen járó alap bruttó óradíja. (Az összeg a mindenkori minimálbér 8 százaléka) Ha nő a minimálbér, elvileg nő az óradíj is. De hiába, ha közben az államilag elosztható pénzforrás nem lesz több.

– Októberben pénzünk 73 százalékát számolták el, novemberben és januárban pedig alig több mint a felét – állítja Bertus Tímea, szabadúszó jeltolmács.

Ráadásul az EMMI által utalt összegből még a „Szolgálatok” is levonják a maguk hasznát. Akár 40 százalékot is. Hogy végül mi marad „tisztán” a jeltolmácsnak? Nem biztos, hogy az utazási költségre elég...

Bertus Tímea több kollégájával is beszéltünk, s ugyanezt erősítették meg. A kiváló magyar jeltolmácsok közül sokan szó szerint nyomorognak.

Mindez súlyosan érinti a siketeket is. Bertus Tímea több mint egy évig állandó tolmácsa volt Weisz Fanninak. S bár nagyon kedvelték egymást, Tímea idővel már képtelen volt annyi fellépésre elkísérni a lányt.

Weisz Fanni titulusait nehéz végigsorolni. Siket esélyegyenlőségi aktivista, Pécs város arca, a Baptista Szeretetszolgálat jószolgálati nagykövete, a Magyar Szóvivők Egyesületének tiszteletbeli tagja, a Vodafone „Főállású angyala” a „Fiatalok a fiatalokért” díj kitüntetettje. Ő kísérte jelnyelven Áder János, köztársasági elnök újévi köszöntőit. S bár Fanninak rengeteg a közfeladata, mégsem számít közszereplőnek. Így neki is csak az évi 120 órás ingyen tolmácsolás jár.

Édesanyja és menedzsere, Léránt Ágnes elmondta nekünk: sajnos általában már csak akkor tudnak meghívásokat elfogadni, ha kifizetik nekik a jeltolmácsot.
– Elég kínos ez. Persze Fanni elmegy olyan helyekre is, ahol nem akar pénzt kérni. Ilyenkor inkább mi kifizetjük a tolmácsot.

Ágnes hozzáteszi: a lánya nagyon szerencsés, hisz sok munkája van. A siketek többsége azonban alig talál állást. Nincs miből élniük.

Pedig lenne politikus, aki lobbizhatna értük. Például Tapolczai Gergely, a Fidesz siket országgyűlési képviselője. Vagy a szintén fideszes Kósa Ádám, aki az Európai Parlament első siket képviselője. Ők természetesen közszereplők, ami azt is jelenti: korlátlanul igénybe vehetik a közpénzből fizetett jeltolmácsokat.

Kósa Ádám külföldön reprezentálja: a magyar kormány mennyi mindent tesz a fogyatékosokért. E-mailben kérdeztük tőle: mit gondol a hazai jeltolmácsok gondjairól? Azt felelte, szerinte az itthoni helyzet nem is annyira rossz. „Európa több országában nagymértékű lefaragások történtek, sőt, volt olyan EU-tagállam, ahol teljesen meg is szűnt a jelnyelvi tolmácsszolgáltatás.”

Kósa Ádám politikai funkciója mellett a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének elnöke is. Ez a hallássérültek államilag fenntartott közhasznú érdekvédelmi szervezete. Kérdeztük azt is tőle, nem érzi-e összeférhetetlennek politikusi és érdekvédői pozícióját?

„A jogszabályok nem zárják ki a két tisztség ellátását. A SINOSZ számára egyértelműen előny, hogy érdekeit jogalkotóként képviselhetem. Ezt – pártoktól függetlenül – képviselőtársaim, és a fogyatékos civil érdekvédők is pozitívan ítélik meg” – írta Kósa.

Mi viszont úgy tudjuk, a politikus nem örvend akkora népszerűségnek siket sorstársai között. Nem állt ki értük akkor sem, amikor sokak rokkantnyugdíját a Fidesz-kormány megvonta. A SINOSZ budapesti székháza előtt 2012 novemberében tüntettek a siketek. Transzparensekre írták: „Hol a jogvédelem? Mit csinál a SINOSZ?” Koporsót tettek a bejárat elé emlékeztetve azokra, akik kilátástalan helyzetükben öngyilkosok lettek. A demonstráción Kósa Ádám is megjelent, és hosszan sorolta az általa vezetett SINOSZ érdemeit. Például, hogy ők harcolták ki a Jelnyelvi törvényt. Azt elfelejtette említeni, hogy a törvényt amúgy a Bajnai-kormány alkotta meg.

Tény, a SINOSZ számára jól kamatozik, hogy Fidesz politikus az elnöke. Honlapjukon is olvasható: a központi támogatásuk 2012-ben több mint 312 millió forint volt. (Összehasonlításul: ugyanebben az évben a vakok országos szövetsége 232 milliót kapott, a mozgássérültek 189 milliót. Nekik amúgy nincsenek kormánypárti vezetőik.)

Idén márciusban indul el a SINOSZ új videós jeltolmács programja, amely lehetővé teszi, hogy a siketek online is kapcsolatba léphetnek a tolmácsokkal. Nem kell külön találkozni, utat szervezni. Ez sok sérült ember életét megkönnyítheti majd.

Ahogy említettük, itthon 22 jeltolmács szolgálat van. Több mint a fele a SINOSZ-hoz tartozik. A többit alapítványok, egyház, magáncégek működtetik.

Az új online tolmácsrendszer pályázatát az EMMI két év írta ki, elve olyan feltételekkel, hogy azon csak a SINOSZ vehetett részt. „a Kontakt tolmácsszolgálat projektet az Európai Unió társfinanszírozásával bonyolítjuk le, mintegy 526 millió forintért” – írta lapunknak Kósa Ádám.

Megdöbbentő, hogy a szolgáltatást kizárólag a SINOSZ tagjai igényelhetik. Sőt, ők ingyenes tabletet is kaphatnak. „A projekt tesztidőszakában 1250 darab tesztkészüléket ingyenesen biztosítunk azoknak a SINOSZ tagoknak, akiket előzőleg egy bizottság kiválaszt” – fogalmazta Kósa.

A szakma háborog. Úgy vélik, ez diszkriminálja azokat, akik nem a SINOSZ szolgáltatásait választják.
Ráadásul a valódi verseny nélkül elnyert állami tender nagyon drága. Jóval kevesebb pénzből is meg lehet valósítani efféle online hálózatot.

Például a Hallatlan Alapítvány is régóta foglalkozik jeltolmácsolással. Elnökük, Bartos Pál közölte: ők állami támogatás nélkül, a Vodafone Magyarország Zrt-vel együttműködve tavaly júniusban internetes jeltolmács szolgálatot indítottak el. Elsőként a Péterffy kórháznak adtak olyan táblagépeket, amelyekkel a siketek jeltolmács segítségét kérhetik. A speciális programot hamarosan minden siket ingyen használhatja. Elég hozzá egy okos telefon.

– A fejlesztés ára üzleti titok. Annyit elárulhatok, az 526 millió forintos állami projektnek a töredékébe került – állítja a Hallatlan Alapítvány elnöke.

Vannak aki, úgy vélik, a közpénzek osztogatásával valójában a „fogyatékos piac” újrafelosztása kezdődött el. A cél a kisebb jeltolmács szolgálatok kiszorítása, az állami monopólium megteremtése. A SINOSZ-nak van annyi pénze, hogy a jeltolmácsait is jobban megfizesse. A többiek meg lassan tönkre mennek.

Akinek a fideszes „siketpolitika” nem tetszik, az rendszeren kívüli.