Sajtószabadság

Hát megkezdődött. Az MTV-ben néhány hónappal előreállították a politikai órákat, készülve annak a pártnak a kormányzati idejére, amely nem híve a (tőle) független sajtónak, a kérdezgető újságírónak. A közszolgálati televízióból tehát már idejekorán el kellett tűnnie annak a műsornak, amelynek szerkesztői nem fogták fel, hogy kellemetlen kérdezősködésükkel a nemzet megmentésére és felemelésére egyedül hivatott politikai pártot akadályozzák küldetésének végrehajtásában, vagyis hazaárulást követnek el.

Ez azonban csak az első, riasztó megnyilvánulása annak, amire 2010-től számítani lehet. A hatalomba visszaszabaduló hazai jobboldal dühödt erőszakkal fog rárontani minden (tőle) független civil szerveződésre, elsősorban is a sajtónak a pártszolgálatba még be nem hajtott maradványaira.

Nem fogadnék komoly pénzekkel arra, hogy jövő ilyenkor például az Önök lapja még létezni fog. Arra sem, hogy a Népszabadság, a Népszava, a kereskedelmi tévé- és rádióállomások egy év múlva még léteznek. Nem lesz Nap-kelte, nem lesz piszkálódó, összevissza kérdezgető firkász. Lesz párttévé, pártlap, pártrádió. Pártinternet azonban nincs; a világháló szabad hír- és információözönének regulázásával még az olyan profi diktatúrák is nehezen boldogulnak, mint Kína, Irán vagy Oroszország.

Ennyi reményünk maradt húsz évvel a sajtószabadságot (is) meghirdető rendszerváltás után.

Klein István
Budapest