Rétvári Bence szerint a világnézeti semlegesség a kommunizmus terhes öröksége

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint az állam nem lehet világnézetileg semleges, nem tagadhatja meg keresztény múltját, hanem állást kell foglalnia a jó és rossz, az értékes és az értéktelen, igazságos és igazságtalan tekintetében.

Rétvári Bence a Kommunizmus Bűnei tudományos konferenciasorozat Vallás és politika a kommunizmusban című hétfői budapesti előadásán arról beszélt, hogy a

„kommunizmus terhes gondolkodásbeli öröksége” a világnézeti semlegesség, amely azért alakult ki, mert a nácizmus és a kommunizmus után az emberek megijedtek mindenféle ideológiától.

Ha pedig a világnézeti semlegességet közömbösségként értelmezik, akkor az állam nem vállalhat fel semmiféle értéket, és nem vállalhatja fel keresztény gyökereit sem. Ez azonban helytelen ideológia – jelentette ki.

Az Alkotmánybíróság ezt nem egészen így gondolja, a testület 1993-as határozatában kimondta, hogy az államnak világnézetileg semlegesnek kell maradnia, nem ítélkezhet a vallásos hit vagy más lelkiismereti meggyőződés igazságtartalmáról, nem azonosíthatja magát egyetlen egyház tanításával sem, és nem foglalhat állást hitbéli igazságok kérdésében, hiszen csak ez garantálhatja, hogy mindenkire vonatkozóan érvényesülnek az alapjogok, az emberi méltósághoz, a vallásszabadsághoz és a véleménynyilvánítás szabadságához való jog. Erre egyébként az a 2014-es könyv is felhívja a figyelmet, amelyet Trócsányi László jelenlegi igazságügyi miniszter szerkesztett Schanda Balázs alkotmánybíróval, a PPKE ÁJK volt dékánjával.