Schmidt Mária: A futballisták térdelése politikai marketing

Schmidt Mária szerint meg kell találni a módját, hogy a magyar érdekeket a legjobban képviseljék az EU-ban. Azt szeretné, ha az unió kevesebb dologba szólna bele.

2021. július 7., 15:00

Szerző:

Exkluzív nagyinterjút adott Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum igazgatója, a 168 Órának. A magyar kormány „főideológusa” többek között beszélt a Fudan egyetem ügyéről, a politikai korrektségről, de a magyarországi cigányok helyzete és a Black Lives Matter mozgalom is szóba került.

Schmidt Mária a közvélekedéssel szemben nem tartja magát a kormány főideológusának, azt viszont nem tagadta, Orbán Viktorral hosszú évtizedekre tekint vissza barátsága. A Fudan egyetemmel kapcsolatban kifejtette, azért nem akarnak nyugati egyetemet Magyarországra hozni, mert a Yale-en vagy a Harvard-on a woke mozgalom ideológiája a meghatározó. Schmidt Mária véleménye szerint hazánktól ez a fajta szellemiség teljesen idegen, és semmi szükség nincs arra, hogy itthon is teret nyerjen. Úgy véli, Magyarország nemzetközi súlyánál fogva nem tud hatni a kínai kormány politikájára, és a kommunista diktatúra legalább ideológiai nyomást nem gyakorol a világra.

„Szerintem, ha a Yale vagy a Harvard akarna jönni, arról is lehetne tárgyalni, bár én nem szeretnék most nyugati egyetemet idehozni”

– mondta a 168 Órának Schmidt Mária. Az interjúban szóba került az is, hogy a magyar futballválogatott nem térdelt le az írekkel játszott barátságos mérkőzés alkalmával. Schmidt Mária ezzel kapcsolatban azt mondta, nem rólunk, nem a mi múltunkról, nem a mi jövőnkről szól, hanem szerinte ez egy „import cucc”. A térdelésről, mint gesztusról azt mondta, szerinte ez a „jóemberkedésről szól”. Illetve arról, hogy a futball át lett politizálva, és felhasználták politikai marketing céljából.

A Black Lives Matter mozgalommal kapcsolatban a főigazgató kijelentette, a magyar szellemiségtől távol áll a letérdelés, mert mint mondta, a magyar emberek kizárólag a templomokban térdelnek le. Schmidt Mária szerint az afroamerikaiak és a magyarországi cigányok helyzete összehasonlíthatatlan, mivel Magyarországon jogfosztások nem érték a hazai romákat, nem voltak soha rabszolgák. Ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott:

„Nem nincs ilyen analógia. Magyarországon nem voltak a múlt század közepéig megkülönböztetve, nem volt olyan, hogy nem szavazhattak, nem ihattak ugyanabból a vízcsapból, mint a többség, vagy nem léphettek fel ugyanazon az ajtón a buszra.”

Schmidt Mária arra is kitért, hogy az Európai Unió (EU) nem azzal foglalkozik, amivel valójában kéne. Véleménye szerint érthetetlen, hogy az EU például fenyegeti Kínát Hong Kong ügyében. A főigazgató úgy véli, az EU által hozott elítélő határozatok valójában semmit nem érnek, és az unió egyébként is az Amerikai Egyesült Államok haderejének védőhálójára szorul. Hozzátette „nem az Európai Unió feladata, hogy a világ erkölcsi tanítómestere legyen”.

A teljes nagyinterjút a 168 Óra 27. számában lehet elolvasni, amely csütörtökön jelenik meg. 

(Kiemelt kép: Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum igazgatója. Fotó: KKETTK közalapítvány)

Az természetes, ha az energiaszintünk fenntartása érdekében időnként jelez a testünk, hogy ideje pótolnunk az elégetett energiát. Ám ha a farkasétvágy sokszor eluralkodik rajtunk, az több állapot és betegség tünete is lehet.