Policy Solutions: A nagyobb városokban elszenvedett vereség csak fokozni fogja a Fidesz törekvéseit a média uralására

2020. január 28., 18:00

Szerző:

„A Fidesz politikája alapvető veszélyt jelent a demokráciára Magyarországon és Európában. 2019 sok tekintetben újabb mérföldkő volt az úton, amelyen ez a párt illiberális rendszer kiépítésén dolgozik. Az év önkormányzati választásai ugyanakkor megmutatták, hogy a kormányzati szervek nyomása, a szűkülő tér ellenére az ellenzék tud sikereket elérni. Sikeres tud-e majd lenni országosan is, megengedik-e majd ezt neki – ma nem világos.”

- ezt állapítja meg a Policy Solutions elemző intézetnek az elmúlt évről készült jelentése, amelyet múlt hét kedden mutattak be. Az intézet partnere a Német Szociáldemokrata Párt alapítványa. Az évente angol nyelven megjelenő kiadvány igen keresett diplomaták és külföldi gazdasági vezetők körében: a Friedrich Ebert Alapítvány budapesti irodájának társigazgatója, Jörg Bergstermann, a fővárosi rendezvény vendégei között a budapesti diplomáciai testület sok képviselőjét üdvözölhette, köztük Volkmar Wenzel német nagykövetet.

A jelentés, amelyet Bíró-Nagy András, a Policy Solutions igazgatója mutatott be, józan, következésképp az ellenzék szempontjából nem túlságosan biztató képet vázol fel az elmúlt év magyar politikai történéseiről, illetve a várható fejleményekről, különös tekintettel a 2022-es parlamenti választásokra.

A tanulmány az önkormányzati szavazásokon elért ellenzéki siker mellett 2019 másik fontos jellemzőjének tartja, mennyire hatékony a kormány médiagépezete. Mindenhol, ahol a kormánynak sikerült csaknem teljes monopóliumot szerezni a tájékoztatásban, ott kiemelkedően szerepelt a választásokon. Következésképp a nagyobb városokban elszenvedett vereség csak tovább erősíti a Fidesz politikáját, miszerint elsőrendű feladatnak tartja, hogy ellenőrizze a tájékoztatást, hiszen azon múlik, miként ítélik meg a választók a kormányt.

 

Az igazságszolgáltatás teljes lerombolása?

 

Felidézi a tanulmány, hogyan alapozták meg a „rabszolgatörvény” elleni közös tüntetések az ellenzéki pártok együttműködését, amely aztán az őszi választási sikerekhez vezetett. Ugyanakkor nem valószínű, hogy ismét ilyen energiák szabaduljanak fel, holott létfontosságú kérdésekben fenyegetik a kormány új rendszabályai az ellenzéket: független képviselők nem léphetnek be parlamenti frakcióba, illetve az utóbbiak megalakítását is korlátozták.

Hasonlóan nehéz elképzelni többezres tüntetéseket az ellen, hogy a kormány az Alkotmánybíróságot a Kúria fellebbviteli szervévé alakítja. Az igazságszolgáltatás átpolitizálása általában döntő kihatásokkal járhat, különös tekintettel létfontosságú kérdésekre – például választási eredmények elbírálására. Hogy ilyesmi megtörténjék, egyáltalán nem lehetetlen elképzelni Magyarországon, hiszen a kormányfő már 2018-ban „intellektuálisan alkalmatlannak” minősítette a Kúriát, amikor az választási ügyben a Fidesz számára kedvezőtlen döntést hozott.

 

Orbán nem elszigetelt az Unióban – de még lehet

 

Orbán nem elszigetelt az Unióban – sok kérdésben, amelyekben szélsőséges álláspontot foglal el, legalább néhány ország támogatására számíthat, főként a régióból. Ám ő mindinkább kész játszani a magányos harcos szerepét, megvétózva egyhangú uniós döntéseket. Ez azonban veszélyes veszélyes játék és újra elszigetelheti, mint korábban, mielőtt vissza tudott térni ebből a helyzetből. Nehéz elképzelni, hogy az EU komoly lépéseket tegyen az Orbán-kormány ellen, amíg az Európai Néppárt nem szakít a Fidesszel. Akkor viszont eltűnik az a védőernyő, és Orbán tevékenységének sokféle negatív következménye lehet.

Igencsak kétséges, kész lenne-e Orbán lényeges, hosszú távú engedményekre azért, hogy pártja a Néppártban maradhasson. Miután kilenc éve játssza ezt a játékot, késő már ahhoz, hogy a kompromisszumok embereként prezentálja magát. Bíró-Nagy András véleménye szerint a néppárti tagság kérdése legkésőbb a következő hónapokban, de talán már előbb eldől.

A Fidesz gyakran sértette már meg a törvények szövegét és szellemét és legújabb jogszabályok is azt mutatják, nem riad vissza még nyíltabb tekintélyuralmi lépésektől, amikor elveszti türelmét, vagy amikor európai normák nem engednek változtatást. Mióta a párt kormányon van, rendre felmerült, nem állna-e érdekében mérsékeltebb politikát folytatni. Ám ahányszor ez a gondolat felmerült, Orbán Viktor újabb törvényjavaslatot terjesztett be, amely tovább rombolta a demokráciát, a fékek és ellensúlyok rendszerét.

2020-ban végre mind otthon, mind Európában tudomásul kell venni: a Fidesz politikája alapvető veszélyt jelent a demokráciára Magyarországon és Európában egyaránt – mutat rá a jelentés.

A jelentés bemutatója után vezető önkormányzati politikusok és szakértők sora értékelte, vitatta a felvázolt képet. Fontosabb tanulságok:

  • „Semmiképpen nem időszerű most arról vitatkozni, legyen-e közös választási lista 2022-ben.” (Dorosz Dávid, budapesti főpolgármester-helyettes, Párbeszéd)
  • Az ellenzéki vezetésű önkormányzatoknak munkájukkal jelezniük kell, mit csinálnának jobban, mint a Fidesz – de azt is, mit csinálnának jobban a 2010 előtti kormányoknál. Annál is inkább, mivel a magyarok többsége társadalompolitikai kérdésekben baloldali nézeteket vall, még ha a tömegtájékoztatás hatására oly sokan a Fideszre is szavaznak. A két fő terület, amelyen jó tervek sikert jelenthetnek: a lakáspolitika, szociális bérlakások építése, valamint az egészségügy rendbetétele. Az utóbbi még a migrációnál is jobban foglalkoztatja a társadalmat.
  • „Budapest nem csak a Fidesz miatt nem jut majd EU-s forrásokhoz, hanem azért is, mert fejlettsége miatt nem jogosult rá, ellentétben az ország 4 régiójával, amelyek az Unió legszegényebbjei közé tartoznak.” (Pogátsa Zoltán, egyetemi docens)
  • „Ha az ellenzék 2022-ben ismét csak Budapesten és 10 megyei jogú városban szerez többséget, az csak a Fidesz újabb kétharmadát akadályozhatja meg, többségét nem. Nem az EU-tól kell segítséget várni, az ellenzéki erőknek kell víziójukat kidolgozni és terveikhez a falusi Magyarországot is megnyerni. Az előválasztások nagyon hasznosnak bizonyultak, azokkal a jövőben is élni kell.” (Dorosz Dávid).
  • „Jó kommunikáció, jó szakpolitika nem elég a sikerhez. A Fidesz identitáspolitikát kínál választóinak, ezzel sikeres. Hasonlóan kell tennie az ellenzéknek is.” ( Arató Krisztina, egyetemi tanár)

Lázár János elszólta magát a bizottsági meghallgatásán, erős utalást tett arra, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter helyére új pénzügyminiszter kerül. Mint ismert, Orbán Viktor terve az, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter és Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter közül az egyikük kerüljön a Magyar Nemzeti Bank élére Matolcsy György távozása után.