Rusvai Miklós: A betegségen átesett oltottaknak háromszintű védettsége lesz

– Mindenkinek csak ajánlani tudom, hogy aki átesett a betegségen, az is oltassa be magát, mert tartósabb lesz az immunválasza a koronavírus ellen – hangsúlyozta lapunknak Rusvai Miklós virológus. Mint mondta, a protokollban előírt három hónapnál előbb is felveheti valaki az oltást, ha behívják. – Természetesen érdemes jelezni az orvosnak, hogy még nem telt le a három hónap és egyéni elbírálás után a háziorvos eldönti, hogy valaki oltható vagy sem. Alapvetően, ha valaki három-négy héttel a fertőzés után megkapja bármelyik oltóanyagot, nem lehet belőle baj. A három hónapot azért szokták ajánlani, mert ennyi ideig az is biztosan védett, akiben nem alakult ki olyan nagymértékű immunválasz – szögezte le.

Azt azonban, hogy kiben milyen mértékben alakul ki védettség a betegség után, leginkább saját genetikánk határozza meg. – A vakcina felvételével azonban biztosak lehetünk abban, hogy kellőképpen védettek vagyunk a súlyos megbetegedés ellen a második oltás után – mondta. Hozzátette, a betegségen átesettek esetében immunológiailag teljesen mindegy a vakcina típusa – tehát, hogy mRNS, vektor vagy inaktivált vírus – a fő, hogy felvegyük az oltást, mert így nem csupán kettő, de háromszintű immunválasz jön létre.

– Bármilyen oltóanyag a betegségen átesettek szervezetében hosszabb és tartósabb immunitást ad, és az ilyen emberekben, az oltás hatására mind a háromszintű védelem kialakul. A nyálkahártyavédelem, a sejtes immunitás és az ellenanyagfüggő immunválasz is. Míg azok, akik csak vakcinát kapnak, mondjuk vektor vagy mRNS vakcinát, ott csak a sejtes és az antitestes, tehát ellenanyagos immunválasz alakul ki. Az inaktivált vakcinával oltottaknál elsősorban antitestes immunitás alakul ki, és még a sejtes immunitás is általában elég gyenge, tehát ott a három immunrétegből vagy immunvédekezési mechanizmusból tulajdonképpen csak az egyik működik. A vektor és mRNS vakcinákkal oltottaknál kettő. De aki fertőzésen is átesett, és oltást is kapott, ott mind a három, tehát azoknak a legtökéletesebb a védelme – magyarázta a szakértő.

Ezzel pedig, az ő esetükben szinte teljes mértékben elhanyagolható annak az esélye is, hogy tünetmentesen tovább fertőzzenek. – Bár matematikai esély van arra, hogy a korábban fertőzésen átesett és már teljesen – tehát mindkét oltással – immunizáltak fertőzzenek, ennek gyakorlati jelentősége annyira elhanyagolható, hogy ezt szinte ki is lehet zárni.

Mi az a háromrétegű immunválasz?

A háromrétegű immunválasz a szakértő szerint tehát csak azoknál alakul ki, akik átestek a betegségen és már be is oltották őket valamelyik vakcinával. Az antitest, a sejtes és a nyálkahártyavédelem az, ami ilyen esetekben kialakul. Rusvai azt is elmagyarázta lapunknak, hogy ez mit jelent.

Első réteg: Humorális immunválasz

Az antitest a vérünkben és a sejtjeink között van, tehát az úgynevezett szövet közötti térben. Ezek hozzákapcsolódnak a vírushoz, és nem engedik, hogy bejussanak a fogékony sejtekbe. Ezt az antitestes vagy ellenanyagos immunválaszt hívják még humorális immunválasznak is.

Második réteg: Celluláris immunválasz

A második réteg, az úgynevezett sejtes immunválasz. Az immunsejtek, az úgynevezett T-limfociták, amik a fertőzött sejteket pusztítják. Tehát ha a vírus az első védvonalat áttörve mégis bejut a sejtbe, és ott elkezd szaporodni az immunis emberekben, az immunsejtek felismerik a fertőzött sejteket és elpusztítják őket. Ezzel meggátolják a vírusszaporodást ezekben a sejtekben. Ez tehát a második védelmi vonal, amit sejtes vagy celluláris immunválasznak is hívunk - magyarázta.

Harmadik réteg: Mokuzális immunválasz

A harmadik védvonal pedig a nyálkahártya, vagy mukozális immunitás. Ez csak azokban található meg, akik már átestek a betegségen. Itt az ellenanyagok a nyálkahártyák felületére választódnak ki, tehát az orrnyálkahártyában, a szájüregben, a garatban, a kötőhártyán, bélnyálkahárty és a nemi utak nyálkahártyáján is megjelennek és megakadályozzák, hogy a vírus bejusson a szervezetbe. Így fertőzést sem tud okozni az ily módon védett emberekben.

(Kiemelt kép: MTI | Bús Csaba)