Provokációra készülnek a neonácik?

A Magyar Nemzet rendvédelmi forrásokra hivatkozva arról ír, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal külföldi társszerveivel együttműködve kiemelt figyelemmel kíséri azokat a szélsőjobboldaliként vagy neonáciként nyilvántartott csoportokat, amelyek a második világháborúban a Budai Várat védő, majd a szovjet megszállók gyűrűjéből kitörni próbáló magyar és német egységek ünneplésére, az úgynevezett becsület napjára készülnek.

A lap forrásai szerint a polgári elhárítás felvette a kapcsolatot az érintett országok titkosszolgálataival, így mára meglehetősen pontos képet kaptak arról, kik és hányan tervezik, hogy Budapestre jönnek a hét végén. A hatóságok lényegesen kevesebb külföldi érkezésével számolnak, mint például 2003 februárjában – írja a lap.

Néhány napja

a magyar gyűlöletcsoportokat feltérképező Athéna Intézet egy kockázatelemzést tett közzé, amely szerint valós a kockázata annak, hogy valamelyik szervezet a korábbiaktól eltérő provokatív akciót tervez annak érdekében, hogy magára vonja a média figyelmét. Az Athéna Intézet szerint egyértelmű, hogy a gyűlöletcsoportok valódi célja az évfordulóhoz kapcsolódó rendezvényekkel főként a médiafigyelem felkeltése. Az idei demonstrációknak ebből a szempontból különös jelentőséget ad, hogy jelenleg Magyarország látja el az Európai Unió soros elnökségét, aminek következtében a nemzetközi sajtó kiemelt figyelmet fordít a magyarországi eseményekre.

Az első becsület napja az Magyar Nemzeti Arcvonal nevéhez fűződik, mely 1997-ben a ’45-ös eseményekhez időben és útvonalában is egyező megemlékezést tartott. A rendezvény a budai Várból indult, majd „kitörés emléktúra” keretében végigjárta az eredeti útvonalat, érintve az elesett katonák névtelen sírjait. Az MNA ezzel a programmal évente ismétlődő hagyományt teremtett és 1999-ig a becsület napja kizárólagos szervezője volt. 2003 óta azonban más szélsőjobboldali szervezetek is hasonló akciók szervezésébe kezdtek – írja az Athéna Intézet.

Ugyanabban az országban működő szélsőjobboldali gyűlöletcsoportok sokszor egymástól elszigetelve tevékenykednek, és habár politikai nézeteik alig különböznek egymástól, gyakoriak köztük a feszültségek. A Magyarországon működő csoportok erős tagoltságát bizonyítja az idei „becsület napja” is. A várakozások szerint több, kisebb jelentőségű „kitörés menet” és ahhoz kapcsolódó „megemlékezés” lesz, ahol az extrémista szervezetek vezetői és képviselői mondanak beszédet.

Az Athéna Intézet szerint éles ellentét húzódik a Magyar Nemzeti Arcvonal és a Blood and Honour Hungary között: a tradicionális értelemben vett neonáci gyűlöletcsoport (MNA) évek óta szemben áll a szkinhedeket tömörítő szervezettel (Blood and Honor). Az utóbbi által szervezett becsület napi „emlékkoncertet” az Arcvonal nyerészkedésnek tartja, ami „csak egy újabb lehetőség a szkinhedeknek az ösztöneik kiélésére”.

Az MNA az általa hirdetett rendezvényre több külföldi extrémista csoport részvételét jelentette be. Állításuk szerint ott lesz többek között a szlovák Slovenská Pospolitosť (Szlovák Testvériség), a szerb és az orosz Nacionalni Stroj (Nemzeti Csatasor), valamint a korábban terrorcselekményekkel is összefüggésbe hozott nemzetközi Combat 18 csoport szerb és bulgár részlege. A magyarországi „day of honour” idei programját ezek a külföldi szervezetek saját honlapjaikon is hirdetik. A hazai gyűlöletcsoportok közül az MNA-hoz csatlakozik a Nemzeti Őrsereg és az Őrző Magyar Gárda. Az Ináncsi vezetésű Magyar Nemzeti Gárda „a nemzeti értékrendet figyelembe véve” közleményben határolódott el a rendezvénytől. „Megemlékezés” és „kitörés túrák” szervezésével készül az idei becsület napra a Pax Hungarica is. Előzetes hírek szerint közösen emlékezik meg a Betyársereggel és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalommal – áll az Athéna Intézet kockázatelemzésében.